Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2006/103
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2006.09.06.
Iktatószám:19516/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		




KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
(19516/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.456/7/2006.

Tárgy: a FŐBER Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Szentes Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt. (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 14., képviseli: dr. Juhász Erzsébet ügyvéd (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14.) a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amit Szentes Város Önkormányzata (6000 Szentes, Kossuth tér 6., a továbbiakban ajánlatkérő) „Szentes város településszerkezeti terve” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint az ügyben tartott tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény (továbbiakban: Kbt.) harmadik rész VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban, melyre vonatkozó ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2006. április 19-i számában K. É- – 7698/2006 számon került közzétételre.
Az ajánlati felhívás tartalmazta a Kbt.-ben előírt adatokat, az ajánlattevőkkel szemben támasztott alkalmassági, illetve alkalmatlansági követelményeket, az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasságának az igazolására kért adatokat és tényeket.
A felhívás szerinti ajánlattételi határidő 2006. június 7-e, míg az eredményhirdetés napja 2006. június 19. A szerződéskötés tervezett időpontja június 28. Az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján:
részszempontok
súlyszámok
1. Vállalkozói díj 
60
2. Késedelmi kötbér mértéke 
25
3. Meghiúsulási kötbér mértéke 
15

A teljesítési határidő 2008. március 31., azzal, hogy a településszerkezeti terv elkészítésének határideje 2007. március 30.,  a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elkészítésének határideje 2007. november 30.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, valamint a településrendezési koncepciót adathordozón (CD-n) is ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta. Ajánlatkérő 2006. április 26-án és május 8-án konzultációt tartott.
Az ajánlattételi határidőre 2006. június 7-re a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., a Hazai Térségfejlesztő Zrt., az Euroil Építész Konzorcium, a Környezetterv Tervező Szolgáltató és Tanácsadó Kft., a Tér és Terület Bt., a Pécsépterv Stúdió Kft., a Pestterv Kft., a Schömer Műterem Kft., a Royal Cad Bt. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Ajánlattételi határidőn túl érkezett az M-Team Pannon Kft. ajánlata.
Ajánlatkérő 2006. június 13-án a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kért kérelmezőtől az ajánlati ár számítási módjára, és az ajánlati ár értékének indokolására vonatkozóan, tekintettel az ellenszolgáltatás (10 750 000 Ft + áfa) kirívóan alacsony összegére. Kérelmező 2006. június 23-án megküldött válaszában kifejtette, hogy 2003–2005-ig éves szinten nagyságrendileg 1,6–2 milliárd forint nettó árbevétellel, és 30–190 millió forint adózott eredménnyel rendelkezik, így megteheti, hogy a számára fontos referenciának számító munkákat önköltségi ár, illetve kisebb haszonkulcs megállapításával vállalja el, a többi jól profitáló munka terhére. Kifejtette, hogy ajánlatkérőnek biztosítékot jelent kérelmező részéről a tárgyi munka határidőben és I. osztályú minőségben történő megvalósítására pénzügyi-gazdasági háttere, és 200 millió Ft/év és 200 millió Ft/kár mértékű felelősségbiztosítása. Az ajánlati ára tartalmaz minden olyan költséget, ráfordítást, melyet a kiírás és a dokumentáció szerint el kell végeznie. Kérelmező válaszában megadta a tervezési díjak munkanemenkénti és munkafázisonkénti megosztását, valamint csatolta a tervezési metodikát is.
Az eredményhirdetésen 2006. július 3-án ajánlatkérő az M-Team Pannon Kft., a Royal Cad Bt., a Környezetterv Kft., a Tér és Terület Bt., valamint kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján nyilvánította érvénytelenné. Egyebekkel nem indokolta az érvénytelenné nyilvánítást.
A nyertes ajánlattevő az EUROIL Építész Konzorcium lett 22 000 000 Ft + áfa vállalási árral.
Kérelmező 2006. június 20-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, kérte jogsértés megállapítását, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását.
Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő 2006. június 13-án felvilágosítást kért a megajánlott ár számítási módjára vonatkozóan és kérte az ajánlatban közölt ajánlati ár értékének indokolását. Kérelmező részletezte az ajánlati ár számítási módját és csatolta az ajánlat összeállításánál figyelembe vett részletes tervezési metodikát. Nyilatkozott arról, hogy az ajánlati ár tartalmaz minden olyan költséget, ráfordítást, amelyet az ajánlati felhívás és a dokumentáció szerint a vállalási árnak tartalmaznia kell.
