Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2008/26
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2008.02.29.
Iktatószám:3144/2008
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3144/2008)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.680/9/2007.

Tárgy: a BBP Házépítő Kft. jogorvoslati kérelme az Őrmező Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a BBP Házépítő Kft. (1033 Budapest, Szentendrei út 89–93. u. 146., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az Őrmező Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet (1112 Budapest, Kérő u. 8. továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés a homlokzat utólagos hőszigetelésének és a kapcsolódó felújítási munkák kivitelezésére, iparosított technológiával épített 13 db lakóépület 1690 db lakást érintő energiatakarékos felújítása, korszerűsítése tárgyú Panel Plusz program keretében elnyert pályázat alapján. A 13 db lakóépület színtervének elkészítése legalább három változatban.” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 66. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 65. § (1) bekezdését, a Kbt. 136. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 3. §-át, ezért megsemmisíti a részvételi felhívás P/2 és P/3 pontjait, valamint a részvételi dokumentáció 2.4.1 pont közjegyző által hitelesített igazolás benyújtására vonatkozó rendelkezését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kérelmező részére. Az eljárás során ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság rendelkezésére álló iratok, és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásáért felelős tárca nélküli miniszter által közzétett iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatására kiírt pályázaton iparosított technológiával épített 13 db lakóépület 1690 db lakást érintő energiatakarékos felújítására, korszerűsítésére a magyar államtól, illetve Újbuda Önkormányzatától vissza nem térítendő támogatást kapott.
Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti gyorsított meghívásos eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban, melyre vonatkozó részvételi felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2007. november 23-i 133. számában jelent meg. A hirdetmény feladásának időpontja 2007. november 20.
A felhívás II.1.2) pontja szerint a teljesítési helye: Budapest XI., Menyecske u. 9–11., 10–12., 19–21., 23–25., 27–29., 31–33., 35–37., Kérő u. 2–4., 6–8., 1012., 14–16., – Vőfély u. 1–3., Cirmos u. 1–3.
A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása/tárgya vállalkozási szerződés a homlokzat utólagos hőszigetelésének és a kapcsolódó felújítási munkák kivitelezésére, iparosított technológiával épített 13 db lakóépület 1690 db lakást érintő energiatakarékos felújítása, korszerűsítése tárgyú Panel Plusz program keretében elnyert pályázat alapján. A 13 db lakóépület színtervének elkészítése legalább három változatban.
A felhívás II.1.6) pont szerint a Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV)
Fő tárgy: 45.45.31.00-8. További tárgy(ak): 45.32.10.00-3, 45.26.21.00-2, 45.26.13.10-0, 45.11.11.00-9.
A felhívás II.1.7) pontja szerint ajánlatkérő részekre történő ajánlattételt nem biztosít.
A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség homlokzat utólagos hőszigetelés kivitelezése összesen 47 147 m2 területen, valamint ehhez kapcsolódó járulékos munkák, mint párkányozás, szegés és a 13 db lakóépület színterveinek elkészítése legalább 3 változatban.
A felhívás III.1.2) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy Panel Plusz program fizetési konstrukciója alapján az ellenszolgáltatás a Kbt. 305. § (3) bekezdésének megfelelően kerül kiegyenlítésre.
Az ajánlatkérő előleget semmilyen jogcímen nem fizet. Az ajánlattevő részteljesítés esetén, a dokumentációban rögzített fizetési ütemezéshez igazodóan, részszámla benyújtására jogosult.
A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásuk módját, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit.
A felhívás III.2.1) pont negyedik francia bekezdés szerint a részvételre jelentkezőnek és a Kbt. 105. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozójának a Kbt. 136. § (3) bekezdés szerint kell nyilatkoznia (illetve majd az ott meghatározottak szerint igazolnia), hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. A felhívás III.2.1) pont hetedik francia bekezdés szerint a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja tekintetében részvételre jelentkezőnek, illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k)nak külön nyilatkozatot kell csatolniuk arról, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat-e vagy alanyi jogon a tv. hatálya alá tartozik-e (nemleges nyilatkozatot is csatolni kell). Amennyiben fenti törvény hatálya alá tartozik, úgy a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja tekintetében csatolni kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által kiállított igazolást is, tekintettel a Kbt. 136. § (3) bekezdésére.
A felhívás III.2.2) pontjában ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmassággal kapcsolatos előírásokat tette meg.
A megkövetelt igazolási mód körében előírta:
P/1. Az elmúlt három üzleti évre vonatkozó, számviteli jogszabályoknak megfelelően összeállított cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott (vagy céginformációs szolgálat által kibocsátott) éves beszámolójának becsatolása szükséges.
P/2. Valamennyi számlavezető pénzintézettől származó – a részvételi határidőt megelőző 20. napnál nem régebbi keltezésű – nyilatkozat a részvételi jelentkező fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal:
a) Pénzintézetnél vezetett összes pénzforgalmi jelzőszám.
b) Mióta vezeti bankszámláját (bankszámlánként feltüntetve).
c) Bankszámláján a részvételi határidő előtti 20. napot megelőző 36 hónap során volt-e sorban álló tétel vagy van-e/volt-e bankszámlája ellen folyamatban bírósági végrehajtás, illetve a pénzintézettel hitelviszonyban van-e/volt-e és hitelfizetési kötelezettségének eleget tesz-e/tett-e.
Amennyiben részvételi jelentkező a vizsgált időszak során (a részvételi határidő előtti 20. napot meg előző 36 hónap) megszüntetett bankszámlá(ka)t, úgy ebben az esetben ezen megszüntetett számlaszámok esetében is szükséges a banki információ becsatolása.
P/3. Felelősségbiztosítási kötvény eredeti vagy hiteles másolati példányban történő benyújtása.
P/4. Részvételre jelentkező nyilatkozzon a 2004., 2005., 2006. évi magasépítési tevékenységből és homlokzati hőszigetelésből származó nettó árbevételéről évenkénti bontásban.
P/5. Részvételre jelentkező vagy csatolja a bank által kiadott igazolást a bankszámlá(i)n rendelkezésre álló pénzeszközről és/vagy csatolja a napi pénztári jelentést és/vagy csatoljon kötelező érvényű banki hitelígérvényt az összeg rendelkezésre bocsátására vonatkozóan, melyek együttesen igazolják, hogy részvételre jelentkező rendelkezik 200 000 000 forint összegű nem lekötött pénzeszközzel.
A felhívás ugyanezen pont utolsó bekezdése szerint, ajánlatkérő a jelentkezések értékelése során – a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján – kizárólag részvételre jelentkező gazdasági és pénzügyi alkalmasságát vizsgálja, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóét nem.
A felhívás ugyanezen pontja az alkalmasság minimumkövetelmények között a fentiekkel összefüggésben egyebek között tartalmazta, hogy alkalmatlan az a részvételre jelentkező:
„P/2. Akinek bármely számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozat tartalma szerint a részvételi határidő előtti 20. napot megelőző 36 hó napban sorban állás fordult elő vagy ellene bírósági végrehajtás van/volt folyamatban vagy hitel- visszafizetési kötelezettségének nem tesz/tett eleget.”
„P/4. Akinek az elmúlt három év (2004., 2005., 2006.) átlagában magasépítési tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a 400 M Ft-ot és homlokzati hőszigetelésből származó nettó árbevétele nem éri el a 150 M Ft-ot.
P/5. Aki nem rendelkezik összesen 200 000 000 forint összegű szabad pénzeszközzel.”
A felhívás III.2.3) pontjában ajánlatkérő a műszaki, szakmai alkalmassággal kapcsolatos előírásokat tette meg. A megkövetelt igazolási módok között előírta:
M/1. Részvételre jelentkező nyilatkozat formájában ismertesse a részvételi határidőt megelőző 60 hónap legjelentősebb, iparosított technológiával épített lakóépületen elvégzett utólagos homlokzati hőszigetelési szerződéseit, továbbá a Kbt. 68. § (2) bekezdésében előírtakon kívül a referenciaigazolás(ok)nak tartalmaznia kell legalább a szerződést kötő másik fél megjelölését (szervezet neve, referenciaigazolást kibocsátó személy neve, elérhetőségek), a beruházás részletes tárgyát (iparosított technológiával épült lakóépület, ereszmagasság megjelölése), a szigetelt felület mértékét és a rendszergaranciára vonatkozó információkat.
M/2. Részvételre jelentkező részéről a saját tulajdonú, bérelt vagy egyéb módon rendelkezésre álló keretes vagy függő állványzatnak a bemutatása. Csatolandó az állványzat ÉME-engedélye. Továbbá jelentkezőnek csatolnia kell azon tartalmú igazolását, mely igazolja, hogy jelentkező milyen jogcímen rendelkezik a bemutatott állványzat felett.
A felhívás ugyanezen pont alkalmassági minimumkövetelmények között fentiekkel összefüggésben az alábbiakat tartalmazta:
Alkalmatlan, az a részvételre jelentkező:
M/1. Aki a részvételi határidőt megelőző 60 hónap vonatkozásában nem rendelkezik iparosított technológiával épített, legalább 25 méter ereszmagasságú lakóépületen (pl. panel, tömbös) befejezett, homlokzati hőszigetelő rendszergaranciával ellátott, legalább összesen 27 000 m2 felületre vonatkozó utólagos homlokzati hőszigetelésből származó, fővállalkozóként elvégzett referenciával, melyek közül az egyik referenciának egy önálló épületen (vagy egymással összefüggő, összeérő épületeken) legalább 15 000 m2 felületre kellett vonatkoznia.
M/2. Aki nem rendelkezik a Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontja alapján, középmagas épületek beállványozásához szükséges, 10 000 m2 felületre elegendő keretes vagy függőállványzattal.
A felhívás III.2.3) pont utolsó bekezdése szerint ajánlatkérő részvételi jelentkezések értékelése során – a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján – kizárólag részvételre jelentkező műszaki, illetve szakmai alkalmasságát vizsgálja, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóét nem.
A felhívás IV.1.1) pontjában ajánlatkérő a gyorsított eljárás alkalmazását azzal indokolta, hogy többszöri jogorvoslati eljárást és eredménytelen közbeszerzési eljárást követően kizárólag gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárással tudja biztosítani, hogy a támogatási szerződést a támogató által előírt időpontig meg tudja kötni.
A IV.3.4) pont szerint a részvételi határidő 2007. december 5.
A felhívás VI.3) további információk cím alatti 10 pont: „Meg kell jelölni az ajánlatban
a) Az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat?
Igen: –
Nem: –
b) A közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül?
Igen: –
Nem: –”
A felhívás VI.3) további információk cím alatti 12. pont szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell a Kbt.105. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának megfelelően.
A felhívás VI.3) további információk cím alatti 14. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a részvételi jelentkezésnek tartalmaznia kell
„– Részvételre jelentkező 20 napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített cégmásolatát, amennyiben el nem bírált cégmódosítás van folyamatban, akkor annak (fentieknek megfelelő) iratanyagával együtt.
– A részvételi jelentkezést aláíró, cégjegyzésre jogosult személy hatályos aláírási címpéldányát, eredeti vagy hitelesített másolati példányban.”
A felhívás VI.3) további információk cím alatti 16. pont szerint a részvételi jelentkezésekhez csatolt igazolásokat, nyilatkozatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni [Kbt. 20. § (3) bekezdés].
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is összeállított, mely ismertette az eljárási szabályokat, valamint részvételi adatlap és nyilatkozatmintákat tartalmazott, az 5. sz. melléklet a Kbt. 60–61. § szerinti kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatminta.
A dokumentáció 2.2. pont szerint, amennyiben a felhívás illetve a részvételi dokumentáció rendelkezései között ellentmondás van, a részvételi felhívás tartalma az irányadó.
