Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2006/112
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2006.09.27.
Iktatószám:20789/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		




KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (20789/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.449/15/2006.

Tárgy: az EMEF Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az EMEF Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Szőlőkert u. 4., a továbbiakban: kérelmező) által Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér l., képviseli: Közép-európai Innovációs és Oktatási Központ Kft., 2040 Budaörs, Kálvária u. 20., továbbiakban: ajánlatkérő) „Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeiben működő hőenergia-ellátó rendszerek üzemeltetése hosszú távú (12 évre szóló) hőszolgáltatási szerződés keretében, a berendezések korszerűsítésével” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 49. §-át. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő ajánlati felhívása VI.3.9.14) b) pontját.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmi elemeket elutasítja, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszünteti.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 500 000 Ft (azaz ötszázezer forint) bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére a 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági, illetve újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi részének felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A határozat megszüntető rendelkezése ellen, annak kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be, melyet a Fővárosi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2006. június 14-én a Kbt. IV. fejezete szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A Közbeszerzési Értesítő 69. számában 2006. június 19-én megjelent ajánlati felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 144 hónap. Ajánlatkérő felhívásában közölte, hogy szerződése típusa szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés. Ajánlatkérő felhívásában a rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő felhívása II.2.1) pontjában ismertette, hogy az önkormányzat mely intézményeinél – összesen 21 intézmény – kéri a hosszú távú hőszolgáltatást a berendezések korszerűsítésével, továbbá közölte, hogy a szerződés teljes időtartama alatt a vállalkozó feladata a hőenergia-ellátó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése érdekében a korszerűsítéshez szükséges fejlesztés (tervezés, kivitelezés, finanszírozás) megvalósítása.
Ajánlatkérő a felhívása III.1.2) pontjában tájékoztatást adott arról, hogy a szolgáltatás ellenértékét (szolgáltatási díjat és a hőfogyasztással arányos hődíjat) az ajánlatkérő havonként, a szolgáltató által kiállított számla alapján fizeti meg a Kbt. 305. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
Ajánlatkérő felhívásában meghatározta a részvételi feltételeket és az alkalmassági követelményrendszerét. A felhívása III.2.3) pontjában a műszaki, szakmai alkalmasság igazolása körében – egyebek mellett – az ajánlattevőtől és a 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozótól kérte az elmúlt év (2005.) jelentősebb hőszolgáltatási, fűtéskorszerűsítési munkáinak ismertetését (igazolását), legalább az elvégzett beruházás, valamint az ellenszolgáltatás összegének, a teljesítés idejének, a szerződéskötő másik fél megnevezésének, valamint kapcsolattartója nevének és elérhetőségének feltüntetésével a Kbt. 67. § (3) bekezdésének a) pontjában és a 68. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
Ajánlatkérő a műszaki, szakmai alkalmasság körében akként rendelkezett, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére az ajánlattevő, ha 2005. évben nem rendelkezik legalább egy 200 M Ft nettó összértékű, harmadik feles finanszírozású hőszolgáltatási (ESCO) szerződést kiszolgáló beruházási referenciával.
Ajánlatkérő az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot határozta meg az alábbi részszempontok és súlyszámok mellett.
részszempontok
súlyszámok
1. ellenszolgáltatás összege
50
a) az egy évre számított szolgáltatási díj összege (Ft)
25
b) az egy évre számított hődíj összege (Ft)
25
2. a megvalósítandó műszaki tartalom, a korszerűsíté során beépített eszközök műszaki színvonala
50
a) beépített kazán NOX-kibocsátás
20
b) éves átlagos hatásfok
10
c) fűtőfelület minősége
15
A Közbeszerzési Értesítő 2006. június 26-i 72. számában az ajánlati felhívás helyesbítésére került sor, mely szerint a 2. részszempont első alszempontjának a súlyszáma helyesen „25”.
A felhívás VI.3.6.1) pontjában közölte ajánlatkérő, hogy a részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során adható alsó és felső határa 1–10 pont. A VI.3.6.2) pontban pedig ajánlatkérő ismertette, hogy az 1. a), 1. b), 2. a) és 2. b) részszempontok esetében a pontok kiszámítása a lineáris arányosítás módszerével történik, míg a 2. c) részszempont esetében az egyes intézményekbe beépíteni tervezett kazánok fűtőfelületei alapján az ajánlatok az alábbi pontszámot kapják:
részszempontok
súlyszámok
– nemesacél
10
– alumínium-szilícium ötvözet
7
– minőségi ötvözött acél
5
– egyéb öntvény
3
– egyéb anyagminőségek 
1
Minden intézmény esetében az egyes részszempontok értékelési pontszámai a súlyszámokkal szorzásra, majd összesítésre kerülnek, így kerül kiszámításra intézményenként az intézményi pontszám. Az ajánlatok végső pontszámát az intézményi pontszámok átlaga adja.
Ajánlatkérő a felhívása VI.3.9.8) pontjában közölte, hogy érvénytelen az ajánlat, ha a beszerzés tárgya szerinti tevékenység az ajánlattevők bejegyzett tevékenységi körében nem szerepel.
A VI.3.9.11) pontban előírta, hogy az ajánlathoz csatolnia kell a hőszolgáltatási szerződés tervezetét.
