Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core
Közbeszerzési Értesítő száma: 2022/93
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2022.05.16.
Iktatószám: 10058/2022
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma:103.K.701.761/2021/24.

A felperes:Pécsi Tudományegyetem
(7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4.)

A felperes képviselője: Rába Ügyvédi Iroda - dr. Rába Zsolt ügyvéd
(1137 Budapest, Katona József u. 27. IV/3.)

Az alperes:Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 6.)

Az alperes képviselője:dr. Szatmári Réka jogtanácsos

A felperesi érdekelt:OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatói Zrt.
(1139 Budapest, Gömb u. 33.)

A felperesi érdekelt képviselője:dr. Budai Zoltán kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt:TOM Controll 2001 Zrt.
(1038 Budapest, Ráby M. u. 26.)

Alperesi érdekelt képviselője:Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda - dr. Farkas Edit ügyvéd
(1036 Budapest, Lajos u. 51.2/16.)

A per tárgya:közbeszerzés tárgyában hozott D.517/15/2020. ügyszámú közigazgatási határozat megtámadása


ítélete:

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100 000 (százezer) forint, az alperesi érdekeltnek 50 000 (ötvenezer) forint perköltséget.
A 120 000 (százhúszezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított a „Pécsi Tudományegyetem személy és vagyonvédelme” tárgyban (EKR000664572020), melynek felhívása 2020. július 29-én került feladásra.
[2] A felhívás szerint a szerződés időszaka 24 hónap (amely egy alkalommal bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható), a szerződés keretösszege 1 948 457 307 forint volt. A felperes az ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján a legjobb ár - érték arány szerint bírálta el. Az Ár szempont a nettó árajánlati ár volt (súlyszáma 90), a Minőségi szempontnál a meghatározott szakembereken felüli alapfokú szóbeli angol nyelvvizsgával rendelkező személyek, vagyonőrök számát értékelte (10 súlyszámmal).
[3] Az ajánlatkérő által készített Útmutató ajánlati ár részletezésére vonatkozó 4.4. pontja szerint, amennyiben az ajánlattevő által alkalmazott személy és vagyonvédelmi szolgáltatás nettó óradíja (nettó Ft/fő/óra) alacsonyabb a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2020. évi mértékéről szóló 150/2020 (IV.24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértékénél (azaz nettó 2 336 forint/óránál) (a továbbiakban: minimális rezsióradíj), úgy csatolni kell ajánlattevő Kbt. 72. § szerinti szöveges indokolását a közbeszerzési dokumentumok 2. melléklete szerint minden egyes sor vonatkozásában, mivel ezen óradíj önállóan értékelésre kerül a közbeszerzési eljárásban.
[4] A vállalkozási keretszerződés tervezet 4.2. pontja alapján a szerződés 4.1. pontjában meghatározott díj a vállalkozó által benyújtott kereskedelmi ajánlatában meghatározott egységárak összeadásával meghatározott képzett összérték, amely az ajánlatok
összehasonlítását szolgálta, a ténylegesen kifizetésre került díj alapja a vonatkozó szolgáltatási elemre meghatározott egységár. A 4.3. pontja szerint az egyes szolgáltatási elemekre vonatkozó egységárakat a szerződés 2. számú mellékletét képező ár részletező (kereskedelmi ajánlat) tartalmazza.
[5] Az ajánlattételi felhívásra kettő ajánlat érkezett, az ESH Holding Zrt. és az alperesi érdekelt tett ajánlatot. Az alperesi érdekelt a 2. számú mellékletet is benyújtotta kitöltve.