A dokumentáció 2.4.1. pontja alapján a „részvételre jelentkezőnek jelentkezésében igazolnia kell, illetőleg írásban kifejezetten nyilatkoznia kell (jelen dokumentáció 5. sz. mellékletét felhasználva, közjegyző által hitelesítve), hogy nem áll fenn vele szemben kizáró ok.”
A dokumentáció 36/8. oldal második francia bekezdés (a P/2. alkalmassági szemponthoz) szerint, amennyiben cégmásolatban még szerepelnek olyan bankok, amelyeknél a számlavezetés már megszűnt, de a változásbejegyzés a 30 napnál nem régebbi keltezésű cégmásolat kiadásának időpontjáig nem történt meg szükséges a bank felé megküldött felmondó levél becsatolása is.
Ajánlatkérő a feltett kérdéseket megválaszolta.
Kérdés: „A részvételi felhívásban meghatározott 15 000 m2 felületű hőszigetelés egybefüggő hőszigetelés meghatározás alatt ajánlatkérő konkrét fizikális összeérést vagy csak egy szerződés keretén belül, több épületen végzett, elméleti összeérést ért”
Válasz: „Ajánlatkérő az M/1. alkalmassági feltételben szereplő hőszigetelés/épület esetében fizikai összeérést ért, tekintettel arra, hogy jelen közbeszerzés tárgya is tartalmaz egy ilyen méretű összefüggő, összeérő épületet.
Arra a kérdésre, hogy mit ért a „fővállalkozói” referencia alatt, „elfogadja e pl. a konzorciális keretek között vagy közös ajánlattevőként végzett vagy generálkivitelezőként végzett referenciát” azt a választ adta, hogy a generálkivitelezőként végzett referencia elfogadott.
Részvételi határidőig, 2007. december 5-ig az ÉPKAR Zrt. nyújtott be részvételi jelentkezést.
A bontási jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő a Kbt. 117. § (2) bekezdésére hivatkozással a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszának eredményhirdetését 30 nappal elhalasztotta.
Kérelmező 2007. december 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítását, a részvételi felhívás és a részvételi dokumentáció megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, valamint azt kérte, hogy a Döntőbizottság rendelkezzen az igazgatási szolgáltatási díj viseléséről, valamint a megbízási szerződéssel igazolt 200 000 Ft + áfa összegű tanácsadói munkadíj megfizetéséről.
Közölte, hogy a jogsértő esemény megtörténtének időpontja és a kérelmező arról való tudomásszerzésének napja 2007. november 23.
Előadta, hogy kérelmező építőipari tevékenységet folytató vállalkozás, mely az eljáráson való részvétel érdekében a részvételi dokumentációt is megvásárolta.
I.
Kérelmező szerint a részvételi felhívás több olyan feltételt is tartalmaz, amely sérti a Kbt. 1. § (2) bekezdésének és 49. §-ának rendelkezéseit.
I/a. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívás II.1.7) pontjában nem biztosítja a részajánlat tételének lehetőségét.
Kérelmező szerint az ajánlatkérő döntési kompetenciája, mérlegelési jogköre nem korlátok nélküli, ekkor is tekintettel kell legyen a Kbt. alapelvi rendelkezéseire.
Jelen esetben a beszerzés tárgy 13 db lakóépület felújítása. A kérelmező rendelkezésére álló adatok alapján azonban több lakóház, (a Vőfély utca 1/3., a Cirmos utca 1/3., valamint a Menyecske utca 9/11. szám alatti lakóépületek is úgynevezett szóló házak, azok egymástól teljesen elkülönültek, fizikailag különállóak, földrajzilag is különállóak, műszakilag egymástól teljes mértékben elválaszthatóak.
A fennmaradó lakóházak úgynevezett nyaktag, illetve végtag házak, melyek egymás mellé épültek ugyan, de az egyes lakóházak között 20–30 cm dilatáció van, külön alapon nyugszanak, azok fizikailag különálló részek.
A kérelmező szerint nincs racionális, műszakilag elfogadható indoka annak, hogy az egyes lakóházak esetében, miért ne lehetne részajánlatot kérni, illetve benyújtani.
A részajánlattételi lehetőség kizárásával, az ajánlatkérő nem biztosítja a részvételi lehetőséget a közbeszerzési eljárásban azon potenciális jelentkezők, ajánlattevők részére, akik már rendelkeznek a beszerzés tárgya szerinti referenciával, de nem indulhatnak el a versenyben, mert a beszerzés egészére nem képesek.
A kérelmező szerint a részajánlattételi lehetőség kizárásával megsértette ajánlatkérő a Kbt. 1. § (2) bekezdésének és 49. §-át.
Kérelmező „előzőek tükrében” a részvételi felhívás III.2.2) pontjában előírt P/4 és P/5 pontban megjelölt alkalmassági kritériumokat túlzónak, a Kbt. alapelvi rendelkezéseit és a 49. §-át sértőnek tartja.
I/b/1. Kérelmező szerint sérti a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át az, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívás III.2.2) pontjában, a P/1 alkalmassági kritériumban cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott (vagy a céginformációs szolgálat által kibocsátott) éves beszámoló becsatolását írta elő.
Nincs racionális, a beszerzés tárgyához, jellegéhez, az eljárás fajtájához kapcsolódó racionális indoka annak, hogy miért nem fogadható el a leadott beszámoló cégbírósági érkeztetőbélyegző nélkül, vagy az elektronikusan meglévő beszámoló kinyomtatott és cégszerűen aláírt változatát.
I/b/2. Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át azzal, hogy a felhívás VI.3.14 pontjában
– 20 napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített cégmásolat benyújtását írta elő. A 20 napos érvényességi kikötésnek megítélése szerint nincs racionális és elfogadható indoka. Egyrészt időkorlát nélkül elfogadható, másrészt azonban nincs racionális oka annak sem, hogy egy 30 vagy egy 60 napja kelt, a dokumentum miért nem fogadható el,
– hogy cégkivonat helyett ajánlatkérő a cégmásolat benyújtását írta elő. A cégmásolat nem tartalmaz olyan többletadatot, mely miatt azt célszerű megkövetelni, nem is lehet racionális oka annak, hogy ha még rendelkezik is 20 napon belüli, a hatályos adatokat tartalmazó cégkivonattal, helyette egy másik 20 napon belüli dokumentumot kell beszereznie és benyújtani, nevezetesen egy cégmásolatot.
– Kifogásolta azt is, hogy a cégmásolatot „eredeti vagy hitelesített másolat”-ban kell benyújtani.
I/b/3. A részvételi felhívás VI.3.14) pontjában a részvételi jelentkezést aláíró, cégjegyzésre jogosult személy hatályos aláírási címpéldányának a benyújtását, eredeti vagy hitelesített másolati példányban írta elő ajánlatkérő.
A részvételi felhívás VI.3) pont 16. alpontjában úgy rendelkezett, hogy az igazolások, dokumentumok eredetiben vagy hiteles másolatban nyújthatóak be. A kérelmező szerint a hiteles másolat előírásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át.
A hiteles másolat megkövetelése a dokumentumokról és igazolásokról kérelmező szerint indokolatlan, nincs racionális magyarázata, ugyanakkor egyes szervezeteket előnyhöz juttat, míg másoknak többletköltséget, többlet idő és energia ráfordítást eredményez, ajánlatkérő indokolatlanul megnehezíti a részvételi lehetőséget a közbeszerzési eljárásban azon potenciális jelentkezők, ajánlattevők részére, akik a dokumentumokkal egyszerű másolatban rendelkeznek vagy még nem rendelkeznek.
Kérelmező tisztában van azzal, hogy a Kbt. 20. § (3) bekezdés az ajánlatkérő mérlegelési jogkörére bízza annak eldöntését, hogy a benyújtandó igazolásokkal, nyilatkozatokkal szemben milyen formai követelményt támaszt, azonban megítélése szerint ajánlatkérő döntési kompetenciája, mérlegelési jogköre nem korlátok nélküli. Itt is tekintettel kell legyen a Kbt. alapelvi rendelkezéseire amikor ajánlatkérő meghozza azt a döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban milyen formai követelményeket ír elő a benyújtandó dokumentumokra, akkor különös tekintettel kell lennie a választott eljárás fajtájára is. Egy gyorsított eljárásban ahol mindössze hét munkanap áll rendelkezésre, akaratlanul is előnyben vannak, lehetnek azok a vállalkozások, akik a korábbi sikertelen eljárásban már részt vettek, a dokumentumok rendelkezésre állnak, szemben azon vállalkozásokkal, akik először kívánnak elindulni az eljárásban.
I/c. A részvételi felhívás III.2.3) M/1. pont szerint jelentkezőnek rendelkeznie kell 27 000 m2 felületre vonatkozó utólagos homlokzati hőszigetelésből származó, fővállalkozóként elvégzett referenciával, melyek közül az egyik referenciának egy önálló épületen (vagy egymással összefüggő, összeérő épületeken) legalább 15 000 m2 felületre kellett vonatkoznia. A kérelmező álláspontja szerint az a kikötés, mely szerint az ajánlatkérő csak a „fővállalkozóként” elvégzett munkák referenciáit fogadja el, sérti a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át.
Ajánlatkérő előírása sérti azon vállalkozások esélyegyenlőségét, akik eddig alvállalkozóként működtek közre, de az elmúlt 60 hónapban megfelelő referenciával, munkával rendelkeznek ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásban el tudjanak önálló ajánlattevőként indulni. Kérelmező szerint az ajánlatkérői elvárás nem okszerű, nincs racionális magyarázata, ugyanakkor az egyes potenciális jelentkezőket, ajánlattevőket nyilvánvalóan hátrányosan érint, és habár megfelelő mennyiségű munkát végeztek, megfelelő szakemberekkel rendelkeznek, megfelelő a technikai felszereltségük, csak azért szorulnának ki a versenyből, mert az ajánlatkérő olyan többletkövetelményt határoz meg, mely szerint az alvállalkozói referenciákat nem fogadja el.
I/d. Kérelmezői szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át, azzal, hogy a felhívás III.2.2) és III.2.3) pont utolsó bekezdése szerint ajánlatkérő a jelentkezések értékelése során – a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján – kizárólag részvételre jelentkező gazdasági és pénzügyi, illetve műszaki-szakmai alkalmasságát vizsgálja, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóét nem. A Kbt. lehetőséget biztosít valamennyi részvételi jelentkező számára alvállalkozó, illetve 10% feletti alvállalkozó igénybevételére, az ajánlatkérő, mégis valamennyi alkalmassági kritériumban azt várja el, hogy a részvételre jelentkező önmagában feleljen meg valamennyi elvárásnak.
Kérelmező szerint ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyára, mennyiségére, jellegére, az elvégzendő feladatokra tekintettel kell eldöntenie, összhangban a Kbt. alapelvi rendelkezéseivel a tekintetben, hogy az egyes alkalmassági kritériumok esetében melyik az, ahol önállóan kell megfelelnie a részvételre jelentkezőnek és a 10% feletti alvállalkozónak, illetve melyik az, ahol elfogad együttes megfelelést is.
Jelen esetben a beszerzés tárgya építési beruházás. Az esetek túlnyomó többségében a fővállalkozó, alvállalkozók bevonásával végzi el a feladatokat. Érthetetlen az a megkötés, hogy a részvételre jelentkezőt önállóan vizsgálja az ajánlatkérő. Kérelmező szerint nincs olyan körülmény, racionális magyarázat, műszaki szükségszerűség, amely indokolhatná, hogy miért nem felelhet meg a P/3, P/4, P/5, illetve M/1, M/2 és M/3 alkalmassági kritériumoknak a részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozó együttesen.