A felhívás VI.3.9) pontjában az egyéb információk között a 14. b) alpontban rögzítette, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő CE-minősítésű hőtermelő berendezésnek (kazánnak) nem kizárólagos magyarországi képviselője, forgalmazója (a gyártótól származó nyilatkozat másolata csatolandó). Ajánlatkérő a 15. alpontban rögzítette, hogy az ajánlatban a megvalósítani kívánt műszaki tartalom és megoldás ismertetése során a fentiekre vonatkozó tanúsítványokat és dokumentációkat csatolni kell, az ajánlattétel során részletezett műszaki tartalom a megvalósítás során nem változtatható. Ugyanitt a 16. alpontban közölte ajánlatkérő, hogy a szolgáltatási szerződés részét képező fejlesztések megvalósítási határideje 2006. szeptember 1.
Ajánlatkérő felhívása tartalmazta az eljárása lefolytatása során irányadó határidőket az alábbiak szerint:
Ajánlattételi határidő: 2006. július 10., 10.00 óra
Eredményhirdetés időpontja: 2006. július 14., 10.00 óra
Szerződéskötés tervezett időpontja: 2006. július 25.
A kérelmező 2006. július 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő ajánlati felhívásával szemben a Döntőbizottsághoz. Kérte jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedés elrendelésével a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A kérelmező jogorvoslati kérelme 4. pontjában előadta, hogy a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja 2006. június 19-e, így a jogorvoslati kérelem előterjesztésének a határideje 2006. július 4-e.
A kérelmező álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezik a Kbt. 323. § (1) bekezdésében meghatározott jogos érdekkel. A kérelmező ennek alátámasztására becsatolta a cégkivonatát, mely megítélése szerint tartalmazza a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységi köröket. Ezen túlmenően a kérelmező előadta, hogy több megrendelő részére nyújtott olyan hőszolgáltatást, amelyet megelőzött a részéről megvalósított beruházás, így közvetlenül érdekelt ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában, emiatt támadta meg a felhívás megítélése szerint jogsértő rendelkezéseit. A kérelmező előadása alátámasztására becsatolt két referenciaigazolást, melyben foglaltak szerint a hosszú távú hőszolgáltatást megelőzően a kérelmező korszerűsítési, felújítási munkákat is tervezett és megvalósított, mindkét referencia értéke meghaladja a több százmilliós nagyságrendet. A kérelmező közölte, hogy miután a felhívást jogsértőnek ítélte, ezért nem vásárolta meg ajánlatkérő dokumentációját.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a felhívása VI.3.9) 14. b) pontjában rögzített érvényességi feltétellel – mellyel kizárólagos magyarországi képviselőséget, forgalmazói jogot követelt meg és erre vonatkozóan kért gyártói nyilatkozatot – megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését és a Kbt. 1. §-át a verseny tisztaságát illetően. A kérelmező szerint sérti a verseny tisztaságát ez a fajta kereskedelmi jogállást jelentő cégspecifikus kiírás. A beszerzés tárgya szempontjából irreleváns, hogy az ajánlattevő az maga a gyártó, vagy olyan ajánlattevő, aki eseti kereskedelmi megállapodás alapján tehet ajánlatot, tehát akár kizárólagos forgalmazó, akár nem kizárólagos forgalmazó Magyarországon. A kérelmező ezen jogorvoslati kérelmi elemét a jogorvoslati eljárás során akként tartotta fenn, hogy mint érvényességi feltételt támadta ajánlatkérő előírását. A kérelmező szerint önállóan is megállapítható a Kbt. 1. §-ának a megsértése. A kérelmező a 2006. július 18-án benyújtott jogorvoslati kérelem pontosításában hivatkozott arra, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 1. § (2) bekezdése alapján esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani az ajánlattevők számára, továbbá ajánlatkérő számára abban az esetben is nyújtható megfelelő garanciákkal teljesítés, ha az ajánlattevő nem kizárólagos forgalmazó.
A kérelmező az írásbeli alap jogorvoslati kérelme 2. pontjában előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 21. § (1) bekezdés a) pontját, és 30. §-át, a közbeszerzési értékhatárok figyelembevételét illetően. A kérelmező e vonatkozásban beidézte ajánlatkérő felhívása III.2.3) pont utolsó bekezdésében meghatározott, a referenciával kapcsolatos alkalmassági feltétel szövegét, melynek alapján megítélése szerint a közösségi értékhatárra vonatkozó szabályok szerint kellett volna ajánlatkérőnek eljárni, mivel ajánlatkérő 200 M Ft-os referenciát követelt meg, így a beszerzés értéke meghaladja a nemzeti értékhatárt. Az írásbeli jogorvoslati kérelem ugyanezen pontjában hivatkozott a kérelmező arra, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését. E körben a kérelmező ismertette a Kbt. 69. § (3) bekezdésének a szövegét, melyet követően rögzítette, hogy „ez utóbbi esetben ugyanis a 200 M Ft-os referencia eltúlzott a beszerzés tárgyához képest”.
