Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzések Tanácsa módosított útmutatója a helyi önkormányzati költségvetési szervek beszerzéseiről

KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.

A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekr ő l szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 379. §-a (2) bekezdésének k) pontjában foglalt hatáskörében a Kbt. alkalmazásának tapasztalatai alapján az alábbi útmutatót bocsátja ki.

  1. A helyi önkormányzati költségvetési szervek Kbt. alanyi hatálya alá tartozásának megítélése

1. AKbt.2.§-ának1)bekezdéeéreéen a Kbt. szabályai szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek visszterhes szerz ődés megkötése céljából kötelesek lefolytatni egadotárúés érékbezerzekgvaóáa édekébe, eéve, hoya ezerés nmarozk a Kbt.-beneghaárzotkvéeekkörébe.

A Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ajánlatkérőnek minősülnek – többek között – a helyi önkormányzatok , és a helyi önkormányzati költségvetési szervek .

A költségvetési szervek jogállására, gazdálkodására, illetőleg jogügyleteire általános jelleggel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A költségvetési szerv fogalmát az Áht. 87. §-a határozza meg. Eszerint a költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséb ől gazdálkodva végez.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. §- ának (1) bekezdése szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat ) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.

A fentiekre tekintettel az Áht. 88. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai határozzák meg a releváns költségvetési szerveket (illetve alapító szervüket), amelyek így az alábbiak lehetnek:

  • helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat;
  • helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;
  • országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat.

Az Áht. hivatkozott rendelkezéseit kiegészíti az államháztartás m ű ködési rendjér ő l szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Ámr.)  8. §-ának  (3) bekezdése, amely szerint a helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

  1. a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve [a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a társult képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal)];
  2. a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete ;
  3. a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása által alapított – az a)-b) pontban nem említett – költségvetési szervek.

Előzőeken túl a Kbt. 4. §-ának 10. pontja rögzíti, hogy a Kbt. alkalmazásában mely szervek, intézmények minősülnek helyi önkormányzati költségvetési szervnek. Eszerint helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is.

A költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának részletes szabályait az Ámr., illetve az Áht. VII. fejezete tartalmazza.   Mindezeken túl a Polgári Törvénykönyvr ő l szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 36-37. §-aiban találhatók rendelkezések a költségvetési szervek működésére vonatkozóan.

Az Ámr. 8/A. §-a értelmében a költségvetési szerveket gazdálkodási jogkörük alapján önállóan m ű köd ő vagy önállóan m ű köd ő és gazdálkodó k öltségvetési szervként kell besorolni.

Az Ámr. 9. §-ának (1) bekezdése alapján, ha törvény vagy kormányrendelet eltér ően nem rendelkezik, önállóan m űköd ő és gazdálkodó költségvetési szerv

  1. a központi költségvetési szerv irányító szerve,
  2. a középirányító szerv,
  3. a kormányhivatal és – az Országos Rádió és Televízió Testület kivételével – az
  4. autonóm államigazgatási szerv,
  5. a központi hivatal,
  6. az önkormányzati hivatal ,
  7. az országos területi hálózattal rendelkez ő költségvetési szerv központi szerve, g) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete.

A fentiekben meghatározott költségvetési szerveken kívül az Ámr. 9. §-ának (2) bekezdése szerint önállóan m ű köd ő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amelynél

  1. az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik,
  2. jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el,
  3. a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel,
  4. a  feladatellátásban  országos,  regionális,  megyei  vagy  egyéb,  a  településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy
  5. a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja.

Az Ámr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint továbbá önállóan m ű köd ő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely

  1. kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy
  2. a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók.

Az Ámr. 9. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjai alapján, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az önkormányzati hivatal, az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, valamint a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete önállóan m ű köd ő és gazdálkodó költségvetési szervnek min ő sül .

Az Ámr. 15. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében gazdasági szervezettel az önállóan m ű köd ő költségvetési szerv nem rendelkezik.

Az Ámr. 15. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint az önállóan m ű köd ő és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezettel jogszabály vagy az irányító s zerv döntése alapján rendelkezhet.

A fent említett gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve – a munkamegosztás és a  felel ősségvállalás rendjét  rögzít ő megállapodás  szerint –  hozzá  rendelt költségvetési szervek m űködtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefügg ő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felel ős szervezeti egység.