[6] A felperes 2020. szeptember 8-án az alperesi érdekeltet árindokolás benyújtására hívta fel, mert az ajánlata a minimális rezsióradíjnál alacsonyabb (2 258 forint) összeget tartalmazott. Kérte, hogy „nyújtsa be az ár indokolását, amely tartalmaz minden olyan objektív adatot, körülményt, kalkulációt, árképzési módszert, ami segít teljes bizonyossággal alátámasztani, hogy az ajánlat megfelel a Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek.” Az alperesi érdekelt az ár indokolását benyújtotta, melyben 12 oldalon keresztül, táblázatos formában mutatta be az általa megajánlott összeget.
[7] A felperes 2020. október 9-én ismét kérte az alperesi érdekeltet az egyes óradíjak, az ár indokolásban meghatározott tételek esetében a megadott összegek számításokkal, dokumentumokkal történő alátámasztására, továbbá, hogy az ár indokolásban szerepeltetett jogszabályi hivatkozásokat ellenőrizze. Indoklását az alperesi érdekelt további 25 oldal terjedelemben terjesztette elő, és csatolt hozzá még 20 oldalnyi, indokolást tartalmazó iratot: árajánlatot, tanúsítási eljárás lefolytatására vonatkozó megbízási szerződést, postai számlát, lízing számlát, ... stb. Az alperesi érdekelt 2020. október 14-én előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyet - elkésettségre hivatkozással - a felperes elutasított.
[8] A felperes 2020. november 10-én hozta meg a közbenső döntését, amelyben megállapította, hogy az alperesi érdekelt ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, mert nem felel meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, az alperesi érdekelt nem tett eleget maradéktalanul a Kbt. 72. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének és az árindokolás kérésben foglaltaknak. Egyrészt a kiegészítő ár indokolásban a rezsióradíj több eleménél továbbra is hatályon kívül helyezett jogszabályra - a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2016. évi mértékéről szóló 78/2016. (IV. 11.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: 2016. évi Korm. rendelet) - hivatkozik annak ellenére, hogy külön felhívta a
figyelmét, hogy azt ellenőrizni szíveskedjen. Másrészt minden általa megjelölt tételhez alátámasztó dokumentumok benyújtását is kérte, amelynek az alperesi érdekelt nem tett maradéktalanul eleget. így az indokolásban jelzett: oktatás, képzés, továbbképzés; jogi képviselt könyvvizsgálat; közüzemi díjak; telefon, internet, informatika; karbantartás és javítás; marketing; értékcsökkenési leírás; ügyvitel, munkahelyi vezetés-irányítás nem kerültek dokumentumokkal alátámasztásra, igazolásra. Harmadrészt az első körben benyújtott ár indokolásában megváltoztatta az ajánlatában csatolt ár részletező táblázat egyes elemeinek a költségeit. Nevezetesen: a betegszabadság, éjszakai pótlék, munkáltató járulékok, ügyvitel, munkahelyi vezetés-irányítás, iparűzési adó. Nem fogadta el az alperesi érdekelt hivatkozását arra, hogy a 2016. évi Korm. rendelet megjelölésére azért került sor, mert az tartalmazza az egyes rezsióradíjelemeket, mert valóban nem született az elemekre nézve új jogszabály,
de a teljes rezsióradíjra vonatkozóan igen, amelyet az alperesi érdekeltnek figyelembe kellett volna vennie, nem hatálytalan jogszabályra hivatkozni.
[9] Az alperesi érdekelt 2020. november 13-án ismét előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő az ajánlata érvénytelenítése miatt, amely kérelmét a felperes elutasította. Az összegezését a felperes 2020. november 25-én készítette el, melyben nyertesként az ESH Holding Zrt.-t (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő) hirdette ki.