A kérelmező a jogorvoslati eljárás során a 2006. július 18-án benyújtott jogorvoslati kérelem pontosításában elismerte, hogy ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást indított és e szabályok szerint tette közzé a felhívását a Közbeszerzési Értesítőben. A kérelmező nem tartotta fenn azon kérelmi elemét, mely a közösségi értékhatárral kapcsolatos rendelkezések megsértésére vonatkozott. A kérelmező továbbá nem sérelmezte már a 200 M Ft-os referencia nagyságát, hanem a 2006. július 18-i jogorvoslati kérelem pontosításában előadta, hogy ajánlatkérő indokolatlanul korlátozza a versenyt azáltal, hogy a referenciával kapcsolatos alkalmassági feltételében csak és kizárólag a 2005. évből származó referenciát fogadja el. Amiatt is korlátozza indokolatlanul a versenyt ajánlatkérő, hogy beruházási referenciakövetelményt támaszt. A kérelmező nem vitatta azt, hogy az ajánlattevő feladata a berendezések korszerűsítése, azonban ajánlatkérő beszerzési tárgya, illetve a megkötendő szerződés hőszolgáltatásra vonatkozik, melyre tekintettel a referenciakövetelményét is hőszolgáltatásra és nem beruházásra kellett volna meghatározni az ajánlatkérőnek.
A kérelmező szerint nem késett el a 2006. július 18-i jogorvoslati kérelme pontosítása benyújtásával, miután a 2006. július 3-án benyújtott írásbeli jogorvoslati kérelmének 2. pontjának 2. bekezdésében ismertette ezen alkalmassági előírását ajánlatkérőnek, továbbá hivatkozott a Kbt. 69. § (3) bekezdésének megsértésére, valamint erre utal az általa használt „ez utóbbi esetben ugyanis” kifejezés is.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte továbbá a 2. részszempont alszempontjainak a meghatározását. Álláspontja szerint ezen alszempontok nem felelnek meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott előírásoknak. A kérelmező tárgyalási nyilatkozatában azt nem vitatta, hogy a kazánoknak a gyártó által kiadott műszaki adatlapja tartalmazza az adott kazán teljes, 100%-os kihasználtság melletti NOX-kibocsátásra vonatkozó műszaki adatát, a gyártó laboratóriumi körülmények között meghatározott értéket adja meg, mely azonban nem garancia a beépítést követő valós kibocsátásra. Emiatt a kérelmező szerint ezen műszaki adat figyelembevétele nem helyes, ugyanis a szolgáltatás feltételrendszerének a függvénye az, hogy ténylegesen milyen NOX-kibocsátás valósul meg. Ez függ a használat módjától, függ a terhelhetőségi foktól, így maguktól az intézményektől, az időjárástól stb. Ugyanakkor a kérelmező szerint előre pontos vállalás sem tehető a NOX- kibocsátás tekintetében, épp a változó, többtényezős feltételrendszer miatt.
A kérelmező álláspontja szerint az éves átlagos hatásfok alszempont esetében pontos gyári adat nem áll rendelkezésre, a gyártók a műszaki adatlapjukon teljes terheltség melletti százalékos hatásfokot adják meg. A kérelmező szerint az éves hatásfok egy átlagos érték, melyet befolyásol a kazán terheltsége, az intézmények működési ideje, a külső időjárás, melegvízfogyasztás stb. Így ez nem egy objektíven meghatározott adat, a számításánál is sok tapasztalati tényezőt kell figyelembe venni és előre – esetlegesen a korábbi évek szolgáltatási feltételei, adatai alapján – lehet becslést alkalmazni, mely azonban nem garantálható adat, miután a részszempont jövőbeli állapotra vonatkozik, csak becslés adható.
A fűtőfelület minőségére vonatkozó alszempont esetében is arra hivatkozott a kérelmező, hogy az nem minősíthető objektívnak, miután a minőséget illetően nem jelöl meg objektív kritériumot.
A kérelmező az alap-írásbeli jogorvoslati kérelme 4. pontjában arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. §-át, mivel az ajánlattétel határideje 2006. július 10., ugyanakkor az ajánlati felhívás megküldése iránt 2006. június 14-én intézkedett, így a két időpont közötti időtartamból megállapítható, hogy az ajánlattételi határidőre vonatkozó előírás sérült.
A jogorvoslati eljárás során kérelmező előadta, hogy ezen jogorvoslati kérelmi elemét pontosítja. Ajánlatkérő egyszerűsített eljárást folytatott le, így valóban jogszerűen alkalmazhatta a Kbt. 151. § (9) bekezdésében hivatkozott 74. § (6) bekezdését, állapíthatta meg a 22 napos ajánlattételi határidőt. A kérelmező szerint azonban ez a 22 napos ajánlattételi határidő sérti a Kbt. 1. §-ában meghatározott esélyegyenlőséget és vitatta azt is a kérelmező, hogy emellett elegendő időtartam áll-e a megfelelő ajánlattételhez rendelkezésre figyelemmel arra, hogy 21 intézmény hőellátó rendszerét kell oly mélységben megismerni, hogy annak alapján megfelelő ajánlat legyen összeállítható. Így annak van nagyobb esélye, aki egy korábbi – ebben a tárgyban közzétett, de eredménytelenséggel zárult – közbeszerzési eljárásban részt vett.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő közölte, hogy közösségi értékhatárú, egyszerűsített közbeszerzési eljárást indított.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során indítványozta a kérelmező ügyfélképességének a vizsgálatát, miután megítélése szerint önmagában a tevékenységi kör megléte a cégkivonatban azt nem megfelelően igazolja, hanem emellett szükséges az, hogy a kérelmező konkrét érdekeltséggel is rendelkezzen a beszerzés tárgya szerinti tevékenységben, azt végezze. Ajánlatkérő előadta, hogy megtekintette a kérelmező honlapját, mely arról adott tájékoztatást, hogy a kérelmező 8 szervezet részére nyújt hőszolgáltatást, illetőleg saját közlése szerint több, mint 300 M Ft értékben valósított meg ehhez kapcsolódóan beruházást.