Az ajánlati árak ismeretében nem vitatta azt, hogy az ajánlatkérő részéről szükséges volt a Kbt. 86. § (1) bekezdés alkalmazása annak érdekében, hogy meggyőződjön az ajánlati ár megalapozottságáról. Nem ismert előtte, hogy az ajánlatkérő miért nem látta megalapozottnak a megajánlott árat, mert az összegezésből a jogszabályi hivatkozáson túl nem állapítható meg az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indoka. Álláspontja szerint az ajánlati elemek megalapozottságát írásban kellő mértékben alátámasztotta, így nem volt megfelelő indoka ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítsa. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (2) és (4) bekezdését, mert nem fogadta el az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető indoklást.
Kérelmező álláspontja, hogy kizárólag korábbi gazdasági helyzetére tud hivatkozni jövőben elvégzendő munka esetén is, ugyanis a gazdasági, pénzügyi szempontjait, illetve a cég pénzügyi helyzetét csak a múltra lehet vizsgálni, jövőbeni adatokat a gazdasági helyzetre nem tud szolgáltatni. A becsatolt referenciái között szerepel Kaposvár város településszerkezeti tervének elkészítése, mely tekintetében a belterület kétszer nagyobb, mint Szentes város esetében, a külterület viszont kisebb, ehhez viszonyítva az ellenszolgáltatást arányosan határozta meg, ugyanis 2004. évben Kaposvár településszerkezeti tervét 15,7 millió Ft + áfa áron készítette el. Előadta továbbá, hogy a cégvezetés megengedheti magának az elmúlt időkre vonatkozó gazdasági helyzetre tekintettel, hogy alacsonyabb áron vállalja jelen eljárás tárgyát képező munka elvégzését.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant utasítsa el. Előadta, hogy a szerződéskötés időpontját elhalasztotta a Döntőbizottság döntésének kézhez vételéig. Előadta, hogy a településrendezési terv elnevezés alatt futó eljárás ajánlatkérő meglévő településrendezési koncepciója alapján kidolgozásra kerülő településszerkezeti tervet, szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot és annak rendeleti megjelenítését magában foglaló több mint két éves feladatot jelent. A belterület 1683 ha, a külterületi rész 33172 ha és 470 ha a zártkert, mely területek aprólékos és esetlegesen többszöri felmérését tartalmazza, amely a szakmai elvárások mellett időigényes is, és a város életét évtizedekre meghatározó jelentőséggel bír.
A tervezési feladat és a közbeszerzési eljárás előkészítése során végzett piackutatási felmérés az általa vélelmezett 25 millió Ft + áfa, azaz 30 millió Ft körüli ár realitását támasztotta alá, ennek megfelelően szerepeltette a feladat költségét az éves költségvetésében. A piackutatási felmérésen túl a VÁTI Kht.-től, mint szakcégtől kért tervezői ajánlatot jelen jogorvoslat tárgyát képező munkák elvégzésére, ennek alapján a 2005. évre prognosztizált vállalási ár 22,2 millió Ft + áfa. A beérkezett ajánlatokban szereplő árak is a következtetése helyességét bizonyítják, ugyanis az ajánlatok áfa nélküli ára 19,5 és 29,5 millió Ft között szóródik. Tekintettel arra, hogy kérelmező 10,75 millió Ft-os nettó árát követő legalacsonyabb ajánlat szerinti ellenszolgáltatás is majdnem ennek a duplája 19,55 millió Ft, arra a következtetésre jutott, hogy kérelmező által adott ajánlati ár kimeríti a kirívóan alacsony ár kategóriáját figyelemmel arra is, hogy a legmagasabb ajánlati ár több mint háromszorosa kérelmező ajánlatának. Előadta, hogy kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján az alábbi indokok figyelembevételével nyilvánította érvénytelenné:
a) A gazdasági indokolást azért nem fogadta el, mivel az ár az összehasonlító adatok alapján jelentősen az önköltségi ár alatt van, a közbeszerzési eljárás alapelveibe ütközőnek tartja az önköltségi ár alatti ajánlati ár megadását.
b) A közbeszerzési eljárás áralakító szempontjai között nem szerepel a referenciaszerzésre irányuló magatartás finanszírozása, ezért ezt versenykorlátozó hatásúnak tartja.
c) A gazdasági érvelést azért nem tartotta elfogadhatónak, mivel az rt. múltbeli nyereségére hivatkozik, és az rt. közgyűlésének a nyereség ilyen irányú tartalékolására vonatkozó határozatát nem áll módjában felülvizsgálni. A jelenlegi vállalás pedig az elkövetkező két év nyereségének terhére történne, figyelembe véve a piaci viszonyok lehetséges változását is, előzőekből következően nem nyújt számára garanciát a munka megfelelő színvonalon és megfelelő határidőben történő elvégzésére.