Az alperes határozata

[10] Az alperesi érdekelt 2020. december 3-án előterjesztett jogorvoslati kérelme alapján eljárva az alperes 2021. január 27-én hozta meg a D.517/15/2020. számú határozatát, melyben megállapította, hogy a felperes megsértette - a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel -a Kbt. 69. § (1) bekezdését; ezért megsemmisítette a közbeszerzési eljárás során 2020. november 10. napján kiadott, az alperesi érdekelt ajánlatának érvénytelenségét megállapító közbenső döntést és az ezt követően hozott valamennyi döntését; továbbá a felperessel szemben 2 000 000 forint bírságot szabott ki. Indokolása szerint elsőként az elkésettségi hivatkozást vizsgálta, ezt követően azt, hogy a felperes jogszerűen járt-e el az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása során.
[11] Megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem a megsértett jogszabályi rendelkezések között is egyértelműen tartalmazta a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára való hivatkozást, amely az érvénytelenség jogszabályi alapja. A közbenső döntés 2020. november 10-én került kiadásra, az az elleni előzetes vitarendezés kezdeményezésére három nap múlva került sor (november 13-án), az elutasító válasz pedig november 18-án került megadásra, amelytől számított 15 napon belül előterjesztett jogorvoslati kérelem, tehát határidőben érkezett.
[12] Az ajánlatban található valamennyi ajánlati elem kihatással van az ajánlati árra, amely minden esetben kötelezően értékelésre kerül. A jogszabály által előírt kötelező minimális munkabér megajánlását az ajánlatkérő nem csak jogosult, de köteles is ellenőrizni. A Kbt. azonban nem korlátozza az indokoláskérés lehetőségének a számát, a Kbt. 72. § (3) bekezdésének alkalmazására nem csupán egy alkalommal van lehetősége az ajánlatkérőknek. Az érvénytelenségi indokokat vizsgálva az nem állapítható meg a dokumentumokból - és a felperes sem hivatkozott olyan dokumentumra, amelyből egyértelműen kiderülne - hogy az alperesi érdekelt nem az egyes rezsióradíjelemek miatt hivatkozott a 2016. évi Korm. rendeletre. Annak feltüntetéséből önmagában nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az alperesi érdekelt a 2016. évi Korm. rendelet szerinti minimális vagyonvédelmi rezsióradíjjal kalkulálta volna meg a vállalását. A felperes a közbeszerzési dokumentumok elkészítésénél kifejezetten figyelembe vette a minimális
vagyonvédelmi rezsi óradíjtól való eltérés lehetőségét. A felperes csak általánosságban jelölte meg azokat a területeket, amelyekre vonatkozóan számításokat, vagy dokumentumokat kért. A felsorolt területek általánosságban történő megnevezéséből nem lehet következtetést levonni a dokumentumok típusára, fajtájára, mennyiségére. Az alperesi érdekelt 20 oldal terjedelemben csatolt dokumentumokat, amelyek álláspontja szerint alátámasztják az ajánlatban megtett vállalását. Figyelemmel arra, hogy a felperes közelebbről nem jelölte meg, hogy milyen dokumentumok, milyen időintervallumon belüli benyújtását kéri, azt az alperesi érdekelt a legjobb belátása szerint teljesítette. A Kbt. 72. § alapján nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy az ajánlatkérő konkrétan megnevezze mindazon dokumentumokat, amelyek alapján a megajánlott rezsióradíj megalapozottságát kívánja vizsgálni. A 2. melléklet szerinti táblázat nem volt kötelező része valamennyi ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlatnak,
így az ajánlatok egybevetése a 2. mellékletben kiadott táblázat alapján nem is lehetséges. Az alperesi érdekelt változtatása egyetlen esetben sem érintette a megajánlott, felolvasó lapon szereplő vagyonvédelmi szolgáltatási óradíj mértékét, következésképpen az abból képzet ajánlati árat sem. A közbenső döntésből nem állapítható meg az sem, hogy milyen, vagy mely jogszabályi rendelkezésre, vagy esetleg a maga által kiadott közbeszerzési dokumentumra alapította döntését a felperes, így nem állapítható meg az, hogy teljesült volna a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont követelménye, a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését.
[13] Az alperes a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, figyelemmel volt annak megállapítása során a jogsértés súlyán túl a közbeszerzési eljárás tárgyára, annak magasabb értékére, és arra, hogy ahhoz támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció nem kapcsolódhat. A felperes javára értékelte, hogy nem került megállapításra e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítása, illetőleg, hogy nem állapítható meg az, hogy szándékosan valósította meg a jogsértést.