Kérelmező szerint ajánlatkérő előírása éppen azon kis- és középvállalkozások versenyből történő kiszorítását eredményezi akik, együtt, több a beszerzés tárgya szerinti beruházást megcsináltak, együtt képesek a szerződés teljesítésére, azonban az ajánlatkérői kikötés azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárásban nem vehetnek részt. Az ajánlatkérői elvárás nem okszerű, nincs racionális magyarázata, ugyanakkor az egyes potenciális jelentkezőket, ajánlattevőket nyilvánvalóan hátrányosan érint, és habár 10% feletti alvállalkozókkal megfelelnek az előírt pénzügyi-gazdasági, illetve műszaki-szakmai alkalmassági feltételeknek, mégis kiszorulnak a versenyből, mert az ajánlatkérő a vitatott alkalmassági kritériumok esetében önálló megfelelést vizsgál.
II.
A kérelmezői álláspont szerint az ajánlatkérő alábbi rendelkezései sértik a Kbt. 3. §-át.
II/a. A felhívás III.2.1) pontja szerint jelentkezőnek, illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak külön nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat-e. Kérelmező szerint a Kbt 63. § (5) bekezdés tartalmazza, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja esetében mikor, milyen igazolást kell benyújtani. Kérelmező szerint a rendelkezésből nem következő körülményről külön nyilatkozat benyújtása sérti a Kbt. 3. §-át.
II/b. A részvételi dokumentáció 36/6 oldalán a 2.4.1 pont szerint a „részvételre jelentkezőnek jelentkezésében igazolnia kell, illetőleg írásban kifejezetten nyilatkoznia kell (jelen dokumentáció 5. sz. mellékletét felhasználva, közjegyző által hitelesítve), hogy nem áll fenn vele szemben kizáró ok”.
A kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 136. § (3) bekezdése és a Kbt. 3. §-a szerint csak nyilatkozatot lehet és kell benyújtani, mely természetesen cégszerűen aláírt nyilatkozat kell legyen, azonban a Kbt. 136. § (3) bekezdése, vélhetően az eljárás fajtájára tekintettel is, nem követeli meg azt, hogy a kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat, közjegyző által hitelesített legyen.
A dokumentáció rendelkezése eltérően szabályozta az igazolás módját, mint ahogyan azt a Kbt. 136. § (3) bekezdése lehetővé teszi, így az ajánlatkérő az eltérésre tekintettel megsértette a Kbt. 3. §-át.
III.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban többször hivatkozott arra, hogy a jelen beszerzés teljesítése érdekében pályázatot nyújtott be a Panel Plusz Programban. A részvételi felhívás IV.1.1) pontjában a gyorsított eljárás alkalmazásának indokaként is rögzíti, hogy a támogatási szerződés még nincs aláírva.
A kérelmező szerint ajánlatkérőnek kötelezően alkalmaznia kellett volna a Kbt. 48. § (2) bekezdésének rendelkezéseit, azonban a részvételi felhívás egyéb információk körében, a VI.3) pontban nem tartalmaz utalást a hivatkozott jogszabályhelyre vonatkozóan.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő részvételi felhívása sérti a Kbt. 48. § (2) bekezdését, egyben sérti a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 8. § (3) bekezdése, valamint a 22. számú melléklet alapján, az 5. számú mellékletre vonatkozó előírások 42. pontját.
IV.
IV/a. A részvételi felhívás III.2.2) pontjában ajánlatkérő a P/2 alkalmassági szempontként előírta a pénzintézetektől származó igazolás vizsgálatot, illetve benyújtását, míg a P/3 pontban előírta a felelősségbiztosítás meglétét, illetve a meglétének igazolását.
A kérelmező szerint a két alkalmassági kritérium együttes vizsgálata sérti a Kbt. 65. § (1) bekezdését, és a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontját.
Az ajánlatkérő a Kbt. 65. § (1) bekezdés utolsó mondata alapján, csak a 66–69. §-ban írtak alapján vizsgálhatja az alkalmasságot, márpedig a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja a pénzintézeti igazoláshoz kötött alkalmasság vizsgálatát és a felelősségbiztosítás meglétének vizsgálatát, egyértelműen vagylagosan biztosítja.
A kérelmező álláspontja szerint vagy az egyik, vagy a másik alkalmassági kritérium vizsgálatát kellett volna kizárólag kikötni, vagy a felhívásban mindkettő előírása mellett biztosítani kellene a vagylagos igazolást. A részvételi felhívás azonban mindkét alkalmassági kritérium vizsgálatát és a kapcsolódó dokumentumok benyújtását kötelezően írja elő, vagylagosság biztosítása nélkül.
IV/b. A részvételi felhívás III.2.2) pontjában, a P/1 alkalmassági kritériumban ajánlatkérő előírta a cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott (vagy a céginformációs szolgálat által kibocsátott) éves beszámoló becsatolását.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással.
A kérelmező álláspontja szerint, az a többletkövetelmény, mely szerint a beszámolónak cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátottnak kell lenni, sérti a Kbt. 65. § (1) bekezdés utolsó mondatára is tekintettel a 66. § (1) bekezdés a) pontját.
A Kbt. a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján, nem ad lehetőséget többletkövetelmény meghatározására, a benyújtandó okmány a számviteli törvény szerinti beszámoló, és annak minden formáját el kell fogadni, mert a Kbt. általánosságban történő megfogalmazásához képest, minden más előírás szűkítő.
V.
A részvételi felhívás III.2.3) M/1. pontja szerint alkalmatlan a részvételre jelentkező, aki a részvételi határidőt megelőző 60 hónap vonatkozásában nem rendelkezik legalább összesen 27 000 m2 felületre vonatkozó utólagos homlokzati hőszigetelésből származó, fővállalkozóként elvégzett referenciával, melyek közül az egyik referenciának egy önálló épületen (vagy egymással összefüggő, összeérő épületeken) legalább 15 000 m2 felületre kellett vonatkoznia.
A kérelmező álláspontja szerint az M/1 alkalmassági kritérium legalább 15 000 m2 felületre vonatkozó referenciaigénye, sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
A felújítással érintett épületek fizikailag egymástól elválaszthatóak, akár mindegyiken külön-külön, más-más építőipari vállalkozás végezhetné el a felújítást, a korszerűsítést. Egyes épületek fizikailag elkülönültek, mások esetében pedig csak a dilatáció van a két épület között. Az egyes épületek egyike sem éri el önmagában a kért 15 000 m2 felületet, többségében 4–5000 m2 közötti falfelülettel rendelkeznek.
A részvételi felhívás III.2.3) M/2. pontja szerint alkalmatlan a részvételre jelentkező, aki nem rendelkezik középmagas épületek beállványozásához szükséges 10 000 m2 felületre elegendő keretes, vagy függő állványzattal. Részvételi felhívás II.3) pontja alapján a munkát 2008. március 1.–2008. október 30-ig terjedő időszakban kell elvégezni.
Kérelmező által végzett számítások szerint 5–8000 m2 állványzattal, 8 hónap, 240 nap alatt, a munkát el lehet végezni. Az ajánlatkérő nem írhatja kötelezően elő, hogy a 10 000 m2 állványzat folyamatosan fent legyen, ha 5–8000 m2 mozgatható kerettel vagy függőállvánnyal a munkát a 240 nap alatt el lehet végezni.
Kérelmező szerint túlzóak az ajánlatkérő elvárásai, így az előírt alkalmassági kritériumok sértik a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
VI.
Kérelmező szerint ajánlatérő megsértette a Kbt. 102. § (1) bekezdését. A felhívás III.1.2) pontja szerint ajánlattevő részteljesítés esetén, a dokumentációban rögzített fizetési ütemezéshez igazodóan, részszámla benyújtására jogosult. Ajánlatkérő elkészítette a dokumentációt, de a dokumentáció a részvételi felhívás utalásának ellenére, semmilyen adatot nem tartalmaz a részteljesítésre a fizetési ütemezésre, a részszámla benyújtásának lehetőségére vonatkozóan.
Különösen fontos ez arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő a P/5 pontban 200 000 000 millió forint rendelkezésre állását kérte igazolni. A dokumentáció hiányossága miatt a kérelmező nem tud abban a kérdésben állást foglalni, hogy összhangban hozható-e a teljesítés ütemezése a kifizetéssel, ez olyan bizonytalanságot okozott, mely miatt nem lehet állást foglalni a részvételi jelentkezés benyújtása mellett, vagy ellen sem.
Kérelmező megjegyezte, hogy ajánlatkérő a felhívásban 20 napnál nem régebbi cégmásolat benyújtását írja elő, míg a részvételi dokumentáció 36/8. oldalán már 30 napon cégmásolatról rendelkezik. Az információk ugyancsak azt eredményezik kérelmező szerint, hogy a részvételi jelentkezést nem lehet megfelelő módon összeállítani.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy kérelmező (a BBP Házépítő Kft.) könnyűszerkezetes faházak építésével foglalkozik. Honlapján fellelhető információkból megállapítható, hogy semmilyen tapasztalattal, referenciával nem rendelkezik a beszerzés tárgya vonatkozásában. Kérelmező sem műszakilag sem pénzügyileg nem közelíti meg azon minimumfeltételeket, melyek ténylegesen szükségesek jelen beruházás megvalósításához. Ajánlatkérő álláspontja szerint, önmagában az, hogy kérelmező építőipari kivitelezéssel foglalkozik (bár főtevékenységét illetően ingatlanforgalmazással) nem alapozza meg az ügyfélképességét.
A kérelemben azt kifogásolta kérelmező, hogy a részajánlattételi lehetőség kizárása miatt nem indulhatnak el a versenyen azok akik a beszerzés egészére nem képesek. Ajánlatkérő álláspontja szerint a „beszerzés egészére nem képes” kitétel alatt nem az alkalmassági feltételeket érti kérelmező, hanem a beruházás tárgyát, azaz a 13 db lakóépületet, hiszen pontosan a részajánlattételi lehetőség kizárását kifogásolja ebben a bekezdésben, nem az alkalmassági feltételek szigorúságát.
Ajánlatkérő elsődlegesen ügyfélképesség hiányában, másodlagosan mint megalapozatlant kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező kötelezését a jogorvoslati eljárással kapcsolatos költségek, továbbá 200 000 Ft + áfa összegű tanácsadói munkadíj megfizetésére.
Az egyes kérelmi elemek tekintetében, annak sorrendjében ajánlatkérő előadta.
Ad. I/a. Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő szerint részajánlattételi lehetőség biztosítása, vagy kizárására a Kbt. 50. § (3) bekezdés alapján egyértelműen ajánlatkérő kompetenciájába tartozó kérdés. Ajánlatkérő mérlegelési jogköre korlátok nélküli (vagy biztosítja ajánlatkérő vagy nem).
Az „egységes egysíkúság, homlokzati kialakítás, párkányok egy vonalba történő elhelyezése, valamint a dilatációs hézag kezelése” indokolja műszaki szempontból azt, hogy egy vállalkozóval kössön ajánlatkérő szerződést. E mellett nem elhanyagolható az azonos technológia, egységes felelősségvállalás kívánalma, a piacfelosztás (kartellezés), plusz felesleges adminisztráció és kapcsolattartás elkerülése sem. A részajánlattétel lehetőség biztosítása esetén az egyes házak kivitelezési költsége eltérő lesz, ami azt eredményezi, hogy azonos típusú lakásoknál (összesen 4-féle lakás van a lakótelepen 49 m2, 60 m2, 68 m2, 75 m2) a beruházás költsége eltérő lesz, amit azonban fenntartói szemszögből nézve nehezen lehet racionálisan megmagyarázni 1690 tulajdonosnak.
A részekre történő ajánlattétel kizárását alátámasztja az is, hogy a kivitelezés 2008. évben az építőipari csúcsidényben történik majd. Amennyiben ajánlatkérő lehetővé tenné az egyes épületekre az ajánlattételt, előfordulhatna, hogy a vállalkozók egymás versenytársaiként lépnének fel a szigetelőanyagpiacon.
Ajánlatkérő nem lát összefüggést a részajánlattétel lehetősének kizárása és a között a kérelmezői előadás között, hogy „a részvételi felhívás III.2.2) pontjában előírt P/4 és P/5 pontjában megjelölt alkalmassági kritériumokat túlzónak, a Kbt. alapelvi rendelkezéseit és a Kbt. 49. §-át sértőnek tartja”, ezért erre érdemi észrevételt nem fogalmazott meg.
Ad. I/b/1. Ajánlatkérő az esetleges hamis adatszolgáltatás elkerülése, vagy előfordulási esélyének redukálása érdekében követelte meg az éves beszámoló előírt formában történő benyújtást a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Az eredeti vagy hiteles másolati cégbírósági érkeztetett bélyegző (vagy céginformációs szolgálattól kikért beszámoló) a hamis adatszolgáltatás lehetőségét nagymértékben csökkenti, ajánlatkérő a tőle elvárható gondossággal jár el, ha ilyen formában kéri be az éves beszámolók benyújtását. A Céginformációs Szolgálatot a legtöbb közjegyző elektronikus úton eléri, az általuk (közjegyzők) kiadott mérlegeket hitelesként kell elfogadni bármely közbeszerzési eljárásban.
Kérelmező a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át jelölte meg megsértett jogszabályhelyként. Ajánlatkérő számára azonban nem egyértelmű, hogy hogyan sértheti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot egy olyan formai előírás (jelen esetben az, hogy az éves beszámolónak cégbírósági érkeztetett bélyegzővel ellátottnak kell lenniük, vagy a céginformációs szolgálatnak kell őket kiadnia), ami minden részvételre jelentkező számára kötelező érvényű. Véleményünk szerint egy mindenkire vonatkozó előírás nem sértheti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot.
Ad. I/b/2. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a 20 nap hosszabb idő, mint a részvételi határidő (15 nap), azaz az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megsértése fel sem merülhet. Minden részvételre jelentkező egyenlő esélyekkel pályázhatott jelen közbeszerzési eljárásban.
Azzal, hogy ajánlatkérő a részvételi határidő hosszánál régebbi cégmásolat benyújtását is elfogadja, nem sértette meg sem a Kbt. 1. § (2) bekezdését, sem 49. §-át.
Az eredeti vagy hiteles másolati formában történő benyújtást ajánlatkérő a Kbt. 20. § (3) bekezdése alapján jogszerűen írta elő. Hiteles cégmásolatot, a cégkivonathoz hasonlóan bármely közjegyző ki tud bocsátani. A P/2 alkalmassági előírása szerint amennyiben részvételi jelentkező a vizsgált időszak során (a részvételi határidő előtti 20. napot megelőző 36 hónap) megszüntetett bankszámlá(ka)t, úgy ebben az esetben ezen megszüntetett számlaszámok esetében is szükséges a banki információ becsatolása.”
A P/2. gazdasági és pénzügyi alkalmasság esetében, a vizsgált időszakban megszüntetett számlaszámok a cégkivontban nem szerepelnek, mivel az a hatályos cégadatokat tartalmazza. A cégmásolatban ezzel szemben a cég alapításától kezdve szerepelnek a már törlésre került adatok, így a vizsgált időszak során megszüntetett számlaszámok is. Ajánlatkérő ezt azért kívánta alkalmazni jelen közbeszerzési eljárásban, mivel előfordulhat, hogy bizonyos cégek esetében esetleg hosszabb sorban állást követően egy pénzforgalmi jelzőszám azért kerül lezárásra, hogy a szervezet ajánlattevőként részt vegyen egy közbeszerzési eljárásban, a bankszámla lezárásával és cégkivonat benyújtásával kijátszva ajánlatkérő vizsgálati lehetőségeit. Ajánlatkérő a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogszerűen írta elő a kifogásolt alkalmassági feltételt.
Ad. I/b/3. Ajánlatkérő szerint a Kbt. 20. § (3) bekezdése alapján jogszerűen írta elő az igazolások és nyilatkozatok eredeti vagy hiteles másolati példányban történő benyújtását, amivel az esetleges hamis adatszolgáltatást kívánta elkerülni.
Nem egyértelmű ajánlatkérő számára az, hogy hogyan sértheti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot egy olyan formai előírás, ami minden részvételre jelentkező számára kötelező érvényű. Nem helytálló kérelmező azon álláspontja, mely szerint „előnyben vannak, lehetnek azok a vállalkozások, akik a korábbi sikertelen eljárásban már részt vettek, a dokumentumok rendelkezésre állnak, szemben azon vállalkozásokkal, akik először kívánnak elindulni az eljárásban”. Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárása merőben más a korábbiakhoz képest (pl. cégmásolatot eddig nem kért), a korábbi eljárásokban benyújtott igazolások egy része (pl. pénzintézeti igazolások) már nem érvényesek, és gyorsított meghívásos eljárás lévén a hosszabb idő alatt beszerezhető dokumentumok (APEH-, VPOP-, MBFH-igazolás) becsatolására a Kbt. 136. § (3) bekezdése az irányadó. Azzal, hogy 1–2 dokumentumot eredeti vagy hiteles másolati példányban kért benyújtani, nem sértette meg sem a Kbt. 1. § (2) bekezdését, sem a 49. §-át.
Ad. I/c. Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő „fővállalkozói” referencia meglétét írta elő. Ajánlatkérő szerint a jelen beruházás értéke és volumene miatt indokolt a fővállalkozóként elvégzett referenciák megkövetelése. Álláspontja szerint nem lehet minden közbeszerzési eljárásban mindenki számára kedvező feltételeket előírni, mert az alkalmassági feltételek kiüresedésével járna, ha mindenki elindulhatna bármely tárgyú eljárásban. A jelen közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakasz dokumentációjának része egy építési szerződés elnevezésű, fővállalkozói feladatokat tartalmazó szerződés. A vállalkozó feladatát képezi a közterületfoglalási engedély beszerzése, a 13 épület kivitelezési munkáinak az ütemezése, összehangolása, a raktározási feladatokat ellátása, az állvány rendszerek telepítését követően ennek őrzése, illetve a lakások őrzése is. Az ajánlattételi dokumentációból kitűnően a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő feladatát képezi a környezetvédelmi feladatok ellátása is. Emellett a tetőszerkezet- és a villámvédelmi rendszer felújítása ugyancsak jelen beszerzés tárgyát képezi. Ezeknek a munkáknak az összehangolását csak fővállalkozói tapasztalattal rendelkező vállalkozó tudja elvégezni. A fővállalkozó felel többek között a tervezésért, a projekt finanszírozásáért, az egységes műszaki tartalomért, a munka irányításáért, továbbá vállalja a kötelező jótállást, kötbéreket, garanciákat, viseli az eljárásokkal kapcsolatos költségeket, stb. Ajánlatkérő utalt rá, hogy kérelmező alkalmasságát erőforrást biztosító egyéb szervezetekkel, fővállalkozókkal [Kbt. 67. § (4) bekezdés] is igazolhatta volna. Ugyanígy elfogadott lett volna a közös részvételre jelentkező/fővállalkozó együttes jelentkezése kérelmezővel. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a teljes mennyiség (47 000 m2) kicsivel több, mint felére (27 000 m2) vonatkozóan kért „fővállalkozói” referenciát, ezzel biztosította annak lehetőségét, hogy egyes alvállalkozók is jelentkezhessenek jelen közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy fővállalkozói referenciával is rendelkeznek. Ajánlatkérő olyan vállalkozóval kíván szerződést kötni, aki korábban már vállalkozók összefogásával és tevékenységének összehangolásával kapcsolatos feladatokat végzett és megrendelővel közvetlen kapcsolatban állt, a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett. Fontos érv a fővállalkozói referencia bekérésére, hogy ajánlatkérő, valamint közreműködő szervezet tapasztalatai alapján sok cég „alvállalkozói körbeigazolással” tud megfelelni közbeszerzési eljárások alkalmassági feltételeinek, különösen, ha egy szervezeten vagy tulajdonosi körön belüli cégről van szó.
Ajánlatkérő álláspontja szerint – fentiekre tekintettel – nem sértette meg az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvét.
Ad I/d. Kérelmező kifogásolta hogy az alkalmassági feltételek mindegyikének önállóan kell megfelelni.
Ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 69. § (4) bekezdésére, arra, hogy e szerint ajánlatkérő a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túl további alkalmassági követelmény tekintetében is jogosult előírni az önálló megfelelést.
Ajánlatkérő egy fővállalkozóval kíván szerződést kötni, aki az alkalmassági feltételeknek önállóan [esetleg közös részvételi jelentkezők vagy erőforrást biztosító szervezet(ek) igénybevételével] felel meg. Ajánlatkérő „kompetenciájába tartozik ezen döntés (önálló vagy együttes megfelelés előírása) meghozatala, mely mérlegelési jogkör ajánlatkérő szerint korlátok nélküli (vagy biztosítja ajánlatkérő vagy nem).” Ajánlatkérő szerint a Kbt.-nek nincs olyan rendelkezése, mely szerint az ajánlatkérőnek a 10% feletti alvállalkozó alkalmasságát kötelezően vizsgálnia kellene.
Ad. II/a. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást [Kbt. 63. § (5) bekezdés]. Sem a bányászatról szóló törvénynek, sem a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak, sem a Közbeszerzési Tanácsnak nincs általános érvényű állásfoglalása/ajánlása arra vonatkozóan, hogy mik azok a bizonyos „esetek”, melyek a munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartoznak. Ezen nem egységes joggyakorlat miatt tartjuk célravezetőnek és jogszerűnek a részvételi felhívásban szereplő nyilatkozat bekérését részvételre jelentkezőktől.
Ad. II/b. itt kérelmező a részvételi dokumentáció 2.4.1. pontját támadja. Ajánlatkérő álláspontja szerint előírása jogszerű.
A gyorsított meghívásos eljárás a meghívásos eljárás egy speciális formája, melynek esetében részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. 63. § (1)–(7) bekezdése szerint kell megfelelően eljárnia, azzal, hogy bizonyos igazolásokat a részvételi szakasz eredményhirdetésétől számított 15 napon belül kell becsatolni. A meghívásos eljárásra irányadó 104. § (2) bekezdése visszautal a nyílt eljárásban alkalmazandó Kbt. 63. § (1)–(7) bekezdésére. Ajánlatkérő szerint ebből levonható az a következtetés, hogy ha a gyorsított meghívásos eljárásban nem lehet kérni a közjegyző által hitelesített nyilatkozatot, akkor nyílt eljárásban sem.
Ajánlatkérő szerint a Kbt. következetes megfogalmazást tartalmaz. Amennyiben nem szükséges a közjegyző által hitelesített nyilatkozat benyújtása, akkor ezt egyértelműen közli. Pl. az egyszerűsített eljárásban a Kbt. 151. § (3) bekezdése tartalmazza, hogy a „kizáró okokra a 60–63. § és a 71. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható.”
Ad. III. Ajánlatkérő szerint nem sérti kérelmező lényeges jogos érdekét az, hogy ajánlatkérő nem tüntette fel az Egyéb információk között, hogy a beszerzés támogatásból valósul meg.
Ajánlatkérő szerint a Kbt. 48. § (2)–(3) bekezdésének elsősorban egy eljárás eredménytelenné nyilvánítása miatt van jelentősége, különösen az „előre nem láthatóság” jogszabályban rendezett alátámasztása érdekében (pl. ha az eredménytelenség amiatt következik be, hogy a várt támogatást ajánlatkérő az eljárás megindítását követően mégsem kapja meg).
A támogatás megítéléséről szóló értesítők ajánlatkérő rendelkezésére állnak, a pályázati rendszer sajátosságai miatt a támogatási szerződés aláírására a vállalkozási szerződések aláírását követően kerül sor, azonban ez a támogatás megítélése szempontjából már irreleváns. Ajánlatkérő szerint az IM rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó kötelező előírást, hogy a felhívásban a már megítélt támogatást is fel kell tüntetni.