Ajánlatkérő szerint jogszerűen követelte meg az ajánlat érvényességi feltételeként azt, hogy rendelkezzen kizárólagos forgalmazói jogosultsággal az ajánlattevő. Ajánlatkérő közölte, hogy e tárgyban a közbeszerzés eljárása során kérdést is intéztek hozzá utalva arra, hogy a beszerzése tárgyát képező tevékenységet ellátó ESCO-vállalkozások más személyi kört jelentenek, mint a kazánok forgalmazását végző kizárólagos magyarországi képviselők. Ajánlatkérő a kérdésre adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szükséges a felhívása pontosítása, miután fennáll a lehetőség a közös ajánlattételre. Ajánlatkérő e körben hivatkozott arra is, hogy figyelemmel az ellátandó intézményekre, a szolgáltatás nyújtásának folyamatosságára, biztonságára, indokolt az, hogy ajánlatkérő nagyobb biztosítékkal rendelkezzen arra, hogy az ajánlatban megajánlott műszaki tartalmú kazánt építi be, probléma esetén biztosított lesz a gyors és hatékony javítás, karbantartás, alkatrész utánpótlás.
Ajánlatkérő a kérelmező ezen jogorvoslati kérelmi eleme vonatkozásában hivatkozott arra is, hogy a kérelmező az írásban benyújtott alap-jogorvoslati kérelmében megsértett Kbt. rendelkezésként a Kbt. 69. § (3) bekezdését és a Kbt. 1. §-át jelölte meg, melyen belül a verseny tisztasága alapelvének sérelmére utalt. Ajánlatkérő szerint a Kbt. 69. § (3) bekezdése a támadott előírása tekintetében nem alkalmazható, miután azt nem alkalmassági, hanem érvényességi feltételként állapította meg és e körben helyesen járt el, amikor előírását az érvényesség körében tette meg. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy ezen érvényességi feltétele a verseny tisztaságát nem sérti, így az alapjogorvoslati kérelem nem alapos. Ajánlatkérő szerint a kérelmező a 2006. július 18-án benyújtott jogorvoslati kérelme pontosításában módosította a megsértett Kbt. rendelkezésre, mint jogalapra való hivatkozását, ekkor jelölte meg a Kbt. 1. § (2) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőségi, egyenlő elbánási alapelvet. A kérelmezőnek ez a módosítása azonban az ajánlatkérő szerint elkésett és így az eljárásjogi akadály miatt nem vizsgálható.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja rendelkezéseinek megfelelően határozta meg a 2. részszempont, a megvalósítandó műszaki tartalom, a korszerűsítés során beépített eszközök műszaki színvonala részszempont alszempontjait.
Az első alszempont az a) pontban a beépített kazán NOX-kibocsátása volt. Ajánlatkérő előadta, hogy ez objektív mérhető adat, továbbá környezetvédelmi tulajdonságot fejez ki, melyre tekintettel megfelel a Kbt. hivatkozott rendelkezésének. Ajánlatkérő szerint téves a kérelmező azon hivatkozása, mely szerint a hőszolgáltatás során megvalósuló tényleges NOX-kibocsátásra kellett volna ezen alszempont körében az ajánlattevőknek megtenni az ajánlatukat. A kazánok gyártói a kazánok műszaki adatlapjain teljes, 100%-os terhelés mellett megadják a NOX-kibocsátásra vonatkozó műszaki adatot és az ajánlattevőknek ennek megfelelően az általuk a korszerűsítés során beépítendő kazánok ezen műszaki adatát kell közölni. Ajánlatkérő hivatkozása alátámasztására becsatolta a Logano GE 434 típusú atmoszferikus gázkazán, továbbá a VITOGAS 100 típusú fűtőkazán műszaki adataira vonatkozó tájékoztatást, mindkettő tartalmazza a NOX-kibocsátásra vonatkozó műszaki adatot mg/kWh mértékegységben.
Ajánlatkérő szerint ugyanez vonatkozik a 2. alszempont, az éves átlagos hatásfok tekintetében is. Ezen alszempont meghatározását gazdaságossági költséghatékonysági szempontok indokolták és ajánlatkérő e körben sem a majd nyújtandó szolgáltatás során ténylegesen bekövetkező hatásfokra kért vállalást, adatot az ajánlattevőktől, hanem a kazánok gyártói által kiadott műszaki adatlapon közölt érték megadását várta el e körben. Ajánlatkérő ezen alszempontnál is hivatkozott a fenti két típusú gázkazán műszaki adatlapjára, melyek tartalmazzák százalékos mértékben, a végső mérték megadásával az éves átlagos hatásfokot.
Ajánlatkérő megítélése szerint az általa meghatározott 3. alszempont is megfelel a Kbt.-ben a bírálati részszempontokkal, alszempontokkal szemben támasztott elvárásoknak. Ajánlatkérő hivatkozását azzal indokolta, hogy miként határozta meg felhívásában ezen alszempont bírálatának módszerét. Közölte, hogy külön megjelölte, hogy először intézményenként vizsgálja a beépíteni tervezett kazánok fűtőfelületeit, melynek alapján ötféle anyagra határozta meg a pontszámokat és ezt követően intézményenként megállapított pontszámokat átlagolja, mely bírálat mellett nem sérülnek a Kbt. előírásai.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező alap-jogorvoslati kérelmében az általa, a referenciával összefüggésben meghatározott alkalmassági feltételt csak olyan szempontból támadta, hogy sérelmezte a 200 M Ft-os referenciaérték nagyságát, mely kérelmi elemet a jogorvoslati eljárás során visszavont. Ajánlatkérő megítélése szerint erre tekintettel elkésett a kérelmezőnek a 2006. július 18-án benyújtott jogorvoslati kérelem pontosításának azon része, melyben már azt támadja, hogy ajánlatkérő kizárólag csak a 2005. évből származó referenciát fogadta el, valamint azt is sérelmezte, hogy beruházási referenciakövetelményt támasztott. Ajánlatkérő szerint a kérelmező írásbeli alap-jogorvoslati kérelme ezen kérelmi elemeket nem tartalmazta, így azok új önálló kérelmi elemek, így – mint új kérelmi elemek tekintetében – megállapítható, hogy azok elkésetten kerültek előterjesztésre.
Ajánlatkérő érdemben is nyilatkozott ezen új kérelmi elemekre. Előadta, hogy a Kbt. szabályozása azt tartalmazza, hogy az előző, legfeljebb három évre vonatkozóan támaszthat referenciakövetelményt, így nem jogsértő, hogy ajánlatkérő élt a választási jogával és ezek közül egy év tekintetében kért referenciát. Előadta továbbá, hogy – miként az a felhívásának és a dokumentációjának a szabályozásából is kitűnik – az ajánlattevők kötelezettségét képezi saját finanszírozásban megvalósítani az egyes intézmények fűtésének a korszerűsítését, melyet követően nyújtják a hőszolgáltatást és a szolgáltatási díjban kerül megfizetésre a korszerűsítés ellenértéke is, a hosszú távú jogviszony megszűnésekor kerül rendezésre a tulajdoni viszony, addig az eszközök az ajánlattevő tulajdonában maradnak. Ajánlatkérő szerint e konstrukcióból megállapítható, hogy beszerzése összetett, magában foglal építési beruházási részt, illetőleg szolgáltatási részt, a szolgáltatási rész értéke alapján jelölte meg beszerzését szolgáltatásként. Hivatkozott arra is, hogy hasonlóan összetett beszerzések esetében szintén a szolgáltatást jelölték meg ajánlatkérők, ugyanakkor miután beszerzésnek a része beruházási tevékenység is, jogszerűen támasztott alkalmassági feltételt a beruházásra, figyelemmel arra is, hogy kikötésében szerepel az is, hogy ezen a beruházáson valósuljon meg később a szolgáltatás nyújtása.
Ajánlatkérő szerint elkésett a kérelmezőnek a 2006. július 18-án, a nem megfelelő ajánlattételi határidő miatti jogorvoslati kérelem módosítása. 
Ajánlatkérő előadta, hogy felhívásában a Kbt. 151. § (9) bekezdése alapján alkalmazta a Kbt. 74. § (6) bekezdését és így került megállapításra a 22 napos ajánlattételi határidő. A kérelmező az alap-írásbeli jogorvoslati kérelmében csak a Kbt. 74. §-ának megsértését jelölte meg (mely jelen esetben nem is irányadó), melyhez képest új kérelmi elem az, hogy a Kbt. 1. §-ának a megsértésére hivatkozik, mint esélyegyenlőség sérelmére azáltal, hogy a 22 napos ajánlattételi időtartam nem elegendő a megfelelő ajánlattételhez.
A Döntőbizottság a 2006. július 7-én kelt D.449/5/2006. sz. végzésében ideiglenes intézkedést alkalmazott, ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette.
A Döntőbizottság – figyelemmel ajánlatkérő eljárásjogi kifogásaira is – először azt vizsgálta, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.
A Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A kérelmező a jogorvoslati eljárás során becsatolta a cégkivonatát, melyből megállapítható, hogy a cégkivonata tartalmazza a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységi köröket. Ezen túlmenően a kérelmező tekintetében az interneten hozzáférhető tájékoztatás, valamint a kérelmező által becsatolt okirati bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a kérelmező ténylegesen végez is a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet, nyújt hőszolgáltatást, illetve beruházást végez. Így miután a kérelmező tényleges tevékenysége kiterjed a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységekre, a Döntőbizottság szerint megállapítható, hogy a kérelmező rendelkezik jogi érdekeltséggel ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a közbeszerzési törvényben meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jogorvoslati eljárás tárgyát ajánlatkérő ajánlati felhívása képezi, melyre figyelemmel a Kbt. 323. § (2) bekezdésének első fordulata alapján a jogorvoslati kérelem a jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül nyújtható be.
A Kbt. 323. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését. Jelen esetben ajánlatkérő felhívása 2006. június 19-én került közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben, így ez az időpont minősül a jogsértés megtörténtének.