A keresetlevél, a védirat és az érdekeltek nyilatkozatai

[14] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, melyben elsődlegesen - az eljárási kifogásainak helyt adva - a határozat megsemmisítését kérte; másodlagosan a határozat megváltoztatását az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasításával; harmadlagosan a határozat megváltoztatásával - figyelemmel arra, hogy a jogsértés reparálható - a jogkövetkezmény alkalmazása mellőzését; negyedlegesen a kiszabott bírság összegének mérséklését. Perköltségét is felszámította, melynek megfizetésére az alperest kérte kötelezni.
[15] Hivatkozása szerint a jogorvoslati kérelem tartalmát nem megfelelően mérlegelte az alperes, ezáltal téves következtetésre jutott atekintetben, hogy az határidőben érkezett. Az Ákr. 38. § szerinti tartalom szerinti elbírálás kötelezettségének az alperes nem tett eleget. A jogorvoslati kérelem az árindokolás kérés és a kiegészítő árindokolás kérés jogszerűségét vitatta. A jogorvoslati kérelem tárgyát valójában az a vitatott eljárási cselekmény képezte, amelyre vonatkozóan az igényérvényesítésre nyitva álló határidő 2021. október 26-án lejárt. Ezért a jogorvoslati kérelmet az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján vissza kellett volna utasítania az alperesnek, vagy a 47. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Lényegében a jogorvoslati kérelem tartalmán túlterjeszkedett az alperes, ezáltal a Kbt. 158. § (1) bekezdését is megsértette. Arra is hivatkozott, hogy az eljárás megszüntetésének lett volna helye, mert tudomása szerint az alperesi érdekelt időközben
kizáró ok hatálya alá került, amely az ügyfélképessége hiányát veti fel közvetlen jogi érdek hiányában a Kbt. 148. § alapján. A kizáró ok a jogorvoslati eljárásban már fennált, azért nem hivatkozott rá, mert most jutott a tudomására ez a körülmény.
[16] Nem azt állapította meg, hogy aránytalanul alacsony árat tartalmaz az ajánlat, hanem az ajánlat érvénytelenítését alapozta arra, hogy az árindokolás nem felel meg a jogszabályban megfogalmazott feltételeknek, mert egy olyan rezsióradíj elemeit tartalmazza, amely már nem irányadó. Az alperes pusztán mennyiségi alapon elegendőnek tartotta az ár indokolást és a kiegészítő ár indokolást, és nem vizsgálta azt, hogy eleget tett-e az alperesi érdekelt a felhívásának. A Kbt. alapelvei alapján, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 72. § erre konkrétan nem tér ki, nincs lehetőség egy már bekért iratot újból bekérni, ha az adott ajánlattevő a benyújtási kötelezettségének nem tett eleget, mivel a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján is az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként döntést hozhasson az ajánlati megalapozottságáról. A közölt információk nem indokolták megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költségen teljesíthető, mivel nem került abba a helyzetbe, hogy azokat megvizsgálva, megfelelő mérlegelés eredményeként, döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról, ezért az ajánlatot érvénytelennek kellett nyilvánítani.
[17] Kifejezetten előírta, hogy amennyiben a nettó óradíj a minimális rezsióradíjnál alacsonyabb, úgy csatolni kell a szöveges indokolást a közbeszerzési dokumentumok 2. melléklete szerint minden egyes sor vonatkozásában, mivel ezen óradíj önállóan értékelésre kerül, ezért ez a dokumentum az ajánlat kötelezően benyújtandó része volt. Az alperesi érdekelt ezt benyújtotta, azonban az árindokolásában megváltoztatta úgy, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdéseinek szabályai már nem voltak alkalmazhatók rá. Önkéntes hiánypótlás pedig kizárólag abban az esetben nyújtható be, ha erre vonatkozóan határidő van folyamatban, amely a jelen esetben nem állt fent. Nincs mód arra, hogy az ajánlattevő az árindokolás során az eredetitől eltérő számítási módszert alkalmazzon, más részeredményeket mutasson be, illetőleg az indokolásban adott költségek tekintetében az adott ár belső elemeit átstrukturálja. Már nem változtathatja meg a vállalása tartalmát, ahhoz kötve van. Igaz ez abban az esetben is, hogy ha az ajánlati ár tekintetében indokoláskérésre kerül sor a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján. Ezért az indokolás nem hatalmazta fel az alperesi érdekeltet arra, hogy módosítson az ár részletezőben megadott vállalásán, annak bármely elemén. Hivatkozott e körben az alperes D.522/24/2019. számú döntésére, valamint felsorolás jelleggel több határozatára (D.440/12/2012, D.552/10/2013., D-45/7/2015).