Ad. IV/a. Ajánlatkérő álláspontja, hogy a P/2. és P/3. alkalmassági feltételeket és a vonatkozó igazolási módokat a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogszerűen írta elő. A Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
Hangsúlyozta, hogy a részvételi felhívásban sehol sem utalt arra, hogy bármelyik dokumentumot (különösen P/2. és P/3. alkalmassági feltétel igazolásait) a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján kéri benyújtani.
Ad. IV/b. Ajánlatkérő szerint a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjára, mint megsértett jogszabályhelyre utalás helytelen. Nem az a), hanem a b) pontja írja elő a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtását, mint igazolási módot.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés a)–c) pontjai kizárólag a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához szükséges (előírható) dokumentumok felsorolását tartalmazza, a Kbt. nem rendelkezik sem az igazolások tartalmi, sem a formai követelményeiről. Kérelmező logikáját követve pl. nem lehetne előírni a pénzügyi intézménytől származó igazolás esetében a sorban állás kizárását, mivel ez is többletinformáció és többletkövetelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjához képest.
Ajánlatkérő az esetleges hamis adatszolgáltatás elkerülése, vagy előfordulási esélyének redukálása érdekében követelte meg az előírt formában történő benyújtást a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
Az eredeti vagy hiteles másolati cégbírósági érkeztetett bélyegző (vagy céginformációs szolgálattól kikért beszámoló) a hamis adatszolgáltatás lehetőségét nagymértékben csökkenti, ajánlatkérő a tőle elvárható gondossággal jár el, ha ilyen formában kéri be az éves beszámolók benyújtását. A Céginformációs Szolgálatot a legtöbb közjegyző elektronikus úton eléri, az általuk (közjegyzők) kiadott mérlegeket hitelesként kell elfogadni bármely közbeszerzési eljárásban.
Ad. V. Kérelmező egy db 15 000 m2-es épület homlokzati hőszigetelésére vonatkozó referencia, valamint 10 000 m2 felületre vonatkozó állványzat rendelkezésre állását sérelmezte.
Ajánlatkérő szerint kérelmező felmérése nem alapos. Az egyébként nem külön alapokra épült épületek egymással fizikailag összeérnek, a kivitelezéssel egy egységes homlokzati hőszigetelés fog létrejönni.
Dilatációs hézag az egyes épületszerkezetek között vagy az egyes épületszerkezetekben önmagukban kialakított olyan hézag, amely megakadályozza, hogy az egyes épületszerkezetekben a külső erőhatások, főként hőmérséklet változások (különös tekintettel a téli-nyári időszakok váltakozására) hatására keletkező belső feszültségek (belső erőhatások) az egyes épületszerkezetekben káros (repedéssel járó) határokat, alakváltozásokat okozzanak.
Épületdilatációs hézagnak nevezik az egész épület esetében az épület teherhordó szerkezeteinek kisméretű, szándékosan kialakított (és általában valamilyen rugalmas anyaggal ki is töltött, vagy csúszó kapcsolattal képzett) hézagait, melyek a teherhordó szerkezetek hőtágulásból eredő méretváltozást szerkezetkárosodás nélkül lehetővé tevő szerkezeti részét. Az épületdilatációs hézagok szélességi mérete 1–2 cm-es nagyságrendű. Az épületdilatációs hézagok az épületet nem külön épületekre osztják fel, hanem éppen ellenkezőleg, az egyes épületrészeket összekapcsolva védi az egész épületet a káros (repedéseket vagy tönkremenetelt okozó) épületmozgásoktól.
Az épületdilatációs hézag homlokzati kialakítására minden homlokzati hőszigetelő rendszernek rendszertartozékként beépítendő dilatációs eleme van, amely megfelelően összeköti és áthidalja az épületdilatációs hézag két oldalán hőszigetelt homlokzati felületeket úgy, hogy a dilatációs elem az épületdilatációs hézag mindkét oldalán lévő hőszigetelő rendszerbe egységesen (egy kivitelező által!) be van építve. Szakszerű kivitelezésnél szóba sem jöhet az, hogy egy épületnél a dilatációs hézag melletti két oldalon lévő homlokzatok hőszigetelésének kivitelezését (és így a dilatációs elem beépítését) más-más, külön-külön kivitelező végezze. Ezért is kiemelten fontos, hogy egy fővállalkozóval legyen megkötve a szerződés.
Ajánlatkérő számításokkal és fényképekkel tudja alátámasztani, hogy az épületek fizikailag összeérnek és a legnagyobb fizikailag összeérő épület (Menyecske u. 19–21–23–25–27– 29–31–33–35–37.) esetében a szigetelendő homlokzat felülete lényegesen meghaladja a nettó 15 000 m2-t, azaz a nettó 15 000 m2-re vonatkozó referencia megkövetelése egyáltalán nem túlzó mértékű, nem indokolatlan. Teljesen más műszaki felkészültséget igényel 1 × 15 000 m2 felület szigetelése, mint 3 × 5000 m2 felületé vagy 15 × 1000 m2 felületé.
Fontos kiemelni, hogy a fenti ingatlanon kívül van még egy összefüggő épület, ami közel 15 000 -es nettó homlokzati szigetelendő felülettel rendelkezik ez pedig a Kérő u. 2–4–6–8–10–12–14–16. sz. alatti. 2 db ilyen mértékű ingatlan esetében egyáltalán nem túlzó mértékű előírás az 1 × 15 000 m2 felületre vonatkozó referencia bekérése, ajánlatkérő ezen feltételt a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írta elő [Kbt. 69. § (3) bekezdés].
Ajánlatkérő hivatkozott e kérelmi elemmel összefüggő kiegészítő tájékoztatásra. Megítélése szerint 47 000 m2 felület szerződésszerű és problémamentes homlokzati hőszigeteléséhez minimum 10 000 m2 állványzat szükséges. Számításai alapján ha kérelmező csak a Menyecske u. 19–21–23–25–27–29– 3133–35–37. sz. alatti épület egyik falát akarja teljesen beállványozni, ahhoz is minimum 8–9000 m2 felületre elegendő állványzat szükséges, és akkor kérelmező egy időben csak egy épületen dolgozik. Ajánlatkérő szerint a határidőben történő teljesítéshez párhuzamos munkavégzésre, azaz nagyobb mennyiségű állványzatra van szükség. A kivitelezésre rendelkezésre álló 8 hónap alatt (2008. március–október vége) állványozási technológiával úgy lehet elvégezni a feladatot, ha pl. a Kérő u. 2–16. sorházat egyszerre kerül felállványozásra, majd a munkák ütemének megfelelően azokat folyamatosan telepíti át a további házakra. A 13 épületből 4 épület, illetve 5 épület összefüggő egységet alkot. Amennyiben 240 napon belül a kivitelezést meg akarja valósítani az ajánlattevő abban az esetben egy időben 5 házat kell fel állványoznia, ami 21 470 négyzetméter állványt jelent. Erre tekintettel a 10 000 négyzetméter felületre elegendő keretes vagy függő állványzat nem tekinthető túlzott mértékűek, figyelemmel arra is, hogy ajánlatkérő nem követelte meg, hogy saját tulajdonú állványzattal rendelkezzen ajánlattevő. A kérelmező által hivatkozott 5–8000 négyzetméter állványzat nem elégséges ahhoz, hogy 240 nap alatt a kivitelezés megvalósuljon. Tekintettel arra, hogy ez két ház felállványozására sem elégséges. Ez esetben 13 ciklusra lenne szükség, ami a 240 nap alatt technológiailag nem megoldható.
Ad. VI. Ajánlatkérő szerint a részvételi jelentkezés benyújtásához nem szükséges a részteljesítés megadása, a részszámlák benyújtásának ütemezése. Tekintettel arra, hogy a gyorsított meghívásos eljárás kétszakaszos eljárás, az előző információkat elegendő az ajánlattételi dokumentációban, mint dokumentációban megadni. Ezzel megfelel ajánlatkérő a részvételi felhívásban megadott „vállalásainak”.
Az alkalmasság és ezáltal a beruházás szempontjából teljesen mindegy, hogy a 200 M Ft milyen módon áll részvételre jelentkező rendelkezésére (számlapénz/házipénztár/hitelígérvény), a lényeg, hogy ajánlatkérő megbizonyosodhasson arról, hogy a félmilliárdos beruházás megkezdéséhez rendelkezik-e részvételre jelentkező megfelelő anyagi fedezettel Amennyiben nem, akkor részvételre jelentkező mindenképpen alkalmatlan a kivitelezés megkezdéséhez és a szerződés teljesítéséhez.
Ajánlatkérő szerint jellemzően a beszerzés értékének legalább 40%-át kell előre megfinanszíroznia vállalkozónak. Bruttó 500 M Ft értékű beruházási érték esetén ez pontosan 200 M Ft-ot jelent.
A dokumentációt megvásárló kérhetett volna kiegészítő tájékoztatást.
Kifogásolta kérelmező hogy a részvételi felhívásban az ajánlatkérő 20 napnál nem régebbi cégmásolat benyújtását írta elő, míg a részvételi dokumentáció 36/8. oldalán már 30 napos cégmásolatról rendelkezik.
Ajánlatkérő közölte, hogy a dokumentáció rendelkezése szerint, a felhívás és részvételi dokumentáció rendelkezései között ellentmondás esetén a részvételi felhívás tartalma az irányadó.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő eljárásjogi kifogására is tekintettel a Döntőbizottság vizsgálta kérelmező ügyfélképességét.
A Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A kérelmező ajánlatkérő felhívását és dokumentációját támadta, így – figyelemmel a Kbt. 323. § (1) bekezdésére – abban az esetben jogosultak jogorvoslati kérelem benyújtására, rendelkezik ügyfélképességgel, amennyiben jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban megadott előírásrendszer.
A jogorvoslati eljárás célja annak biztosítása, hogy a közbeszerzési eljárást a Kbt. szabályainak megfelelően folytassa le ajánlatkérő. A közbeszerzési eljárásban elsősorban a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységet végzők indulnak. Nekik alapvető érdekük fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a törvény szabályai szerint folytassa le, ne alkalmazzon olyan előírást, kitételt, amivel a versenyben való indulásukat kizárja vagy korlátozza, ugyanakkor mindazt tartalmazza a felhívás ami szükséges annak megítéléséhez, hogy jelentkező eldönthesse részese kíván-e lenni az eljárásnak. Aki pedig a felhívás alapján a dokumentációt is megvásárolja, potenciális jelentkezőnek tekinthető, hiszen ha teljesen érdektelen lenne számára az eljárás, nem vásárolná meg azt. Azt maga ajánlatkérő sem vitatta, hogy kérelmező építőipari kivitelezéssel foglalkozik, a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységet végez és nyilatkozott, hogy a dokumentációt megvásárolta. A Döntőbizottság szerint kérelmezőnek közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy a részvételi felhívás és a dokumentáció a Kbt. szabályainak megfeleljen. A Döntőbizottság fentiekre tekintettel megállapította, hogy jelen jogorvoslati eljárás tekintetében kérelmező ügyfélképességgel rendelkezik.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. VI. fejezete szerinti nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezései alapján folytatta.
A Kbt. 246. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A Kbt. 246. § (7) bekezdése szerint a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként – ha e fejezet másként nem rendelkezik – a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 255. § (1) bekezdése szerint két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.
A Kbt. 255. § (2) bekezdése alapján a két szakaszból álló eljárásokra a IV. fejezet 4. címének szabályait (100–121. §) – a 24. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A 253. § (1) bekezdése is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett részvételi felhívást kell érteni.
A Kbt. 256. § (1) bekezdése szerint a meghívásos eljárásra a IV. fejezet 5. címének szabályait [122–123. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] – a 25. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 258. § (1) bekezdése alapján a gyorsított eljárásra a IV. fejezet 7. címének szabályait (136. §) – a 27. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 258. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.
A Kbt. 101. § (1) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.
A Kbt. 101. § (2) bekezdése alapján a részvételi felhívásra a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a (3)–(4) bekezdés és a 120. § (2) bekezdése szerinti eltérésekkel.
A Kbt. 104. § (1) bekezdése szerint a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania.
A Kbt. 104. § (2) bekezdés szerint sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. A részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)–(7) bekezdése szerint kell megfelelően eljárnia.
A Kbt. 104. § (3) bekezdés alapján a jelentkező köteles továbbá – a részvételi felhívásban előírt módon – igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.
A Kbt. 1. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
A Kbt. 49. § alapján az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy megsértette-e az ajánlatkérő a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át azzal, hogy nem biztosította a részajánlattétel lehetőséget.
A Kbt. nem tartalmaz tételes szabályt, hogy ajánlatkérőnek kötelező lenne a részajánlattétel biztosítása. Ajánlatkérő döntésére bízza, hogy az általa kiírt eljárásban biztosít-e részajánlattételre lehetőséget vagy sem. Ugyanakkor minden esetben érvényesülnie kell a Kbt. alapelveinek.
A kérelmező sérelmét abban jelölte meg, hogy nem biztosított a részvétel azok számára, akik a beszerzés egészére nem képesek.
A Döntőbizottság álláspontja az, hogy önmagában nem sérti az esélyegyenlőség, egyenlő elbánás alapelvét az, hogy ajánlatkérő az adott beszerzési piac valamennyi szereplője számára nem biztosítja az automatikus részvételt. A Döntőbizottság szerint – figyelemmel ajánlatkérő részéről ismertetett körülményekre is, így pl. több kivitelező esetén a tulajdonostársak költségei eltérőek; a kivitelezésben részt vevő számának növekedése ajánlatkérő technikai, adminisztratív, jogi és egyéb feladatainak megnövekedéséhez vezethet mind a kivitelezés idején, mind pedig azt követően – nem sérti a Kbt. alapelvi rendelkezéseit azon ajánlatkérői döntés, hogy nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét. Jelen közbeszerzési eljárásban a jelentkező benyújthatott közös részvételi jelentkezést, illetve erőforrást biztosító szervezet bevonására is támaszkodhatott, azaz a felhívás feltételeinek való megfelelés közös, illetve más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodva is lehetséges volt.
Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azon előírása, hogy nem biztosít részajánlattételre lehetőséget nem jogsértő, ezért a kérelmet ezen részében elutasította.
A részajánlattétel kizárására figyelemmel tartja a részvételi felhívás III.2.2 pontjában előírt P/4 és P/5 pontban megjelölt alkalmassági kritériumokat túlzónak a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át sértőnek kérelmező.
E törvényi rendelkezések a közbeszerzési eljárás egésze, illetve a felhívás vonatkozásában támasztják ajánlatkérővel szemben azt a kötelezettséget, hogy biztosítsa az ajánlattevők számára a közbeszerzési eljárásban történő egyenlő eséllyel való részvétel lehetőségét, egyenlő bánásmódot. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint ugyanakkor az egyenlő eséllyel történő részvétel, illetve az egyenlő bánásmód követelménye nem jelenti egyben azt, hogy ajánlatkérő ne határozhatná meg – természetesen a Kbt. kötelező előírásainak megtartása mellett – a közbeszerzési eljárásában a követelményrendszerét, jelen esetben az alkalmassági feltételeket. Nem minden jelentkező minősül(het) alkalmasnak az adott beszerzési feladat elvégzésére. Önmagában nem sérti az esélyegyenlőség, egyenlő elbánás alapelvét az, hogy ajánlatkérő az adott beszerzési piac teljes szereplői körének nem biztosítja a korlátok nélküli automatikus részvétel lehetőségét, hanem meghatározza azon konkrét feltételeket, amelyekkel kiválasztja az egyedi beszerzési igénye teljesítésére való alkalmas potenciális ajánlattevőket.
A pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeknek összetett rendeltetésük van. Az alapvető funkciójuk az, hogy biztosítsák a pénzügyi, gazdasági stabilitással rendelkező jelentkezők kiválasztását, melynek alapján ajánlatkérő pénzügyileg, gazdaságilag megfelelő megalapozottságú céggel köthet később szerződést, alappal feltételezve azt, hogy helyzete a kivitelezés időszakában sem romlik jelentősen. A pénzügyi, gazdasági feltételrendszer másik funkciója annak bemutatása, hogy amennyiben az szükséges jelentkező biztosítani tudja majd az ellenérték egészének vagy egy részének kifizetéséig szükséges előfinanszírozási igényt.
Jelen esetben a közbeszerzés tárgya egy jelentős építési beruházás melyből okszerűen következik, hogy a pénzügyi, gazdasági feltételeket is ehhez igazodóan kell megállapítani. Ezen túlmenően a teljesítés időszaka kb. nyolc hónapos időszakot jelent, melyre tekintettel fokozott igény jelentkezik arra, hogy a beszerzés tárgyához igazodó korábbi tevékenységére figyelemmel, megfelelő pénzügyi, gazdasági stabilitással és háttérrel rendelkező a jelentkező minősüljön alkalmasnak. Az árbevétel nagyságrendje, különösen a homlokzati hőszigetelésből származó árbevétel nagyságrendje azt juttatja kifejezésre, hogy a jelentkező rendszeresen végez ilyen tárgyú tevékenységet, mellyel egyrészt bevételt ér el, másrészt mutatja, hogy személyi, tárgyi erőforrásaival ilyen nagyságrendű árbevétel elérésére képes.
Az ajánlatkérő részéről előírtak szerinti nettó árbevétel, ezen belül a homlokzati hőszigetelésből származó nettó árbevétel túlzottnak nem minősíthető, miután ajánlatkérő az adott jelentkezőnek az egyes évek összeszámított árbevételének átlagában kell elérnie a felhívásban megjelölt összeget. Tehát a kisebb, nagyobb munkák egybeszámíthatóak, ezen túl nem mindhárom évben, hanem a megjelölt három év átlagában kell elérni az elvárt összeget. A 200 000 000 forint összegű szabad pénzeszközzel való rendelkezés előírása a Döntőbizottság szerint ugyancsak nem tekinthető túlzottnak figyelemmel a beszerzés becsült értékére, valamint arra is, hogy – mint azt a felhívás is tartalmazza – ajánlatkérő előleget nem biztosít majd a nyertes ajánlattevő számára, így előfinanszírozásra szükségképpen sor kerül.
A Döntőbizottság megítélése szerint a részajánlattétel kizárására figyelemmel a P/4 és P/5 pontban megjelölt alkalmassági kritériumok nem túlzottak, nem sértik a Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át.
Kérelmező szerint a választott eljárás fajtájra tekintettel sérti Kbt. 1. § (2) bekezdését és 49. §-át az, hogy ajánlatkérő cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott (vagy a céginformációs szolgálat által kibocsátott) éves beszámoló becsatolását, 20 napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített cégmásolat, a cégjegyzésre jogosult személy hatályos aláírási címpéldányának a benyújtását eredeti vagy hitelesített másolatban írta elő, az igazolások, dokumentumok eredeti vagy hiteles másolatban nyújthatók be.
Kérelmező a fentiekben ismertetett ajánlatkérői előírások vonatkozásában a Kbt. tételes rendelkezéseinek megsértését nem kifogásolta. Kérelmező szerint ezek az előírások indokolatlanok, egyes szervezeteket előnyhöz juttat, másoknak többletköltségek, idő és energia ráfordítást okoz.
Az alapelvre alapozott kifogásra tekintettel a Döntőbizottságnak azt kellet megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő által biztosított keretek között egyenlő eséllyel megfelelő ajánlat volt-e tehető.
Az állami, önkormányzati és magán pénzeszközöket felhasználó ajánlatkérővel szemben több oldalról érvényesülő fokozott elvárásként jelentkezik az ügyletkötési gondosság. Ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy az adott beszerzés elnyeréséért valamennyi potenciálisan azt teljesíteni képes jelentkező (ajánlattevő) versenybe szállhasson.
A részvételi felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2007. november 23-i számában jelent meg, a részvételi határidő 2007. december 5. volt. A jelentkezni kívánók számára a megjelenés napját is figyelembe véve nyolc munkanap állt rendelkezésre a szükséges dokumentumok beszerzésére.
A kifogásolt ajánlatkérői előírásokból az a következik, hogy ajánlatkérő a benyújtott, illetve a nyilvántartó szervezetnél elhelyezett iratok egybevetését nem kívánta elvégezni, ugyanakkor hiteles dokumentumok felhasználásával, a részvételi jelentkezés benyújtás időpontjához viszonyítottan pontosan megjelölt időszak adatait felhasználva dönteni a jelentkezők alkalmasságáról. A felhívás szerint a részvételi szakasz eredményhirdetésének időpontja 2007. december 11. volt, így ajánlatkérőnek a jelentkezések elbírálására a bontás napját is figyelem bevéve négy munkanapja lett volna az ellenőrzések elvégzésére. A Döntőbizottság szerint nem volt levonható olyan következtetés, hogy ajánlatkérő szándéka egyes szervezetek előnyhöz juttatására irányult volna, a potenciális jelentkezők számára eltérő költség, idő és energia ráfordítást igényelt volna a kifogásolt rendelkezéseknek megfelelő dokumentumok beszerzése. Az ajánlatkérő részéről biztosított határidő hosszúnak nem tekinthető, de azt kérelmező sem vonta kétségbe, hogy ezen határidő alatt az előírt dokumentumok a szükséges formában beszerezhetőek. A határidőket tartalmazó részvételi felhívását ajánlatkérő nyilvánosan tette közzé, valamennyi jelentkezőnek azonos alkalmassági feltételnek kellett megfelelnie. (A kérelmező részéről kifogásolt dokumentumok felhívásban megjelölt érvényességi idejére tekintettel a korábbi közbeszerzési eljárás iratainak jelen eljárásban történő felhasználása sem vezethet az esélyegyenlőség sérelméhez.) Önmagában az, hogy többlet idő és energia ráfordítás szükséges beszerzésükhöz, a Döntőbizottság szerint nem eredményezi a kérelmező részéről megjelölt Kbt. 49. § és az l. § (2) bekezdés sérelmét.
Kérelmező I/b/2 kérelmi elemében ugyancsak a Kbt. 49. § és az 1. § (2) bekezdés sérelmére hivatkozva kifogásolta, hogy cégkivonat helyett ajánlatkérő cégmásolat benyújtását írta elő.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 12. § (1) bekezdése szerint a cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát hitesen tanúsítja.
Egyebek mellett információt nyújt a cégmásolat a P/2. alkalmassági feltétel ellenőrzése körében is. [Ajánlatkérő (a részvételi határidő előtti 20. napot megelőző 36 hónapban megszüntetett bankszámlá(k) tekintetében is előírta a pénzintézeti nyilatkozat benyújtását.]
Az előzőeket összességében értékelve Döntőbizottság álláspontja, hogy a jelentkezők a felhívás valamennyi feltételének együttes figyelembevétele alapján egyenlő eséllyel dönthettek arról, hogy az előírt feltételek szerint kívánnak-e jelentkezést benyújtani, vállalják-e az előírt dokumentumok beszerzésével járó költség-, időráfordítást.
Fentiek alapján az ajánlatkérői feltételrendszer keretei között, a kérelmező részéről kifogásolt egyes ajánlatkérői előírások önmagukban illetve ezek együttesen sem alapozzák meg azt hogy ajánlatkérő nem biztosította jelentkezők számára az esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot a gyorsított meghívásos eljárásban. A Döntőbizottság ezért a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította.
Kérelmező szerint az ajánlatkérő megsértette az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvi követelményét azzal, hogy 27 000 m2 felületre vonatkozó utólagos homlokzati hőszigetelésből származó fővállalkozói referencia meglétét írta elő.
Ajánlatkérő számára a referenciamunkák teljesítésének igazolása mutatja meg azt, hogy az adott jelentkező milyen nagyságrendű, összetettségű munka elvégzésére alkalmas és képes. Ajánlatkérő olyan műszaki, szakmai alkalmassági feltételt határozhat meg, mely a közbeszerzés tárgyával összefügg. Jelen esetben egy komplex, nyolc hónap alatt lakókörnyezetben, személyi és tárgyi erőforrások jelentős felhasználása mellett, fóvállalkozói feladatokat is magába foglaló beruházási munkáról van szó, ami indokolttá teszi, hogy az alkalmasság megítélése során hasonló (utólagos homlokzati hőszigetelési munkák kivitelezése során szerzett szervezési, koordinálási, együttműködési, stb.) feladatok eredményes elvégzését igazoló beruházások kerüljenek figyelembe vételre. A részvételi felhívás III.2.3) M/1. pontjában előírt fővállalkozói referencia előírásával kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy az ennek való megfelelés valóban szűkítheti a lehetséges jelentkezők körét, de a jogorvoslattal támadott beszerzés tárgyának összetettségére is figyelemmel a Döntőbizottság nem látta megállapíthatónak a részvételi felhívás kifogásolt előírásával kapcsolatban a Kbt. esély egyenlőség, egyenlő bánásmód sérelmét. Az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel biztosítása nem azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek olyan feltételeket kell előírnia, amelyeknek valamennyi jelentkező meg tud felelni, és így a közbeszerzési eljárásban való érvényes részvételük eleve biztosított. A Döntőbizottság ezért a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította.
Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. § és a Kbt. 1. § (2) bekezdését azzal, hogy a P/3, P/4,/P/5, illetve az M/1, M/2, M/3 alkalmassági előírások körében kizárólag a jelentkezők alkalmasságát vizsgálja. A kérelmezői kifogásra tekintettel a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő által biztosított keretek között egyenlő eséllyel megfelelő ajánlat volt-e tehető.
Ajánlatkérő a Kbt. keretei között szabadon határozhatja meg jelentkező pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Ajánlatkérő maga dönt arról, hogy az alkalmasság körében kizárólag jelentkező, vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójára nézve is tesz-e előírást. A Kbt. alapján az ajánlatkérő nem köteles vizsgálni azt, hogy a jelentkező igénybe kíván-e venni alvállalkozót a szerződés teljesítéséhez, kötelező jelleggel tehát nem kell kérni az ilyen alvállalkozó megjelölését és nem kell az alvállalkozókkal szemben feltétlenül alkalmassági követelményt meghatároznia. Jelen esetben ajánlatkérő kérte a részvételre jelentkező által a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók részvételi jelentkezésben történő megjelölését, ugyanakkor közölte, hogy a jelentkezések értékelése során kizárólag a részvételre jelentkező alkalmasságát vizsgálja. Amennyiben önmagában ezen feltétel meghatározása során sérülne az esélyegyenlőség, az azt jelentené, hogy nagyértékben szűkülne, egyes esetekben el is veszne ajánlatkérő jogosultsága arra, hogy olyan előírásokat tegyen, amely általa vélten minél biztonságosabban szolgálja a szerződés teljesítését, illetőleg a feltétel meghatározása elősegítse azt, hogy megalapozottabban és pontosabban kiválasztható legyen a szerződés teljesítésére alkalmas jelentkező személye. Vitathatatlan, hogy a kérelmező részéről megjelölt alkalmassági feltételek meghatározása elzárja az alkalmassági feltételt teljesíteni nem képes vállalkozásokat a jelentkezés lehetőségétől. Ezek a feltétételek valamennyi lehetséges jelentkezőre nézve azonosak, arra bizonyíték nem merült fel, hogy ezen feltételek meghatározása kérelmező vagy más lehetséges jelentkező eljárásból való kizárására irányult volna. A Döntőbizottság jelen esetben arra a következtetésre jutott, hogy a beszerzés tárgyára, volumenére figyelemmel a nem vezetett az esélyegyenlőség megsértéséhez az az ajánlatkérői előírás, hogy a kérelmező részéről kifogásolt alkalmassági követelmények körében ajánlatkérő csak a jelentkezők alkalmasságának vizsgálja, ezért a kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező szerint sérti a Kbt. 3. §-át ajánlatkérő azon előírása, mely szerint a részvételre jelentkezőnek, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak külön nyilatkozatot kell csatolnia a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozásáról.
A Kbt. 3. §-a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.
A törvényben foglalt rendelkezésektől való eltérés tilalma azt jelenti, hogy a törvény által szabályozottaktól, a Kbt. rendelkezéseitől kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha azt maga a törvény engedi meg. Nem megengedett, így jogsértő a közbeszerzési eljárás résztvevőinek mindazon magatartása, amely nem a Kbt.-n alapul.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el. A Kbt. 60. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben foglalt kizáró okokra, valamint a (4) bekezdésben foglalt rendelkezésre.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek és – a Kbt. 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a (2)–(3) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá.
A Kbt. 63. § (5) bekezdése szerint a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.
A törvény erejénél fogva nem lehet közbeszerzési eljárásban ajánlattevő, aki a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontban meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll. A Kbt. 60. § (5) bekezdése ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy a felhívásban erre hivatkozást tegyen.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pont szerinti kizáró fennállásának ellenőrzése eltérő arra tekintettel, hogy jelentkező a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, vagy bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pont szerinti kizáró okot, illetve annak hiányát.
A bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében azonban a bányafelügyelet által kiadott – a kiállításától számított három hónapig érvényes – hatósági igazolással jelentkezőnek kell igazolnia, hogy 2005. augusztus 4-e után elkövetett, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt kizáró ok vele szemben nem áll fenn. Ez utóbbi esetben tehát ajánlatkérő ellenőrzési tevékenysége jelentkező részéről csatolt hatósági igazoláshoz kapcsolódik. Jelentkező a hatósági igazolással igazolja a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pont szerinti kizáró okot, illetve annak hiányát, míg ajánlatkérőnek azt kell ellenőriznie, hogy a jelentkezés elsődlegesen tartalmazza-e a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pont szerinti kizáró ok tekintetében közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára kiállított hatósági igazolást, majd azt hogy az alkalmas-e a kizáró ok fennállásának igazolására.
Megállapítható tehát, hogy a bányafelügyelet által kiadásra kerülő hatósági igazolás tekintetében a Kbt. jelentkező számára írja elő, a felhívásban hivatkozott Kbt. rendelkezés alapján a bányafelügyelet részéről kiadásra kerülő hatósági igazolás beszerzése érdekében való intézkedést és ennek ajánlatkérő felé való igazolását.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint nem sértette meg a Kbt. 3. §-át ajánlatkérő azzal, hogy a részvételre jelentkező, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó számára előírta, hogy csatoljon nyilatkozat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozásáról.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állásáról közjegyző által hitelesített nyilatkozat benyújtását írta elő.
A Kbt. 63. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek és – a Kbt. 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a (2)–(3) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá.
A Kbt. alapján az eljárásban nem lehet jelentkező, vagy alvállalkozó, aki kizáró okok hatálya alatt áll. A Kbt. előírja, hogy jelentkező milyen igazolásokat, nyilatkozatokat nyújthat be a közbeszerzési eljárásban, illetve az ajánlatkérő milyen iratokat köteles elfogadni annak bizonyítására, hogy jelentkező, illetve alvállalkozó nem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
A Kbt. 136. § (3) bekezdése szerint a gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a Kbt. 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a Kbt. 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a Kbt. 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A Kbt. 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.
A részvételi felhívásban ajánlatkérő azt írta elő, hogy a részvételre jelentkezőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak a kizáró okok fenn nem állásáról a Kbt. 136. § (3) bekezdés szerint nyilatkozatot kell csatolni.
A dokumentáció 2.4.1 pontja szerint a kizáró okok fenn nem állásáról közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell benyújtania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a részvételi dokumentáció 2.4.1. pontjában kizáró okok fenn nem állásáról közjegyző által hitelesített nyilatkozat benyújtásának előírása jogsértő, mert a Kbt. 136. § (3) bekezdése nem írja elő, hogy a kizáró okok fennállásáról benyújtandó nyilatkozatnak közjegyző által hitelesített nyilatkozatnak kell lennie, és a Kbt. más rendelkezése sem biztosítja ajánlatkérő számára, hogy ilyen előírást tegyen. Ajánlatkérő előírásával megsértette a Kbt. 136. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 3. §-át, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette a részvételi dokumentáció 2.4.1 pont közjegyző által hitelesített igazolás benyújtására vonatkozó rendelkezését.
Döntőbizottság szerint nem fogadható el ajánlatkérő e kérelmi elem vonatkozásában kifejtett álláspontja, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 63. § (1)–(7) bekezdései az ott konkrétan nevesített kizáró okhoz kapcsolódóan tartalmazzák azt, hogy ajánlatkérő milyen iratokat köteles elfogadni annak bizonyítására, hogy a jelentkező nem tartozik az egyes kizáró okok hatálya alá. Nem tartalmaz azonban a Kbt. 63. § (1)–(7) bekezdése rendelkezést a Kbt 136. § (3) bekezdés első fordulatában írt nyilatkozat formájára.
Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (2) bekezdését, és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 22. melléklet 5. mellékletre irányadó 42. pontját azzal, hogy a részvételi felhívás VI.3) pont nem tartalmaz közlést arra, hogy ajánlatkérő pályázatot nyújtott be.
A Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő, illetőleg a Kbt. 22. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint a (3) bekezdésben foglaltakra. A Kbt. 48. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés esetében a Kbt. 82. §-t, a Kbt. 99. § (3) bekezdését és a Kbt. 303. §-t úgy kell alkalmazni, hogy az ott írt oknak, illetőleg körülménynek minősül a támogatásra irányuló igény el nem fogadása. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 8. § (1) bekezdés (3) bekezdés szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény és a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját [249. § (9) bekezdése] az 5. melléklet tartalmazza. A hirdetmény minták kitöltésének módját tartalmazó 22. mellékletnek az 5. melléklet VI.3) pontjára vonatkozó 42. pontja szerint itt kell megadni azokat az egyéb (és a hirdetmény korábbi pontjaiban nem vagy csak részlegesen szereplő) információkat, melyek megadása a Kbt. alapján kötelező az ajánlati vagy a részvételi felhívásban, valamint azokat az információkat, melyek megadása – a Kbt. szerint az ajánlatkérő döntésétől függően – kötelező vagy lehetséges az ajánlati vagy a részvételi felhívásban.
Ezekkel összefüggésben lásd a Kbt. következő rendelkezéseit: 13. § (4) bekezdés, 48. § (2) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 51. § (3) bekezdése, 53. § (4) bekezdése, 54. § (2) bekezdése, 56. § (5) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) bekezdése, 59. § (1) és (2) bekezdése, (5) bekezdésének b) pontja, 70. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 79. § (2) és (3) bekezdése, 91. § (2) bekezdése, 99. § (1) bekezdése, 101. § (3) bekezdése, 102. § (1) bekezdése, 103. § (4) bekezdése, 104. § (1) bekezdése, 105. § (1) bekezdése, 109. § (2) és (3) bekezdése, 1238. § (3) bekezdése, 130. § (4) bekezdése; 140. § (1) bekezdése; 253. § (1) bekezdése, 310. § (3) bekezdése. [Meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén lásd a Kbt. 101. §-ának (2) bekezdését is.]
Az előzőekben kiemelt rendelkezések együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a törvény lehetővé teszi ajánlatkérő számára, hogy amennyiben támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, a közbeszerzési eljárást megindító felhívást már a támogatási igényre vonatkozó döntés meghozatala előtt is közzéteheti.
Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérőt a Kbt. 48. § (2) bekezdésben írt tájékoztatási kötelezettség abban az esetben terheli, ha közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés ellenértékét, vagy annak egy részét el nem bírált támogatási igényből származó pénzösszeg képezi.