2. A Kbt. 305. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőként szerződő fél, illet ő l eg – európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet (a továbbiakban együtt: ajánlatkér ő ként szerz ő d ő f él) köteles teljesíteni az ellenszolgáltatást az ajánlattevőnek. Az ellenszolgáltatást azonban csak az a szervezet képes teljesíteni, amely az ehhez szükséges anyagi fedezet felett – az 1. pontban kifejtettekre is tekintettel – rendelkezési jogosultsággal bír. Előzőek alapján tehát az adott beszerzési igény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás megkezdése és lefolytatása szempontjából az a szervezet min ő l ajánlatkér ő n ek , amely az Áht. és az Ámr . 1. pontban idézett rendelkezései alapján rendelkezési jogosultsággal bír azon fedezet felett, amelyb ő l az ellenszolgáltatást teljesítik, és ebb ő l a fedezetb ő l az ellenszolgáltatást is teljesíti . A Közbeszerzések Tanácsa hangsúlyozza azonban, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdése és lefolytatása szempontjából a támogatást nyújtó szervezet nem min ő l ajánlatkér ő n ek.

Így annak eldöntéséhez, hogy a megvalósítani kívánt beszerzés tekintetében az önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv minősül-e ajánlatkérőnek, vagy az  önállóan működő önkormányzati költségvetési szerv,  azt szükséges megvizsgálni, hogy mely szervezet bír rendelkezési jogosultsággal az adott pénzügyi fedezet felett, illet ő l eg mely szervezet teljesíti abból az ellenszolgáltatást. Ennek megállapításában – az Ámr. és az Áht. vonatkozó rendelkezésein túlmenően – segítséget nyújthat a költségvetési szerv alapító okirata is.

Amennyiben fentiek alapján az önállóan működő és gazdálkodó, illetőleg az önállóan működő költségvetési szervek (valamennyi, vagy egyes) saját el ő ir ányzataik felett rendelkezési jogosultsággal bírnak, illetve ezen előirányzatok keretei között önállóan vállalhatnak kötelezettséget és köthetnek szerződést, az e fedezet terhére megvalósított beszerzések tekintetében az önállóan m ű köd ő és gazdálkodó, illet ő l eg az önállóan m ű köd ő költségvetési szervek Kbt. szerinti ajánlatkér ő i min ő s ége megállapítható.

Az a körülmény, hogy adott esetben az önállóan működő költségvetési szerv kötelezettségvállalásai, szerződéskötései vonatkozásában az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek ellenjegyzési jogosultsága van, nem befolyásolja az önállóan működő költségvetési szerv ajánlatkérői minőségének fennállását.

3. Amennyiben adott szervezet megállapítja, hogy a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik a Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése alapján köteles erről – a törvény hatálya alá kerülésétől számított 30 napon belül – a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni.

4. A Kbt. 17/B. §-ának (1) bekezdése alapján az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni.

Ebben az esetben a helyi önkormányzatnak a közbeszerzés helyben központosításáról önkormányzati rendeletet kell alkotnia, amelyben – többek között – kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet , illetőleg meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét; valamint meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét [Kbt. 17/B. § (3) bekezdés a)-c) pontok].

  1. Közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása (közbeszerzési szabályzat, felelősségi rend, bírálóbizottság, egybeszámítás)

1. A Kbt. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal . Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

Ugyanezen § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal , vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

Fenti jogszabályhelyek értelmezése alapján valamennyi, saját jogán ajánlatkér ő n ek min ő sül ő sz ervezetnek – így adott esetben az önállóan m ű köd ő és gazdálkodó, illetve az önállóan m ű köd ő költségvetési szervnek is – külön-külön kell a Kbt. 6. §-a szerinti közbeszerzési szabályzattal rendelkeznie.

Amennyiben tehát az 1. pontban kifejtettek alapján megállapítást nyer, hogy az önállóan működő költségvetési szerv

  • saját jogán ajánlatkérőnek minősül, e szervezetnek külön közbeszerzési szabályzattal kell rendelkeznie. (Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az ajánlatkérőnek minősülő szervezet a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő adminisztratív feladatok ellátásával lebonyolító szervezetet bízzon meg, amely adott esetben egy másik költségvetési szerv is lehet.)
  • nem minősül saját jogán ajánlatkérőnek, nincs akadálya annak, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közbeszerzési szabályzata e szervezetre is kiterjedjen.

A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek – így az önkormányzati költségvetési szerveknek is – mindenkor a m ű ködésükre vonatkozó jogszabályi (például: az Ötv., az Ámr., az Áht., illetőleg a vonatkozó önkormányzati rendeletek) rendelkezésekkel összhangban kell a közbeszerzési szabályzatukat megalkotniuk, és ennek keretein belül az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződést megkötő személyt/ s zemélyeket/ testületet megjelölniük, mint ahogy arra a Kbt. 6. §-ának (1) bekezdése is utal.

Az Áht. 100/C.§-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv kiadási el ő i rányzatait terhelő f i zetési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása – törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv vezet ő j ének vagy az általa – kormányrendeletben foglaltak szerint – írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik.

Fentiek alapján, amennyiben az önállóan működő költségvetési szerv a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő sz erz ő dést – az Áht. fenti rendelkezésével összhangban – kizárólag a költségvetési szerv vezet ő j e, vagy az általa megbízott személy kötheti meg , így a közbeszerzési szabályzatban is csak e személy kerülhet megjelölésre.

A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, eljárási rendet kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását az Áht. 94. §-ának (1) bekezdésében, illetve az Ámr. 20. §-ában meghatározottakkal összhangban.

2. A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok nak a 83-87. §-ok alkalmazását (vagyis az adott esetben szükséges hiánypótlás biztosítását, számítási hiba kijavítását, felvilágosítás-, illetve indokolás kérést) követ ő vagy ha ezen rendelkezések egyikét sem kellett a közbeszerzési eljárásban alkalmazni, az eljárást lezáró döntést megel őz ő 81. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére.

Fentiek alapján tehát valamennyi, saját jogán ajánlatkér ő n ek min ő s ül ő sz ervezetnek – így adott esetben az önállóan m ű köd ő és gazdálkodó, illetve az önállóan m ű köd ő költségvetési szervnek is – külön-külön kell a Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti bírálóbizottságot létrehozniuk a működésükre vonatkozó jogszabályi (például:  az Ötv., az Ámr., az Áht., illetőleg a vonatkozó önkormányzati rendeletek) rendelkezésekkel összhangban.

Amennyiben az önállóan működő költségvetési szerv nem minősül ajánlatkérőnek, a II. 1. pontban írtakkal összhangban e szerv közbeszerzései vonatkozásában az önállóan működő és  gazdálkodó  költségvetési  szerv  bírálóbizottsága  jogosult  lehet  eljárni. Ebben az esetben azonban indokolt biztosítani az önállóan működő költségvetési szerv vezetőjének, vagy az általa kijelölt személy bírálóbizottságban való részvételének lehetőségét.

A Közbeszerzések Tanácsa felhívja a figyelmet arra, hogy tekintettel a Kbt. 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon előírásra, mely szerint a bíráló bizottság feladata az írásbeli  szakvélemény  és  döntési  javaslat  készítése  az  ajánlatkérő  nevében  a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó  személy vagy testület számára, a bírálóbizottság tagjai és a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy, illetve testület tagjai feladat- és hatáskörének el kell határolódniuk és közöttük nem lehet átfedés.

3. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek külön kell meghatározniuk, illetőleg nyilvántartaniuk a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseiket.

Amennyiben tehát az önállóan működő költségvetési szerv a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, az adott szervezet a saját beszerzései vonatkozásában köteles vizsgálni azoknak a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozását, e beszerzések vonatkozásában a Kbt. 40. §-a szerinti egybeszámítási feltételek fennállását, továbbá külön köteles közbeszerzési tervet [Kbt. 5. §], illet őleg éves statisztikai összegezést [Kbt. 16. §] készíteni, és külön készíthet előzetes összesített tájékoztatót [Kbt. 42.§].

A Közbeszerzések Tanácsa szükségesnek tartja végül megjegyezni a közbeszerzési eljárások megindítását illet ően, hogy a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdése szerint a közösségi értékhatárt elér ő érték ű beszerzések esetén a hirdetmény-ellen őrzési díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer f ő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkér őket. A díjból továbbá ötven százalék kedvezmény illeti meg a külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található, tízezer f őnél kevesebb lakosú, a Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti ajánlatkér őket [Kbt. 44. § (6) bekezdés].

A nemzeti értékhatárt elér ő érték ű beszerzések tekintetében a Kbt. 246. §-ának (5) bekezdése értelmében a szerkesztési díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer f ő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt . 22. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.