[18] Védiratában az alperes a határozatában foglaltakat teljes egészében fenntartotta, és a kereset elutasítását kérte. A perköltségigényét felszámította. Hivatkozása szerint a határozat megalapozott és jogszerű. A felperes bár vitatta a határozata megállapításait, ténylegesen cáfolni azt nem tudta. A hivatkozott D.522/24/2017 számú határozat pontosan azt mondta ki, hogy az ajánlattevő ez időponttól számítva nem módosíthat az ajánlat értékelésre kerülő vállalási elemein, azokat nem változtathatja meg, még hiánypótlás, felvilágosítás kérés, vagy az ajánlati elemekre rákérdező, azok megalapozottságát vizsgáló indokolás alapján sem. Az első olvasatra is látható, hogy ez a hivatkozás a jelen tényállás tekintetében nem releváns, az alperesi érdekelt ugyanis nem módosította az értékelésre kerülő vállalási elemeket, azokat nem változtatta meg hiánypótlás, felvilágosítás, árindokolás során. Az eljárás során kizáró ok, mint körülmény nem merült fel. Kiemelte, hogy a 24 hónapra szóló, 2 milliárd forint értékű
beszerzésben csak két ajánlat érkezett, és egynek az érvénytelenségét állapította meg a felperes, mindezek alapján elvárható lett volna, hogy megfelelő alapossággal vizsgálja meg az ajánlat érvénytelenségét. Ehhez képest a bírság mértéke elenyésző. A bírságnak visszatartó erejűnek kell lennie a jövőbeni jogsértésektől. A kiszabott bírság a kiszabható 10 %-os maximális összeghatártól messze alul maradt.
[19] A felperesi érdekelt beadványában a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében kérte elsődlegesen - az eljárás kifogásoknak helyt adva - a határozat megsemmisítését; másodlagosan a határozat megváltoztatását az alaptalan kérelem elutasításával; harmadlagosan a határozat megváltoztatását a Kbt. 69. § (1) bekezdése sérelme megállapítása mellett egyéb jogkövetkezmény alkalmazása nélkül, figyelemmel arra, hogy a jogsértés reparálható; negyedlegesen a határozat megváltoztatását a kiszabott bírság összegének mérséklésével. Kérelme indokait részletesebben nem fejtette ki.
[20] Az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte, továbbá a felperes perköltségében való marasztalását. Álláspontja szerint az alperes nem terjeszkedett túl a jogorvoslati kérelmen, mert abban az ajánlatát érvénytelenítő döntés jogszerűségét vitatva állította, hogy az ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem érvénytelen. Sem a hatályban már nem lévő jogszabályra hivatkozás, sem az ár részletező megváltoztatása nem indokolta az érvénytelenné nyilvánítást. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a hatályon kívül helyezett rendelet feltüntetéséből önmagában nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a 2016. évi kötelező minimális vagyonvédelmi rezsi óradíjjal kalkulálva tette volna meg a vállalását. Azért hivatkozott rá, mert abban kerültek meghatározásra az egyes rezsióradíj elemek. Alaptalan az a hivatkozás, hogy az árindokolás nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, hiszen a hatályos Korm. rendelet egyáltalán nem tartalmaz költségelemeket,
csak a rezsióradíj összegét határozza meg, és nem zárja ki semmi azt, hogy a 2016-os Korm. rendeletben részletezett költségelemekre hivatkozással mutassa be az ajánlata megfelelőségét. Konkrét felhívást kellett volna a felperesnek kibocsátania, mert nem elvárható, hogy a több száz vagy akár több ezer oldalt kitevő költséget alátámasztó dokumentumait több évre visszamenőleg csatolja. A felperes továbbra is ellentmondásosan, két jogcím megjelölésével indokolja az érvénytelenségről szóló döntése megalapozottságát. Egyrészről a kereset 5. oldal 1. bekezdésében arra hivatkozik, hogy az érvénytelenítést arra alapozta, hogy az árindokolás nem felelt meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; a 2. bekezdésben pedig már arra hivatkozik, hogy a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A kereset 5. oldal 3. bekezdésében írtakkal ellentétben az óradíj nem került önállóan értékelésre. Az árindokolás az ajánlati ár megalapozottságának és a szerződés adott áron való teljesíthetőségének igazolását szolgálja, ebben az értelemben nem része az ajánlatnak. A 2. számú melléklet megváltoztatása ezért nem eredményezhette az ajánlat érvénytelenségét. Az ajánlati elemek, vállalások változtatására nem került sor, kizárólag az árindokolás körében beadott alátámasztó dokumentumban került sor korrekcióra. Az AE/24/1. alatt csatolt cégkivonat 2021. augusztus 5-én tett bejegyzése szerint 2021. július 30-tól csődeljárás alá került. Ennek a ténynek csupán az új döntésnél volt jelentősége, amit is a felperes figyelembe vett és a csődeljárásra figyelemmel az eljárásból az alperesi érdekeltet kizárta.

A bíróság ítélete és annak indokai

[21] A kereset az alábbiak szerint alaptalan.
[22] A bíróság a Kbt. 170. § (1) bekezdése alapján indított közigazgatási perben a közigazgatási jogvitát, az alperesi határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdésére figyelemmel, a Kp. 85. § (l)-(2) bekezdése értelmében a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján, a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta. Elsőként a felperes eljárásjogi hivatkozásait bírálta el, majd az érdemi kérdésekben foglalt állást Az ítéleti
tényállást a perbeli nyilatkozatok, a csatolt iratok és a közigazgatási eljárás iratai alapján állapította meg. Hivatalból bizonyítást nem végzett. Döntése meghozatala során a Kúria joggyakorlatát figyelembe véve járt el, attól nem tért el.
[23] Az alperes a bírság mértékének meghatározása körében mérlegelési jogkörében eljárva hozott döntést, ezért a Kp. 85. § (5) bekezdése is releváns volt, amely alapján a jogszerűség körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége megállapíthatók-e. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes - a bíróság e körben adott tájékoztatása ellenére - sem fejtette ki a petitumban szereplő, a bírságösszeg mérséklésére és mellőzésére vonatkozó kereseti kérelme konkrét indokait, ténylegesen, érdemben a bíróság nem vizsgálhatta az alkalmazott jogkövetkezmény jogszerűségét, ezért a felperes keresetének - megalapozottság hiányában - e körben helyt adni sem volt lehetséges.
[24] A jogorvoslati kérelemből egyértelműen megállapítható volt, hogy abban az alperesi érdekelt az ajánlatkérő közbenső döntését is kifogásolta, arra hivatkozással, hogy az ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem érvénytelen. Az alperes ezért helytállóan értelmezte a jogorvoslati kérelem tartalmát, az Akr. 38. §-át nem sértette meg. Jogszerűen vizsgálta a jogorvoslati kérelem határideje megtartását, és ezek eredményeként helyesen állapította meg azt, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett el. A jogorvoslati kérelem az alperesi érdekelt ajánlatát érvénytelenítő közbenső felperesi döntés jogszerűségét vitatva állította a jogsértést, az alperes tehát nem terjeszkedett túl a jogorvoslati kérelmen, ezért nem sértette meg a Kbt. 158. § (1) bekezdését. Mindezek alapján alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy az igényérvényesítésre nyitva álló határidő 2021. október 26-án lejárt, és a jogorvoslati kérelmet az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján vissza kellett volna utasítani,
vagy a 47. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával az eljárást meg kellett volna szüntetni.
[25] Az alperesi érdekelt kizárását illetően az általa benyújtott cégnyilvántartási adatok alapján tisztázottá vált, hogy a kizárási ok 2021. július 30-án, a csődeljárás alá kerülésével következett be, a jogorvoslati kérelem benyújtását, és a jelen perben felülbírált alperesi határozat meghozatalát követően, amelyre 2021. január 27-én került sor. Ebből következően a felperes által hivatkozott jogkövetkezményt az alperes a jogorvoslati eljárásban nyilvánvaló módon nem vonhatta le. A jelen perben pedig abból szempontból nem volt releváns, hogy az érdekelti minőséget a jogorvoslati eljárásban hozott határozat, illetve az ügyféli minőség már megalapozta, ezért ez a tény a perben résztvevőkre sem lehetett kihatással.
[26] Az alperes vizsgálata terjedelmét a felperes érvénytelenség megállapítására vonatkozó indokai határozták meg. Lényegében azokat az érveket hozta fel a keresetében a felperes, amelyeket az érvénytelenség megállapítása során, és amelyet a jogorvoslati eljárás során is megerősített. Ezekre az alperes helytállóan reflektált, az indokaival a bíróság lényegében egyet értett. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési dokumentumokból megállapíthatóan a felperes kiírása tette lehetővé azt az ajánlattevők számára - ennek eredményeként az alperesi érdekelt számára is - hogy a hatályos Korm. rendeletben megállapított minimális rezsi óradíjtól alacsonyabb mértéket is megajánlhatnak, nem tekinthető jogsértőnek az alperesi érdekelt eljárása pusztán amiatt, hogy élt ezzel a felkínált lehetőséggel. Az alperes ezt a körülményt helytállóan értékelte.
[27] A felperes tévesen alapozta a döntését arra, hogy az árindokolás azért nem felelt meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, mert egy olyan rezsióradíj elemeit tartalmazta, amely már nem irányadó. Az alperesi érdekeltnek az eltérés miatt a felperes által előírt módon
és meghatározott keretek között kellett indokát adnia az eltérésnek, azonban az Útmutató, amelyre az alperes a határozatában is hivatkozott, a Kbt. 72. §-al összefüggő szöveges indokolást várt el az ajánlattevőktől. Elfogadta és egyértelműnek találta azt az alperesi érvelést a bíróság, hogy ezen előzményekhez és körülményekhez mérten a 2016-os Korm. rendeletre hivatkozás nem jogsértő, a kért magyarázatot adó körhöz tartozó, abba illeszthető, nem valósít meg jogsértést. Megtekintve a szóban forgó jogszabályokat, azokból látható, hogy a 2016-os Korm. rendeletben tételesen lebontva szerepel, hogy milyen elemekből tevődik össze a díj, míg a hatályos normában ez a részletezés már elmaradt. Ezért a magyarázat megadásához ennek a struktúrának a segítségül hívása - annak ellenére, hogy az már egy hatályon kívül helyezett jogszabály - lehetséges volt. Ez nem azt jelentette, hogy az alperesi érdekelt olyan rezsióradíjat határozott meg, amely egy már hatályon kívül helyezett jogszabályon alapult volna. Ezt az érvelését a bíróság a felperesnek - az alperessel egyezően -nem találta elfogadhatónak. A felperes a per során sem hivatkozott olyan tényre, körülményre, jogszabályi rendelkezésre, amely kizárta volna azt, hogy a 2016-os Korm. rendeletben részletezett költségelemekre hivatkozással mutassa be az alperesi érdekelt az ajánlata megfelelőségét.
[28] Egyetértett a bíróság azzal a határozati érveléssel is, hogy ha egy ajánlatkérő a Kbt. aránytalanul alacsony árral kapcsolatos, a Kbt. 72. § szerinti magyarázatot vár el az ajánlattevőktől, akkor az erre való felhívásban az adott ajánlattevő adott ajánlatához kapcsolódó, konkrét kifogásokat kell megfogalmaznia ahhoz, hogy arra konkrét válaszokat kaphasson. A Kbt. 72. § (2) bekezdéséből is kitűnően az aránytalanul alacsony árindokolás intézménye egy objektív alapú kooperációt feltételez, illetve vár el az érintett felektől, ezért nem elég az ajánlatkérői oldalról sem csupán elnagyolt, általános jellegű kéréseket megfogalmazni, vagy a jogszabályra általánosságban hivatkozni. Ebből a szempontból megvizsgálva a felperes Kbt. 72. § szerint lefolytatott eljárását, az alperessel egyezően megállapítható volt, hogy a felperes által feltett kérdések, az arra adandó válaszra valóban tág teret adtak, mert a kibocsátott árindokolás kérések mindkét esetben mellőzték a konkrétumokat. Az, hogy adott sorokra is
hivatkozott a felperes, nem volt elég konkrét, mert abból nem tűnt ki, hogy az ár összetevőknél milyen kérdésekre szeretne választ kapni. Az alperes ezért helytállóan érvelt azzal a határozatban, hogy a felsorolt területek általánosságban történő megnevezéséből nem lehetett következtetést levonni a dokumentumok típusára, fajtájára, mennyiségére, ezért mivel a felperes közelebbről nem jelölte meg, hogy milyen dokumentumok, milyen időintervallumon belüli benyújtását kéri, azt az alperesi érdekelt a legjobb belátása szerint teljesítette, illetve teljesíthette. E tekintetben valóban nem volt elég, illetve elég konkrét ahhoz a felperes által kibocsátott két dokumentum, hogy utólag azt rója az alperesi érdekelt terhére, hogy annak válasza nem volt elég pontos és emiatt az érvelése nem elfogadható. Az alperesi érdekelt helytállóan hivatkozott arra, hogy konkrét felhívást kellett volna a felperesnek kibocsátania azért is, mert alapvetően nem elvárható az, hogy a több száz vagy akár több ezer oldalt kitevő költséget
alátámasztó dokumentumait több évre visszamenőleg csatolja.
[29] Alaptalanul állította a felperes, hogy az alperes nem vizsgálta azt, hogy az alperesi érdekelt eleget tett-e a felhívásának. Az alperes határozatából kitűnően az alperes megfelelő jogértelmezés és jogszerű jogalkalmazás mentén a válaszok értékelésekor - helyesen -jelentőséget tulajdonított a feltett kérdéseknek is, mert csak azok tükrében vizsgálható a releváns tényállás. Az alperest e tekintetben vizsgálati hiányosság nem terhelte. Az alperes megfelelő és egyértelmű indokát adta a döntésének, nem pusztán az alperesi érdekelt indokainak terjedelme miatt állította azt, hogy az alperesi érdekelt ár indokolása nem volt nem megfelelő, hanem alapvetően magát a minden konkrétumot nélkülöző felhívásokat rótta a felperes terhére, rögzítve, hogy a felperes eljárása nem volt kielégítő.
[30] A Kbt. 71. § szerinti hiánypótlás, illetve Kbt. 72. § szerinti aránytalanul alacsony ár tekintetében való eljárás két külön jogintézmény, azokat nem lehet összekeverni oly módon, ahogyan azt a felperes tette. A Kbt. 71. § (8) bekezdése alkalmazhatóságát a jelen esetben nem az alperesi érdekelt ár indokolása adatainak korrekciója zárta ki, hanem a hiánypótlás alkalmazásának hiánya, ahogyan az önkéntes hiánypótlás alkalmazásának lehetőségét is. A hiánypótlás szabályaitól eltérően a Kbt. 72. §-a nem korlátozza a jogintézmény alkalmazásának a gyakoriságát, ezért arra hivatkozni sem lehet jogszerűen. Nincsen továbbá jogszabályi akadálya annak sem, hogy az ajánlatkérő konkrétan megnevezze azon dokumentumokat is, amelyek alapján a megajánlott rezsióradíj megalapozottságát vizsgálni kívánja. Ezen utóbbi lehetőség alkalmazását a felperes tévesen zárta ki.
[31] Az értékelés tárgya a felhívás szerint a nettó összes ajánlati ár értékelési szempont volt. Az egyes rezsióradíjak tartalma került a Kbt. 72. §-a, az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának relációjába. Bár elképzelhető és lehetséges az, hogy olyan ellentmondó válaszokat ad adott esetben egy ajánlattevő, amely ellentmondás önmagában feloldhatatlan, ilyen hivatkozása azonban a felperesnek a jelen esetben meghozott döntése során nem volt. A felperes alapvetően arra hivatkozott, hogy az alperesi érdekelt az ajánlatához mérten adott válasza tartalmaz eltérést. E tekintetben azonban az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy azokat az elemeket, amelyek az értékelés alapjául szolgáltak, az alperesi érdekelt minden tekintetben változatlanul hagyta, kizárólag az árindokolás körében beadott alátámasztó dokumentumban került sor korrekcióra. A változtatás egyetlen esetben sem érintette a megajánlott, felolvasó lapon szereplő vagyonvédelmi szolgáltatási óradíj mértékét, következésképpen az abból képzet ajánlati árat sem. Az alperes helytállóan érvelt védiratában azzal is, hogy a joggyakorlatával sem támasztható alá a felperes hivatkozása. A felperes által kiemelt D.522/24/2017. számú határozatban kimondottak a jelen perben azért nem alkalmazhatók, mert a jelen perben vizsgált esetben az alperesi érdekelt nem módosította az értékelésre kerülő vállalási elemeket, azokat nem változtatta meg hiánypótlás, felvilágosítás, árindokolás során.
[32] A fentiek alapján tehát a felperesnek értékelnie kellett volna az ár vizsgálata során az alperesi érdekelt egymásra épülő válaszait és így juthatott volna el - érdemi, tartalmi vizsgálatot követően - adott esetben az ár megfelelősége, vagy nem megfelelősége megállapításáig. Ezen eltérésekre hivatkozva azonban a döntésében hivatkozott Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti egyéb okból való érvénytelenség megállapítása nem volt jogszerű.
[33] Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
[34] A bíróság a pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes és az alperesi érdekelt jogtanácsosi és ügyvédi képviselettel felmerült perköltségének viselésére. A felperesi érdekelt perköltség részleges megfizetésére kötelezését a Pp. 90. § (2) bekezdésére figyelemmel mellőzte. Az alperest megillető perköltség összegét a Pp. 81. § (1) és (5) bekezdéseinek megfelelően felszámított összeggel egyezően állapította meg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.) 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mert azt az alperest képviselő kamarai jogtanácsos által elvégzett jogi munka szakmai nehézségével és időigényével arányosnak tartotta, értékelve, hogy az alperes képviselője védiratot terjesztett elő és a per tárgyalásán is ellátta a szakszerű jogi képviseletet. Az alperesi érdekeltet megillető perköltség összegét a bíróság mérlegeléssel,
a fenti IM rendelet 3. § (2) és (6) bekezdése alapján állapította meg, figyelembe véve a pertárgyértéket, az érdemi érvelést tartalmazó beadvány terjedelmét és a per tárgyalásán kifejtett ügyvédi képviseleti tevékenységet, ennek eredményeként a rendelkező részben meghatározott összeget tartotta a ténylegesen elvégzett jogi képviseleti tevékenységgel arányosnak.
[35] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (2) bekezdése, az Itv. 39. § (1) bekezdése és az Itv. 42.§ (1) bekezdés a) pontja szerint számított kereseti illetéket a felperesnek az 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján fennálló személyes illetékmentessége folytán a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a Pp. 102. § (6) bekezdésére is figyelemmel a Magyar Állam viseli.
[36] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 172. § (6) bekezdése zárja ki.

Záró rész

Budapest, 2022. április 13.

dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke

Fintáné dr. Vásárhelyi Julianna s.k. előadó bíró

dr. Bíró Péter s.k. bíró