A Kbt. fentiekben idézett 323. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy, ha a jogsértés a kérelmezőnek később jut tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A kérelmező írásbeli jogorvoslati kérelme 4. pontjában egyértelmű nyilatkozatot tett arra is, hogy a 2006. június 19-i időpont minősül a tudomásra jutásának, továbbá közölte is, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztésének 15 napos határideje, így a Kbt. 323. § (2) bekezdése értelmében 2006. július 4.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező tekintetében ajánlatkérő ajánlati felhívása vonatkozásában mind a jogsértés megtörténtének, mind a tudomásra jutásának az időpontja 2006. június 19-e. Erre tekintettel elkésettek azon jogorvoslati kérelmi elemek, melyeket a kérelmező ezen időpontot követően nyújtott be.
A Döntőbizottság a kérelmező 2006. július 3-án – tehát a 15 napos jogvesztő határidőn belül – benyújtott írásbeli jogorvoslati kérelem vizsgálata alapján megállapította, hogy az alábbi kérelmi elemek kerültek az eljárási határidőn belül benyújtásra, figyelemmel a kérelmező által már visszavont kérelmi elemekre is:
– Az ajánlati felhívás VI.3.9.14) b) pontjában támasztott érvényességi feltétel. A Döntőbizottság ezen kérelmi elem tekintetében nem fogadta el ajánlatkérő elkésettségi kifogását, miután a kérelmező az alapjogorvoslati kérelmében, annak 3. oldal első bekezdésében részletesen taglalta, hogy ajánlatkérő ezen előírását sérelmesnek tartja amiatt, hogy ez a kereskedő cégre vonatkozó specifikus kiírás, továbbá, hogy a beszerzés tárgya szempontjából irreleváns, hogy az ajánlattevő a gyártó, vagy a kizárólagos forgalmazó, vagy olyan szervezet, aki eseti megállapodás alapján nyújthat be ajánlatot. Így – bár a kérelmező megsértett rendelkezésként a Kbt. 1. §-át jelölte meg a verseny tisztaságára hivatkozással, továbbá a Kbt. 69. § (3) bekezdését – egyértelműen közölte, hogy milyen indokból tartja jogsértőnek ajánlatkérő érvényességi feltételét. A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 34. § (5) bekezdése szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Erre tekintettel, miután a kérelmező alap-jogorvoslati kérelmében tartalmilag egyértelműen sérelmezte a kizárólagos magyarországi forgalmazói, képviselői tevékenységet, a jogorvoslati kérelme e tekintetben előterjesztettnek minősül. Az a körülmény, hogy ugyanezen előírás tekintetében további megsértett rendelkezést is nevesített, az a Döntőbizottság megítélése szerint – jelen esetben – nem minősíthető új jogorvoslati kérelmi elemnek, hanem a már előterjesztett jogorvoslati kérelem indokolási körébe tartozik.
– Az írásbeli alap-jogorvoslati kérelem 3. pontjában a 2. részszempont alszempontjainak támadására vonatkozó kérelmi elemek.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a következő kérelmi elemek minősülnek a jogvesztő 15 napos határidőn túl benyújtottnak:
– Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában a referenciával összefüggésben meghatározott alkalmassági követelmény 2005. évre vonatkozó kikötése és a beruházási referencia elvárása miatt kérelmi elemek. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező alap-jogorvoslati kérelmi elemét, melynek 2. pontjában hivatkozott a kérelmező vagylagosan a Kbt. 69. § (3) bekezdése megsértésére (a vagylagosság körében rögzített első jogsértése pedig – a később visszavont – közbeszerzési értékhatárra irányadó rendelkezések megsértésére vonatkozott, melyet épp a referencia 200 M Ft-os nagyságrendjéből vezetett le). A kérelmező alapírásbeli jogorvoslati kérelme ezen pontjában beidézte az ajánlatkérő által meghatározott referencia alkalmassági követelmény teljes megfogalmazását, minden rendelkezését, továbbá később úgyszintén beidézte a Kbt. 69. § (3) bekezdését. Ezt követően rögzítette a következőket: „Ez utóbbi esetben ugyanis a 200 millió Ft-os referencia eltúlzott a beszerzés tárgyához képest.” A Döntőbizottság szerint erre tekintettel nem állapítható meg, hogy a kérelmező az alap-írásbeli jogorvoslati kérelmében sérelmezte volna azt, hogy ajánlatkérő 2005. évre vonatkozó referenciát követelt volna meg alkalmassági feltételként. E körben megjegyzendő az is, hogy ajánlatkérő az alkalmasság igazolási módjánál is azt írta elő a felhívásában, hogy az elmúlt év, a 2005. év referenciáinak ismertetését kéri. A kérelmező alap-írásbeli jogorvoslati kérelmében sem általánosan, sem konkrétan nem hivatkozott arra, hogy támadja azt, hogy ajánlatkérő csak egy év tekintetében veszi fegyelembe az alkalmasság igazolása körében a referenciát. A Döntőbizottság szerint ugyanez vonatkozik arra, hogy beruházási referenciakövetelményt támasztott az ajánlatkérő alkalmassági feltételeként. A kérelmező az alap-írásbeli jogorvoslati kérelmében sem általánosságban, sem konkrétan nem kifogásolta, nem sérelmezte a beruházási referencia elvárását. E körben is megjegyzendő az, hogy ajánlatkérő a felhívásában az alkalmasság igazolásánál is a fűtéskorszerűsítési munkák, a beruházás ismertetését kérte.