Álláspontja szerint a jövőbeni nyereség terhére történő alacsony ár vállalása nem elfogadható. Kaposvár város referenciájával kapcsolatban előadta, hogy az kizárólag településszerkezeti terv elkészítését foglalta magában, szabályozási terv és rendelet nem készült. Tehát 2004. évben ott csak a teljesítendő feladat felét végezte el kérelmező 15,7 millió Ft áron, ami nem áll arányban az általa kétszer annyi munkára, több mint két évvel később és további két évre előre prognosztizált 10,7 millió Ft ellenszolgáltatással. Munkanemenként és munkafázisonként nem vizsgálta a kérelmező által megadott ellenszolgáltatás összegét, ugyanis kérelmező nem adott sem óradíjat, sem a ráfordítani kívánt időmennyiséget nem jelölte meg. Az egyes munkanemekre jutó díj arányait azonban vizsgálta, megállapította, hogy az örökségvédelemre megjelölt 2,5% nagyon alacsony, legalább 5% tervezési díjat kellett volna erre számolnia a feladat összetettsége miatt. Bár a régészetet és az örökségvédelmet nem hangsúlyozták a dokumentációban, azonban az elkészített településrendezési koncepciót az ajánlattevők kézhez kapták.
Kérelmező ajánlatának érvénytelenségét kizárólag a kirívóan alacsony ár tekintetében állapította meg, amelyre adott indokolás a gazdasági ésszerűséggel nem egyeztethető össze. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást kérelmező által beadott referenciákra és a többi ajánlattevő ajánlatára tekintettel állapították meg.
Kérelmezőnek az ajánlatkérő észrevételére vonatkozó álláspontja szerint az a hivatkozás, hogy a közbeszerzési eljárás áralakító szempontjai között nem szerepel a referenciaszerzésre irányuló magatartás finanszírozása nem helytálló, hiszen minden ajánlattevőnek fontos, hogy folyamatosan rendelkezzen referenciával egy adott munka elvégzésére. A munka megfelelő színvonalon és megfelelő határidőben történő elvégzését az alkalmasság körében és nem az ellenszolgáltatás nagysága körében vizsgálhatja ajánlatkérő. Ajánlatkérő egyébként nem hivatkozott arra, hogy kérelmező ne felelt volna meg az alkalmassági követelményeknek. Kizárólag a kiírás, a szerződéstervezet, valamint a dokumentációban és az ajánlati felhívásban szereplő egyéb adatok alapján számolta ki az egy összegű ellenszolgáltatását, ezért mérnöki óradíjakat nem tüntetett fel sem az ajánlatában, sem a felvilágosításra megadott válaszában.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. harmadik rész VI. fejezet 23. cím alapján folytatta le, eljárása nyílt közbeszerzési eljárás volt.
A Kbt. 252. §-a alapján a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 23. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 81. § (3) alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárnia.
A Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
A (3) bekezdés alapján az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által a szolgáltatás eredetiségére, a szolgáltatásnyújtás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. A (4) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése g) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz.
Kérelmező nem vitatta, hogy ajánlatkérő jogszerűen kért felvilágosítást az ellenszolgáltatás összegéről, így a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megalapozottan állapította-e meg, hogy kérelmező ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó volt-e, illetve megalapozottan nem tartotta elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Az ajánlattételi határidőre 10 ajánlat érkezett. A kérelmező ajánlati ára 10 750 ezer Ft + áfa volt, az ezt követő legalacsonyabb ellenszolgáltatás 19 550 ezer Ft + áfa, a legmagasabb 33 000 ezer Ft + áfa. Ajánlatkérő költségvetése összeállításakor, illetve a településrendezési terv elkészítése ellenértékének megállapítására tervezői ajánlatot kért 2004. évben 2005. évre prognosztizált árral a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.-től mint szakcégtől. A tervezői ajánlat 2005. évben 22 200 ezer Ft + áfa vállalási díjat tartalmazott. A közbeszerzési eljárás megindításakor a becsült értéket ajánlatkérő piackutatás, valamint a VÁTI Kht. által adott ajánlat alapján 30 millió Ft-ban határozta meg.
A kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásról ajánlatkérő köteles volt felvilágosítást kérni. A Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérő kizárólag objektív alapú indoklást vehet figyelembe, akkor, amikor megállapítja, hogy az ár elfogadható és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. A jogszabályi hely példálózó felsorolással említi, hogy objektív alapú indoklásnak tekinthető szolgáltatásnyújtás esetén a módszer gazdaságosságával, illetve a műszaki megoldás különlegességére vonatkozó indokolás, objektív alapú lehet továbbá, ha ajánlattevőnek kivételesen előnyös körülményei, vagy esetleges állami támogatás megszerzésének lehetősége áll fenn, ha annak költségcsökkentő hatása kimutatható, azaz, ha ezen indokok valamelyike alapján határozta meg ajánlattevő az ellenszolgáltatás árát. Természetesen a törvény nem taxatíve sorolja fel az elfogadható és figyelembe vehető indokot, azt azonban mindenképpen rögzíti, hogy az indoknak objektív alapúnak kell lennie. Ennek hiányában ajánlatkérő kötelessége az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani.
Kérelmező az ellenszolgáltatása összegére vonatkozóan kifejtette, hogy a munkát önköltségi ár, illetve kisebb haszonkulcs megállapításával vállalja, mert arra biztosítékot jelent pénzügyi-gazdasági háttere, valamint felelősségbiztosítása. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen hivatkozás nem igazolja, hogy képes is teljesíteni a megajánlott ellenszolgáltatásért. Az árképzés szempontjából a felelősségbiztosítás összege nem vehető figyelembe, a határidőben és megfelelő minőségben történő munkavégzésre nem jelent garanciát. A jelenleg stabil pénzügyi háttér nem jelenti azt, hogy a végső teljesítési határidőig, 2008. március 31-ig ezen kedvező feltétel fennállása, valamint a cég üzletpolitikája nem változik. A szándék, hogy ezt a munkát önköltségi áron, kisebb haszonkulccsal kívánja elvégezni, nem jelenti azt, hogy képes is ilyen ellenszolgáltatás mellett teljesíteni.
Kérelmező a tervezési díjak munkanemenkénti és munkafázisonkénti megosztása során egyösszegű árakat jelölt meg, nem idő és nem terület alapon számolt, így részletes összehasonlító adat ajánlatkérőnek továbbra sem állt rendelkezésére. Kizárólag a becsült érték meghatározása körében kért árajánlatokból, illetve a többi ajánlattevő ajánlatából tudott következtetni az ellenszolgáltatás reális összegére. Emellett kérelmező ajánlatában referenciaként szerepelt Kaposvár város településszerkezeti tervének elkészítése, ami – a felek egybehangzó véleménye alapján – Szentes város településszerkezeti tervével közel azonos nagyságrendű munka azzal, hogy Kaposváron a beépítésre szánt terület nagyobb, a beépítésre nem szánt terület viszont kisebb. Kaposvár esetében a feladat kizárólag a településszerkezeti terv elkészítése volt, míg Szentes város esetében a településszerkezeti terven felül el kell készíteni a szabályozási tervet is. 2004-ben a településszerkezeti tervet kérelmező 15,7 millió Ft + áfa  áron készítette, ami feltételezi azt, hogy jelen esetben – figyelembe véve a 2008-as teljesítési határidőt – a településszerkezeti terv elkészítése is közel ezen az áron reálisnak tűnik. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában az ellenszolgáltatás összege a saját korábbi munkájáért kért ellenszolgáltatásra, annak számítási módszerére, árképzésére tekintettel is kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak minősül.
Kérelmező az ellenszolgáltatást azzal is indokolta, hogy referenciaszerzés céljából ajánlott alacsonyabb árat. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a referenciaszerzés, mint szándék szintén az üzletpolitika része, de ez nem objektív alapú indoka az ellenszolgáltatás alacsony összegének, semmiféle garanciát nem nyújt a szerződés vállalt áron történő teljesítésére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiek alapján ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné kérelmező ajánlatát, amikor az indokolást a Kbt. 86. § (3) bekezdésére, objektív alapú indok hiányára tekintettel, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőként nem fogadta el.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. 

Budapest, 2006. augusztus 4.

Dr. Biró Judit s. k.,	Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos