Közbeszerzési Hatóság

1. Hol kísérhetők figyelemmel a közbeszerzési eljárások esetében irányadó értékhatárok változásai?

A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat, valamint a 19. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárokat minden év elején közzéteszi saját honlapján.

A közbeszerzések esetében jelenleg irányadó értékhatárok a www.kozbeszerzes.hu/Tevékenységek/Jogalkalmazók támogatása/ Elnöki tájékoztatók menüpont alatt érhetők el.

5. Ha közbeszerzési jogi kérdés merül fel, hova lehet fordulni segítségért a Közbeszerzési Hatóságnál?

A jogalkalmazók elektronikus úton a kapcsolat@kt.hu email címre tudnak üzenetet küldeni, ugyanakkor lehetőség van a telefonos tájékoztatás kérésre is heti két alkalommal, hétfőn 14:00-16:00 óráig, illetve szerdán 14:00-16:00 óráig a Közbeszerzési Hatóság honlapján a Hatóság/Közbeszerzési Hatóság/Szervezeti egységek elérhetőségei menüpont alatt fellelhető telefonos elérhetőségeken. 

6. Amennyiben egy közbeszerzési szerződés teljesítése során a vállalkozó késedelembe esik, majd késedelmi kötbért fizet, és ezt követően fejezi be a teljesítést, melyet az ajánlatkérő is elfogad, akkor a vállalkozó teljesítése szerződésszerűnek tekinthető-e?

A Ptk. 6:153. § [A kötelezett késedelme] szerint a kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. Ugyan a megrendelő (a szolgáltatás jogosultja) ilyenkor is követelheti a szerződés teljesítését, illetve az ezt követően teljesített szolgáltatás ellenszolgáltatását köteles lesz kifizetni, de ez a szerződés teljesítését nem teszi szerződésszerűvé.

7. A vállalkozó késedelmes teljesítése (illetve késedelmi kötbér fizetése) kihatással van-e a vállalkozó további közbeszerzési eljárásaira a kizáró okok vonatkozásában?

A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. Amennyiben tehát az adott szerződésben a teljesítési késedelem súlyos szerződésszegésnek minősül, és ezért a vállalkozóval az ajánlatkérőként szerződő megrendelő kötbért (szankciót) érvényesített, akkor a vállalkozó emiatt jogi kizáró ok hatálya alá kerülhet. Amennyiben viszont a vállalkozó kötbérrel sújtott késedelme nem minősül súlyos szerződésszegésnek, akkor a vállalkozó nem kerül a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjának a hatálya alá, és jogi kizáró ok vele szemben – a szerződésszegése dacára – nem áll fenn, továbbra is részt vehet közbeszerzési eljárásokban.

8. Egyedi, nem jelentős hibának minősül-e az értékelési szempontokra tett megajánlások hiánya?

Az értékelési szempontokra tett megajánlások hiánya nem egyedi részletkérdésben felmerült hiba, mivel az ajánlatkérő ezeket önállóan értékeli. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek lehetősége van például arra, hogy közbenső döntést hozzon, melyben az ajánlat érvénytelenségéről dönt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek nem kell hiánypótlási felhívást kibocsátania az ajánlatban felfedezett egyéb – egyébként orvosolható – hiányosságokkal kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az ajánlat hiánypótlás során nem orvosolható hiányosságokban is szenved és erről közbenső döntésben határoz.

9. Kbt. 115. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során legalább 5 gazdasági szereplőt szükséges ajánlattételre felhívni. Az 5 gazdasági szereplőnek milyen elvárásoknak kell megfelelni?

Az ajánlatkérő csak olyan gazdasági szereplőket hívhat fel ajánlattételre, akikkel kapcsolatban megalapozott megállapítás tehető arra, hogy az adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában teljesítésre képesek, szakmailag megbízhatóak. A gazdasági szereplők kiválasztásakor az ajánlatkérőnek kellően körültekintőnek kell lennie és diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell kiválasztania ezeket a gazdasági szereplőket. Megjegyzendő, hogy nem lehet felhívni ajánlattételre olyan ajánlattevőket, amelyeknek a tulajdonosi körei között átfedés van.

E témával kapcsolatban további hasznos információk találhatók a Közbeszerzési Értesítő 2017. évi 18. számában megjelent, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők Kbt. 115. § (2) bekezdése szerinti változtatásáról szóló útmutatóban.

 

10. A hiánypótlásra nyitva álló határidőre vonatkozóan minimum hány napot kell biztosítania az ajánlatkérőnek?

A Kbt. a hiánypótlás szabályait a 71. §-ában szabályozza, mely jogintézmény elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlata tekintetében az azzal kapcsolatban felmerült hiányosságok, esetleges ellentmondások tisztázásra kerüljenek annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelensége elkerülhető legyen az ajánlattételi határidőre nem megfelelő módon benyújtott ajánlatok miatt.  A hiánypótlásra nyitva álló határidő meghatározása tekintetében ugyanakkor konkrét időtartamot nem rögzít a Kbt. A hiánypótlási határidőt ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 2. §-ában rögzített alapelveket figyelembe véve kell meghatároznia úgy, hogy tekintettel van a benyújtott ajánlatokban feltárt hiányosságok mennyiségére, jellegére, adott esetben nyilatkozatok beszerzésének körülményeire.

Az ajánlatkérőt terheli az a kötelezettség, hogy a közbeszerzési eljárás során jóhiszeműen, tisztességesen és a tőle elvárható gondossággal járjon el és gazdasági szereplők részére esélyegyenlőséget biztosítson, adott esetben azzal, hogy megfelelő időtartamot biztosít a hiánypótlás(ok) teljesítésére.

 

11. Uniós támogatást kapok a beszerzésem megvalósítására. A beszerzésem értéke meghaladja az uniós közbeszerzési értékhatárokat. A támogatás intenzitása 50 %-os, összege 40 millió forint. Minden esetben le kell folytatnom közbeszerzési eljárást?

Csak akkor, ha az egy beszerzésre eső  támogatás összege meghaladja a 40 millió forintot. Annak meghatározásánál, hogy mi minősül egy beszerzésnek, figyelemmel kell lenni a Kbt. részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezéseire.

15. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítanék. Hogyan tegyem közzé a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött dokumentumokat, ha az ajánlatkérőnek nincsen saját honlapja?

A Kbt. kógenciájából adódóan, és arra tekintettel, hogy a Kbt. 103. § (6) bekezdése a saját honlapon történő közzétételt írja elő, a  Közbeszerzési Hatóságnak megküldött minden dokumentumot, valamint a közbeszerzési dokumentumokat az ajánlatkérőnek a saját honlapján kell közzétennie, azaz a gyakorlatban az eljárás jogszerű megindításának feltétele, hogy az ajánlatkérő saját honlappal rendelkezzen.

18. Az a gazdasági szereplő, amely gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása körében másik gazdasági szervezetnek kapacitást biztosít, az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár vonatkozásában milyen felelősséggel tartozik?

A sortartó kezesség szabályainak megfelelően felel az ajánlatkérő felé az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár vonatkozásában.

22. Hogyan vehetek részt a cégemmel közbeszerzési eljáráson?

Gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárások során elsősorban a Kbt. 3. § 1. pontjában meghatározott ajánlattevőként vehetnek részt. A fenti rendelkezés szerint ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki(amely) közbeszerzési eljárás során ajánlatot nyújt be. 

23. Ajánlattevőként hogyan értesülhetek az eljárásokról?

2018. április 15-től kötelező válik a közbeszerzés minden résztvevője számára az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használata. Az EKR az alábbi linken keresztül érhető el:

https://ekr.gov.hu/portal/kezdolap

2018. április 15.-ig napjáig gazdasági szereplőknek, amennyiben közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként szeretnének ajánlatot tenni, érdemes figyelemmel kísérni a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetményeket, mivel a Kbt. 37. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles közzétenni az ajánlattételi, valamint részvételi felhívást. A Kbt. 113. § szerint az összefoglaló tájékoztatót szintén a honlapunkon elérhető Közbeszerzési Adatbázisban kell közzétenni. A Közbeszerzési Adatbázis tartalmához az alábbi linken keresztül tud hozzáférni:

http://kba.kozbeszerzes.hu/apex/f?p=103:35:1826868509512158.

Javasolom továbbá a TED – kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához honlapot (http://ted.europa.eu/TED/main/HomePage.do) is figyelemmel kísérni, ahol az uniós eljárásrendben közzéteendő hirdetmények jelennek meg, melyek tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek.

24. Milyen feltételeknek kell ehhez megfelelnünk?

A közbeszerzési eljárásokon bármely olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az adott eljárásban az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban (felhívásban és dokumentációban) előírt feltételeknek. Az ajánlatkérő a kizáró okok és alkalmassági feltételek előírásával azokat a gazdasági szereplőket tartja a versenyben, amelyek megbízhatóak és alkalmasak a szerződés későbbi teljesítésére.

25. Indulhatok más gazdasági szereplővel közösen is?

Igen, az eljárásban más ajánlattevővel közösen is indulhat. Ez a lehetőség megkönnyítheti az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelést kisebb cégek számára, valamint kisebb terhet ró anyagilag is az ajánlattevők számára, mivel ha az ajánlatkérő előírt ajánlati biztosítékot eljárásában, azt a közös ajánlattevőknek elég az eljárásban egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. (Kbt. 35. §)

27. Állami/uniós pályázatom támogatást nyertem el, és arról értesültem, hogy bizonyos esetekben fennáll a közbeszerzési kötelezettség ezek felhasználása során. Miből állapíthatom meg, hogy ezen források felhasználása során köteles vagyok közbeszerezési eljárást lefolytatni?

Bizonyos beszerzési tárgyak esetében a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján fennáll a közbeszerzési kötelezettség, ha a támogatott nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja

A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti esetben a támogatás összegét az adott beszerzésre tekintettel kell vizsgálni. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy mi számít egy beszerzésnek, a Kbt. részekre bontás tilalmáról szóló szabályát kell figyelembe venni.

29. A közbeszerzési eljárás során úgy érzem, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon jár el, mit tehetek?

Az előzetes vitarendezés ingyenesen igénybe vehető, és a jogorvoslati eljárást megelőző - az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekmények, keletkezett dokumentumok esetén - a szerződéskötési moratórium kötelező meghosszabbodásának vizsgálatát feltételező eljárási lehetőség, mely a vitatott kérdés ajánlatkérő, és ajánlattevő közötti rendezését szolgálja

30. Minden esetben igazolnom kell, hogy nem állok kizáró okok hatálya alatt, és megfelelek az alkalmassági minimumkövetelményeknek?

A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, továbbá az alkalmassági minimum követelmény(ek)nek való megfelelés igazolására köteles elfogadni a minősített ajánlattevők jegyzéken szereplés tényét a Hatóság által vizsgált minősítési feltételek vonatkozásában.

A minősített ajánlatevők jegyzékébe való bejegyzéshez és a megújításhoz előírt minősítési szempontrendszer és tájékoztató, kérelem-minta és kapcsolódó dokumentumok elérhetőek a Közbeszerzési Hatóság honlapján.

31. Az eljárást megindító felhívásban számomra nem minden világos, szeretnék bizonyos kérdések kapcsán több információhoz jutni, van- e erre lehetőségem?

A Kbt. 56. § (1) bekezdése értelmében bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől.

35. A Becsült érték meghatározásakor a bruttó vagy a nettó értéket kell figyelembe vennem?

A Kbt. 16. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. A fentiek alapján tehát a beszerzés nettó értékét kell alapul venni.