– A Döntőbizottság álláspontja szerint a 15 napos jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre a 2006. július 18-án benyújtott pontosítás 5. pontjában foglalt kérelmi elem. A kérelmező írásbeli alap-jogorvoslati kérelmének 4. pontjának megszövegezése és tartalmának vizsgálata alapján azt állapította meg a Döntőbizottság, hogy abban a kérelmező csak azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem a Kbt.-ben konkrétan meghatározott ajánlattételi időtartamot állapította meg. A kérelmező nem sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidő nem elegendő a megfelelő ajánlat elkészítéséhez, illetve, hogy sérülne a Kbt. 1. §-ában meghatározott esélyegyenlőség azáltal, hogy más ajánlattevők többletinformációkkal rendelkezhetnek ajánlatkérő korábbi eredménytelen közbeszerzési eljárásából. A kérelmező a jogorvoslati eljárás során visszavonta az alap-jogorvoslati kérelme 4. pontjában foglaltakat, az ajánlattételi határidő számítása tekintetében. A 2006. július 18-án előterjesztett pontosítás tartalmi vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy abban a kérelmező új kérelmi elemeket terjesztett elő.
A Ket. 30. § d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, 8 napon belül végzéssel elutasítja, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg és a kérelem elkésett.
A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindulását követően jutott a hatóság tudomására.
A Döntőbizottság így a fentiek alapján szüntette meg a jogorvoslati eljárást a kérelmező elkésetten előterjesztett jogorvoslati kérelmi elemei – 2005. évre vonatkozó referencia, beruházási referencia, esélyegyenlőséget sértő ajánlattételi határidő – tekintetében.
A Döntőbizottság a kérelmező el nem késett kérelmi elemeit érdemben vizsgálta és megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben alapos:
A Döntőbizottság először a kérelmező azon jogorvoslati kérelmi elemét vizsgálta, mely a 2. részszempont alszempontjait sérelmezte és azt az alábbi indokok alapján nem ítélte alaposnak.
Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást indított.
A Kbt. 151. § (9) bekezdése értelmében az egyszerűsített eljárásban a 48. § (2), (3) bekezdése, a 49–53. §, az 57. § (1)–(5) bekezdése, az 58. §, az 59. §, a 70. §, a 73. §, a 74. § (6) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79–89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91–92. §, a 93. § (1) bekezdése, a 94–97. § és a 99. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett az eljárást megindító hirdetményt vagy ajánlattételi felhívást kell érteni. A 90. § (2) bekezdése alkalmazható, ha arra az ajánlatkérő hivatkozott az eljárást megindító hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban.
Ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg.
A Kbt. 57. § (4) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint, hogy a részszempontokat milyen követelményeknek megfelelően kell ajánlatkérőnek megállapítani:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni.
A Döntőbizottság szerint a 2. részszempont alszempontjai megfelelnek a fenti pontokban, különösen a kérelmező által konkrétan megjelölt c) pontban foglalt követelményeknek.
A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő felhívásából egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező – fentiekben ismertetett – hivatkozásával ellentétben ajánlatkérő a 2. részszempont körében nem a szolgáltatás nyújtása során megvalósuló műszaki értékeket kívánta értékelni. Ajánlatkérő fogalmazása kifejezett és egyértelmű, a megvalósítandó műszaki tartalom, a korszerűsítés során beépített eszközök műszaki színvonala a részszempont tartalma, azaz ajánlatkérő az eszközök – a beépítésre kerülő kazánok – műszaki adatait jelölte meg a bírálat során figyelembe veendő tartalmi elemként. Ebből következően alaptalanok a kérelmezőnek a kiszámítási, a szolgáltatás nyújtása körében felvetett hivatkozásai. E körben szükséges rámutatni arra is, hogy a bírálati részszempontok meghatározásának joga – tehát az, hogy milyen tartalmi elemeket kíván ajánlatkérő a bírálat során figyelembe venni – az ajánlati áron kívül az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Sem az ajánlattevők, sem a Döntőbizottság nem írhatja elő ajánlatkérőnek, milyen tartalmi elemekre vonatkozó részszempontot állapítson meg. A Döntőbizottság hatásköre az ajánlatkérő által meghatározott részszempont, alszempont jogszerűségének a vizsgálatára terjed ki.
A Döntőbizottság erre tekintettel e körben végezte el a vizsgálatot. Azt a kérelmező sem vitatta a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában, hogy a gyártók a kazánok műszaki adatlapján megadják a NOX-kibocsátásra vonatkozó értéket. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során ezt okirati bizonyítékkal alá is támasztotta. Ennek alapján megállapítható, hogy az ajánlattevők az ajánlatukban meg tudják adni, méghozzá objektíve az alszempont tartalmát. Az alszempont meghatározása nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdését, miután a közbeszerzés tárgyával, a beépítésre kerülő kazánokkal áll összefüggésben és azok funkcionális, környezetvédelmi tulajdonságára vonatkozik.
A Döntőbizottság szerint ugyanez állapítható meg a 2. alszempont, az éves átlagos hatásfok esetében. A beépítésre kerülő, így a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki adat, mely a funkcionális tulajdonságokkal összefüggésben áll. Az ajánlatkérő által becsatolt okirati bizonyítékok alapján az is megállapítható, hogy valóban a gyártók a műszaki adatlapokon megadják az adott kazán éves átlagos hatásfokát, méghozzá százalékos mértékben a végső mérték közlésével. Így ezen műszaki adat is objektív, az ajánlattétel során, mint eszközre vonatkozó adat az ajánlatban közölhető és így megfelel a Kbt. által támasztott követelményeknek.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte a 2. részszempont 3. alszempontját, melynek a tekintetében azonban jogorvoslati kérelmét részletesen nem indokolta. A Döntőbizottság szerint a 3. alszempont körében sem vonható le megalapozott következtetés, annak jogsértő jellegére. A fűtőfelület minősége a beépített eszközre vonatkozik, így a beszerzés tárgyához kapcsolódik, annak műszaki értékével, tulajdonságaival függ össze, így bírálati rész-, illetve alszempontként meghatározható. E körben kell azt is rögzíteni, hogy ajánlatkérő részletesen meghatározta ezen alszempont bírálatát, melynek alapján közölte, hogy az egyes fűtőfelületek anyagának függvényében milyen pontszámokat állapít meg. Ajánlatkérő ekkénti szabályozása mellett ezen alszempont objektív bírálatára fennáll a lehetőség, nem vonható le következtetés annak jogsértő jellegére. A fűtőfelületek minősége, anyaga pedig az adott kazán műszaki leírásából szintén egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján utasította el a kérelmezőnek a 2. részszempont alszempontjait támadó kérelmi elemét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy alapos a kérelmezőnek az ajánlati felhívás VI.3.9.14) b) pontját támadó kérelmi eleme.
Ajánlatkérő ezen pontban érvényességi feltételként határozta meg azt, hogy az ajánlattevő a hőtermelő berendezés, kazán kizárólagos magyarországi képviselője, forgalmazója legyen, melyre kérte a gyártótól származó nyilatkozat másolatának a csatolását.
A Kbt. 151. § (9) bekezdése szerint egyszerűsített eljárásban is alkalmazni kell a Kbt. 49. §-át.
A Kbt. 49. §-a szerint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. ezen szakasza az ajánlati felhívás tekintetében támasztja ezt a követelményt, míg a Kbt. 1. § (2) bekezdése a közbeszerzési eljárás egészére írja elő, hogy biztosítania kell ajánlatkérőnek az esélyegyenlőséget.
Az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel – egyebek mellett – azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőkre, hogy biztosítsák az érdekelt ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásban való ajánlattétel lehetőségét. A Kbt. ezen alapelvi előírása alapján minden esetben egyedileg kell azt vizsgálni, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott kikötés, jelen esetben érvényességi feltétel okozza-e ennek a sérelmét. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának a tárgya beruházás és szolgáltatás, melyre tekintettel ezen tevékenységekben nem csak a kazánok magyarországi kizárólagos forgalmazói érdekeltek, a beruházási és a szolgáltatási tevékenységet más ajánlattevők is képesek biztosítani. Ajánlatkérő előírása miatt azonban számukra az érvényes ajánlattétel lehetősége kizárt, mely által sérül a Kbt. 49. §-ának az előírása. A Döntőbizottság megítélése szerint nem elfogadhatóak az ajánlatkérő által felhozott indokok. Ajánlatkérő számára az ajánlatban megajánlott termék, szolgáltatás feltételek szerinti nyújtását más mellékkötelezettséggel, biztosítékokkal is lehet garantálni. Nem elfogadható az sem, hogy ajánlatkérő megfelelő ténybeli és jogi alap hiányában kötelezően várja el az ajánlattevőktől a közös ajánlattételt.
Összegezve a fentieket, sem a Kbt. konkrét, sem az alapelvi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy jogszerűen kerüljön meghatározásra ilyen érvényességi kikötés, mely korlátozza az egyenlő eséllyel történő ajánlatbenyújtás lehetőségét.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (I) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg – a fentiekben ismertetett indokok alapján – azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §-át és a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el az alaptalan kérelmi elemeket. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő felhívásának jogsértő rendelkezését.
A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntőbizottság „bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.”
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint: „a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.”
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Kbt. fenti rendelkezése – a 340. § (3) bekezdés e) pontja – értelmében bírság kiszabásának helye lehet mind a törvény szabályainak megszegése, mind szerződéskötés esetén. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. ezen előírása alapján jogsértés megállapítása esetén akkor is fennáll a jogalapja a bírság kiszabásának, ha ténylegesen nem szerződéskötéssel fejeződött be a közbeszerzési eljárás. A bírság jogkövetkezménye alkalmazását ugyanis a jogalkotó a jogsértés megállapításához kötötte.
A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte, mivel a Döntőbizottság szerint ajánlatkérő a felhívásában támasztott érvényességi feltétellel korlátozta az ajánlattevők közbeszerzési eljárásban való ajánlattételi lehetőségének egyenlő eséllyel való gyakorlását. A Döntőbizottság ugyanakkor a bírság összegének meghatározása körében – a jogsértésen kívül – figyelembe vette ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának az értékét, annak közösségi értékhatáros voltát, valamint azt is, hogy a jogsértés reparálható. Ezen szempontok együttes mérlegelése alapján a Döntőbizottság alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a határozat érdemi rendelkezései ellen a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja, míg a külön jogorvoslatot a határozat megszüntető rendelkezése ellen a Kbt. 325. § (4) bekezdése és a 345. § (1) bekezdése.

Budapest, 2006. július 31.

 	Dr. Nagy Gizella s. k.,  	    Divinyi Péterné s. k.,
    közbeszerzési biztos         közbeszerzési biztos

Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos