A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 2017. január 1-jén hatályba lépett módosításának kiemelt célja a verseny fokozása a közbeszerzési eljárások során. Elsősorban ezen célkitűzés megvalósulásának előmozdítása indokolta a Kbt. 115. §-ának módosítását is.

A Kbt. módosításának eredményeként 2017. január 1-jétől kizárólag építési beruházások esetében adott a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzések lefolytatásának lehetősége, mely eljárás 300 millió forintos értékhatárig alkalmazható. A Kbt. előírja, hogy az ajánlatkérő köteles honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, valamint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet [Kbt. 115. § (7) bekezdés], így az eljárás dokumentumainak közzététele révén ebben az eljárástípusban a korábbiakhoz képest nagyobb nyilvánosság biztosított. Az európai uniós alapokból finanszírozott, és egyben országhatáron átnyúló projektek beszerzéseire ez az eljárási típus továbbra sem alkalmazható. Hangsúlyozandó, hogy ez utóbbi feltétel is természetesen csak építési beruházások esetében vizsgálandó.

A Kbt. osztrák mintára kialakított szabályai szerint a széles körű verseny a tárgyi közbeszerzési eljárásban oly módon biztosítandó, hogy az ajánlatkérő legalább öt, a szerződés teljesítésére képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni [Kbt. 115. § (2) bekezdés]. Ezen eljárástípus tehát akkor alkalmazható, ha a tisztességes verseny követelményének biztosítását szolgáló előírásoknak megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről bír tudomással az ajánlatkérő. Ennek a követelménynek az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során is eleget tehet, például előzetes piaci konzultáció vagy helyzet- és piacfelmérés eredményeképpen.

A tisztességes, széles körű versenyt és a verseny élénkítését szolgálja az a rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét az azonos vagy hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásaiban lehetőség szerint változtatni köteles. E kötelezettség azt jelenti, hogy az érintett eljárásokban való részvételre felhívott gazdasági szereplők körét az ajánlatkérő – az adott beszerzések összes körülményének függvényében, lehetőség szerint minél szélesebb körben – változtassa. Az ajánlatkérő nincs kógens szabályokhoz kötve erre vonatkozóan, a Közbeszerzési Hatóság azonban javasolja, hogy az ajánlatkérő a következő követelményekre tekintettel határozza meg az eljárásban való részvételre felhívott gazdasági szereplőket:

• Ha a közbeszerzés tárgyára tekintettel lehetséges, úgy el kell kerülni, hogy az egymást követő azonos vagy hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásokban az ajánlattételi felhívással érintett gazdasági szereplők köre teljesen megegyező legyen.
• Az ajánlatkérő részéről elfogadható az ajánlattevők személyének változtatása körében az is, ha az egymást követő azonos vagy hasonló tárgyú közbeszerzési eljárások során az öt – vagy döntése szerint több – ajánlattevő közül az ajánlattevők személyét csak részben változtatja meg, feltéve, hogy az az adott piaci viszonyok között – különösen a teljesítés helyén (helyi és regionális szinten) a beszerzés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet nyújtó vállalkozások számára, alkalmasságára, tapasztalatára és az egyéb szerződéses feltételekre tekintettel – indokolható. A Közbeszerzési Hatóság ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. vonatkozó szövegének megfogalmazása tekintettel van erre, vagyis, ha egy közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az eljárás jellegére és sajátosságaira figyelemmel a múltbeli tapasztalatai és ésszerűségi szempontok miatt csak egy gazdasági szereplő személyét változtatja meg a korábbi eljárásához képest.

A Közbeszerzési Hatóság javasolja az ajánlatkérők – különösen a helyi önkormányzatok – számára, hogy piackutatás keretében mérjék fel , hogy a helyi és regionális kis- és közepes vállalkozások milyen építőipari kivitelezési tevékenységet nyújtanak, és a potenciális gazdasági szereplők közül rotálásos módszerrel válasszák ki az egyes közbeszerzési eljárásokban való részvételre felhívott gazdasági szereplőket .