Jelen esetben ajánlatkérő pályázata elbírálásra került, pályázatáról döntés született, melynek tényéről ajánlatkérő a részvételi felhívásban [pl. II.1.5) pont] tájékoztatást adott, a részvételi felhívásban a támogatási formát is megjelölte, közölte hogy Panel Plusz program keretében kapott támogatást.
A fentiek alapján Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor a részvételi felhívás VI.3) pontjában nem hivatkozott a Kbt. 48. § (3) bekezdésben foglaltakra, nem hívta fel jelentkezők figyelmét arra, hogy korábban támogatásra irányuló igényt nyújtott be, amit időközben elbíráltak, ezért a kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező IV/a kérelmi elemében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő P/2 és P/3 alkalmassági feltétel együttes előírása sérti a Kbt. 65. § (1) bekezdését és a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontját.
A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] – az ajánlatkérő kizárólag a 66–69. §-ban meghatározott módon írhatja elő.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással.
A d) pont szerint a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal is igazolható.
A Kbt. fenti rendelkezései alapján ajánlatkérő maga határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmasnak, illetve alkalmatlannak minősít. A Kbt. taxatíve felsorolja a szerződés teljesítéséhez pénzügyi, gazdasági és műszaki, szakmai alkalmasság igazolásának különböző módjait azzal, hogy az ajánlatkérő csak ezek közül írhat elő egy, vagy több igazolási módot a felhívásban.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja egyértelmű, amikor az alkalmasság igazolása körében vagylagos választási lehetőséget biztosít ajánlatkérő számára. E szerint ajánlatkérő elfogadhat pénzügyi intézménytől nyilatkozatot vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolást.
Jelen esetben ajánlatkérő felhívása III.2.2) P/2 pontjában pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat(okat) és a P/3 pontban a felelősségbiztosítási kötvény benyújtását egyaránt előírta.
Kérelmező IV/a. kérelmi elemének a Döntőbizottság helyt adott, megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a Kbt. 65. § (1) bekezdését azzal, hogy részvételi felhívása P/2 pontjában pénzügyi intézménytől származó – ott megjelölt tartalmú – nyilatkozatot, míg a P/3 pontban felelősségbiztosítás kötvény csatolását egyaránt előírta, ezért megsemmisítette a részvételi felhívás P/2 és P/3 pontjait.
Döntőbizottság szerint nem fogadható el ajánlatkérő álláspontja, hogy nem a Kbt. 66. § (1) bekezdés a), hanem a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján írta elő a kifogásolt két pénzügyi és gazdasági feltételt.
Döntőbizottság megítélése szerint, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatnak és a felelősségbiztosítás igazolásának a részvételi felhívás P/2 és P/3 pontjaiban részletezett alkalmassági feltételek előírására a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja tartalmaz rendelkezést, melytől eltérést a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja nem biztosít ajánlatkérő számára. A Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja az egyéb, tehát az a) pontban nem nevesített – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozat vagy dokumentum előírását teszi lehetővé.
Kérelmező IV/b kérelmi elemében kifogásolta, hogy ajánlatkérő P/1 pontban előírta, hogy a jelentkezőnek cégbírsági érkeztetőbélyegzővel, vagy céginformációs szolgálat által kibocsátott éves beszámolót kell csatolnia, sérti a Kbt. 65. § (1) bekezdését és a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) [helyesen b)] pontját.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét).
A Kbt. előzőekben ismertetett 65. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az alkalmasság feltételt és annak igazolását a 66–69. §-ban meghatározott módon írhatja elő.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja alapján ajánlatkérő a felhívásban jogosult a jelentkező számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtását előírni pénzügyi gazdasági alkalmassága igazolására.
A számviteli törvény alapján a vállalkozás köteles elfogadott éves beszámolóját a cégbíróságnál letétbe helyezni, ezzel egyidejűleg közzétenni. Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozás, ha az éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát a letétbe helyezéssel egyidejűleg céginformációs szolgálatnak megküldi.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapján benyújtott a beszámolóról mind a cégbíróságon, mind a céginformációs szolgálatnál másolat kérhető.
A Döntőbizottság szerint nem sérti a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Kbt. 65. § (1) bekezdését a felhívás P/1 pont szerinti előírása tekintettel arra, hogy a jelentkező számára többletkövetelményt nem ír elő. Nem ajánlatkérő előírása, hanem a számviteli törvény alapján köteles jelentkező az elfogadott éves beszámolóját a cégbíróságnál letétbe helyezni, ezzel egyidejűleg a céginformációs.szolgálatnak megküldeni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a benyújtott a beszámolóról mind a cégbíróságon, mind a céginformációs szolgálatnál másolat kérhető.
Fentiekre tekintettel kérelmező IV/b kérelmi elemét a Döntőbizottság elutasította.
Kérelmező szerint sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését ajánlatkérőnek utólagos homlokzati hőszigetelésből származó egy önálló (vagy egymással összefüggő, összeérő épületeken) 15 000 m2 felületre vonatkozó referencia előírása (M/1).
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Ajánlatkérő számára a referenciamunkák teljesítésének igazolása mutatja meg azt, hogy az adott jelentkező milyen nagyságrendű, összetettségű munka elvégzésére alkalmas és képes.
Az alkalmassági követelményeknek minden esetben az adott beszerzés tárgyához kell igazodnia. Jelen eljárásban a beszerzés tárgya 13 db panelépület utólagos hőszigetelési munkáit jelenti, ahol az összes bruttó homlokzati felület 56 725 m2, nettó 47 657 m2.
Ajánlatkérő előadása, melyet az általa csatolt helyszínrajzon feltüntetett adatok is alátámasztanak, a Menyecske u. 19–21– 23–25–27–29–31–33–35–37. számú egymással összeérő épületegyüttes homlokzatának felülete meghaladja 15 000 m2 felületet, míg a Kérő u. 2–4–6–8–10–12–14–16. számú ugyancsak összeérő épületegyüttes felülete is közelít a 15 000 m2-hez.
A Döntőbizottság szerint a beszerzés tárgyához igazodó teljesítési képesség igazolásának elvárása nem sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság elfogadta azt az ajánlatkérői érvelést, hogy eltérő felkészültséget igényel az 1 × 15 000 m2 felület szigetelése, mint a 10 × 1500 m2 felületé. A nagyobb felületen végzett tevékenység más jellegű technológiát, eltérő szervezettséget és felkészültséget igényel kivitelezőtől, mint az egyenként kisebb felület esetében. Az alkalmassági feltételek közül, a referenciamunkák bemutatásának az a rendeltetése, hogy a jelentkező igazolja azt, hogy képes a beszerzés tárgyához hasonló munka jó minőségben történő elvégzésére. A Döntőbizottság szerint jelen eljárásban, ahol az elvárt 15 000 m2 felületnél nem kevesebb az egymással összeérő épületek homlokzatának a felülete, nem tekinthető túlzottnak az önálló (vagy egymással összefüggő, összeérő épületeken) 15 000 m2 felületre vonatkozó referencia előírása, ezért a kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező szerint sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését ajánlatkérő 10 000 m2 felületre elegendő keretes vagy függő állványzatra (M/2) vonatkozó előírása.
A felhívás szerint a szerződés teljesítésére nyolc hónap áll majd a kivitelező rendelkezésére.
A homlokzatfelújítási munkák elvégzéséhez a teljes bruttó homlokzati felületet be kell állványozni, vagyis több mint 56 000 m2 felületet kell állványzattal ellátni a teljesítés során, ráadásul a nyaktagok miatt igen szabdalt konfiguráció szerint.
Az összes munkát 8 hónap, ez havi átlag 7000 m2 állványozandó felületet jelent. A 13 épület esetében (4 db szóló ház, 6 db nyaktagház, 3 db végház) az összesen 37 db nagy homlokzati felületet, és a nyaktagoknál 14 db beugró homlokzati felületet jelent, amelyeket a munka elvégzéséhez egy ütemben egységesen kell beállványozni. Ez havi átlagban 37:8 = 4,5 db nagy és csaknem 2 beugró homlokzati felületet jelent. Egy homlokzati felületet az egész munka idejére a teljes egészében be kell állványozni, amihez 10 000 m2-t meghaladó állványzat szükséges. A kérelmező által megjelölt 5–8000 m2 állványzattal – figyelemmel arra is, hogy az állványzaton az építés/bontás ideje alatt részlegesen sem végezhető munka – a kivitelezés határidőben történő elvégzése nem biztosított. Az előzőekben részletezett indokok alapján a Döntőbizottság szerint nem tekinthető túlzottnak az az ajánlatkérői elvárás, hogy jelentkező rendelkezzen 10 000 m2 felületre elegendő keretes vagy függő állványzattal, ezért a kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 102. § (1) bekezdését azzal, hogy a részvételi felhívás III.1.2) pontban írta ellenére a dokumentációban ajánlatkérő nem rendelkezett a fizetési ütemezésről, részszámla benyújtásáról.
A Kbt. 102. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő – a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében – a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt készíthet, a versenypárbeszédben pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció, illetőleg az ismertető (a továbbiakban együtt: részvételi dokumentáció) rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be részvételi jelentkezést, elegendő, ha egyikük vásárolja meg vagy veszi át a részvételi dokumentációt.
Ajánlatkérő a Kbt. fentiekben ismertetett 102. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett. Ajánlatkérőnek majd az ajánlati dokumentációban kell megadnia a részteljesítésre, a fizetési ütemezésre vonatkozó előírásait. Döntőbizottság szerint az, hogy a részvételi dokumentáció nem tartalmaz rendelkezést a fizetési ütemezésről, részszámla benyújtásáról nem akadályozza kérelmezőt a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásában, ezért a kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy a felhívásban 20, míg a részvételi dokumentációban 30 napnál nem régebbi cégmásolatról rendelkezik ajánlatkérő. A dokumentáció 36/8. oldal második francia bekezdés a P/2. alkalmassági szemponthoz tartozó részletszabályt tartalmaz. E szerint abban az esetben, ha a cégmásolat kiadásának időpontjáig nem történt meg a változásbejegyzés, szükséges a bank felé megküldött felmondó levél becsatolása is. A Döntőbizottság szerint az, hogy a dokumentáció 30 napnál és nem 20 napnál nem régebbi keltezésű cégmásolat kiadási időpontjára hivatkozással utalt a cégmásolat kiadásának időpontjára, mint határidőre nem olyan hiba, amely jelentkezőt akadályozná a megfelelő jelentkezés benyújtásában, ezért e kérelmi elemet a Döntőbizottság elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi elemeket elutasította, a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a megalapozott kérelmi elemeknek helyet adott és megállapította a jogsértést. A Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő részvételi felhívása és a dokumentáció egyes rendelkezéseit.
A Döntőbizottság szerint a megállapított jogsértések kiküszöböléséhez, azok jellegére tekintettel elégséges a részvételi felhívás és dokumentáció jogsértő rendelkezéseinek megsemmisítése.
A Döntőbizottság jelen esetben nem ítélte indokoltnak a bírság kiszabását, figyelemmel arra, hogy a részvételi jelentkezők körét a felhívás és a dokumentáció jogsértő rendelkezései nem szűkítették és azok megsemmisítésével a jogsértések orvosolhatók.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett.
Kérelmező költségigényét alátámasztó dokumentum nélkül kérte, hogy a Döntőbizottság marasztalja ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj és jogorvoslati eljárás költségeiben.
Kérelmező költségigényét alátámasztó dokumentumok hiányában a Döntőbizottság nem volt abban a helyzetben, hogy az eljárási költség összege tekintetében bizonyítékra alapított, megalapozott döntést hozhasson, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

A bírósági jogorvoslatot a 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2008. január 11.

Dr. Bátorligeti Márta s. k.,	Bujdosó Gézáné s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

 Dr. Varga László s. k., 
közbeszerzési biztos