Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2006/91
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2006.08.09.
Iktatószám:17557/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
(17557/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.349/11/2006.

Tárgy: a DIAMIT Rt. jogorvoslati kérelme Harsány Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.


A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a DIAMIT Rt. (3744 Múcsony, Szeles Akna 1., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Harsány Község Önkormányzata (3555 Harsány, Kossuth u. 67., képviseli: Hajdú és Menyhei Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd, dr. Hajdú György, 1052 Budapest, Régi posta u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés Harsány, Vatta és Csincse községek ivóvíz minőségének javítására tervezett létesítmények és a meglévő ivóvíz szolgáltató telepek bővítésének kiépítésére, 1 hónap próbaüzem lefolytatásával” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Jelen határozatnak az érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezései ellen külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül, míg a határozat érdemi rendelkezései körében a határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. Mind a jogorvoslati kérelmet, mind a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2006. március 20-ai 33. számában tette közzé ajánlati felhívását a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására 6816/2006. sz. alatt a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A felhívás II.1.7. pont szerint részajánlat tételére nem volt lehetőség.
A felhívás II.2.3. pont szerint kezdési időpont 2006. május 22., befejezési időpont 2007. március 15.
A felhívás III.1.2. pontban közölte az ajánlatkérő, hogy a munkák finanszírozása az Európai Unió Strukturális Alapjából a magyar állam költségvetés és az önkormányzat saját erőforrásából történik.
Az ajánlattevő benyújtott közbenső számláinak és a végszámla 95%-ának kifizetéséről, átutalásáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, mint Strukturális Alap közreműködő szervezet (KSZ) intézkedik a Magyar Államkincstáron keresztül.
A felhívás IV.2.1) pont szerint a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.
A felhívás VI.3.11) pont egyéb információk 5. pontja szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a pénzügyileg legelőnyösebb/legalacsonyabb ajánlatot tette.
Az ajánlatkérő a Kbt. 91. § (2) bekezdése alapján az eljárás nyertesének visszalépése esetén az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel kötheti meg a szerződést.
A VI.3.11) Egyéb információk 8. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az építési beruházásra rendelkezésre álló nettó összeg 283 millió forint.
Az ajánlatkérő 5 kötetes dokumentációt bocsátott a pályázók részére.
Az ajánlatkérő 2006. április 4-én konzultációt tartott. Ajánlatkérő a konzultáción szóban, valamint a 2. és 4. kiegészítő tájékoztatásban írásban körülírta az alacsony ár vizsgálatakor alkalmazandó körülményeket. A helyszíni konzultáción elhangzott az ajánlatkérő részéről, hogy
„A Kbt. nem írja elő, hogy mi az a kirívóan alacsony összeg, ez mindig az adott projekthez kapcsolódóan vizsgálandó. Jelen projekt esetében az ajánlati felhívásban nettó 283 millió forint szerepel. A tisztességes verseny alapvető kritériuma, hogy az ajánlattevők az adott projekt megvalósításához kapcsolódó megfelelő ajánlatot tegyék meg az ellenszolgáltatás vonatkozásában. Ajánlatkérő rendelkezésére álló összeg nettó 283 millió forint. Az ajánlattevők kiegészítő tájékoztatás formájában további tájékoztatást kaptak többek között a kirívóan alacsony árra vonatkozóan feltett kérdésekre. Ennek során rögzítésre került, hogy „a Kbt.-hez fűzött miniszteri indoklás szerint nem lehetséges normatív módon meghatározni a kategóriákat, ezeket csak esetenként lehet megítélni, különös tekintettel a közbeszerzés tárgyára, a piaci viszonyokra, és egyéb körülményekre. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata szerint pl. egy ajánlati árról akkor mondható el, hogy kirívóan alacsony, ha az a többi ajánlattevő árához képest jelentős eltérést mutat.”
Az ajánlattételi határidőre, 2006. május 2-ra ajánlatot nyújtott be a STRABAG Építő Zrt. nettó 280 000 000 Ft, az ALTERRA Építőipari Kft. nettó 245 708 553 Ft, a Swietelsky Építő Kft. nettó 279 972 000 Ft, SADE Magyarország Mélyépítő Kft. nettó 258 000 000 Ft és a kérelmező nettó 199 574 777 Ft ajánlati ár megjelöléssel.
Az ajánlatkérő 2006. május 16-án indokoláskéréssel fordult a kérelmezőhöz, mivel az általuk megadott ajánlati árat kirívóan alacsonynak tartotta, ezért kérte, hogy a Kbt. 86. § (2) bekezdése alapján 2006. május 19-én 17 óráig faxon, vagy levélben indokolja ezt meg. Az ajánlatkérő kérte, hogy az indokolásban az általa megjelölt tételekre térjen ki a kérelmező. A megjelölt tételek és kérdések az I.) A./Munkarész, II) C./Munkarész, III) D/Munkarész, IV) H/Munkarész vonatkozásában a konkrétan megjelölt anyag és munkadíj költségek irreális alacsony voltára irányultak. Ezen túl a 40. pontig kérte az általa megjelölt tételekre a részletes árelemzés megadását.
A kérelmező határidőben 17 oldalas indokolást küldött az ajánlatkérőnek arra vonatkozóan, hogy miképpen épít be I. o. anyagokat és végez I. o. munkát. Mellékelt az ÉRV Rt.-től referenciaigazolást, 14 ajánlatot és fotókat.
Az ajánlatkérő 2006. május 22-én további munkanemek kirívóan alacsony árára vonatkozóan kért faxon indokolást. Ezek a tételek az irtás, föld és sziklamunka, szigetelési munka, aszfaltozási munkálatok díjtételeire vonatkoztak. A kérelmező ezekre is megadta az indokolt válaszát.
Az ajánlatkérő bírálóbizottsága 2006. május 23-án megállapította, hogy négy ajánlat érvényes. A Swietelsky Kft. nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak. A kérelmező ajánlatával kapcsolatban két műszaki szakértő ismertette a véleményét. Előadták, hogy a másik négy ajánlattevő társaság országos referenciái, építőipari múltja, szakmai hozzáértése alapján a piacon szereplő cégek között meghatározó helyet foglalnak el. Így az ajánlatukból képzett számtani átlagot (265 millió forint) nevezhetik piaci árnak. Ehhez képest a DIAMIT Kft. ára 24,9%-kal alacsonyabb, ami jelentős eltérésnek mondható, ha meghatározza a bírálóbizottság, hogy a piaci árnál 15%-nál nagyobb összeget jelentősnek tekint és ezt kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak ítéli meg. A kérelmező indokolását áttekintve a beszállítói árak közül az objektívan alátámasztottak elfogadhatók, ugyanakkor az indokolás egyéb részeit tekintve nem sikerült objektívan indokolni a kirívóan alacsony árat. A szakértők az egyes munkanemeket összehasonlítva a többi ajánlattevő áraival kimutatást készítettek arról, hogy mely munkarészeknél közepesnek, illetve mely munkarészeknél jelentősnek tekintendő az eltérés.
Közepesnek tekintendő az eltérés az alábbi tételeknél:
„A” munkarész
– díj: 25%
„C” munkarész
– anyag: 23%
– munkadíj: 20%
Energiaellátás (100 m3) anyag: 25%
Jelentősnek tekinthető az eltérés az alábbi tételeknél:
a) „H” munkarész anyag: 300%, differencia: 360 E Ft
b) Irtás-, föld- és sziklamunkadíj: 34%, differencia: 9,5 M Ft
c) Útburkolat anyag: 65%, differencia: 1,4 M Ft
d) Energiaellátás díja: 48%, differencia: 80 E Ft
e) E/4 elosztószekrény anyaga: 40%, differencia: 400 E Ft.
A szakértők szerint az egyes beszállítók, alvállalkozók árképzési vizsgálata a szakvélemény kereteit meghaladja. Azt megállapították, hogy a becsatolt beszállítói és alvállalkozói ajánlatok jelentős része megbízható neves cégektől származik.
A bíráló bizottság ezt követően több szempontból is összehasonlította a kérelmező ajánlatát a többi ajánlattal és megállapította, hogy az ajánlattevők egyösszegű ajánlati árából képzett számtani átlagánál (252 millió Ft) a kérelmező ajánlati ára 21%-kal alacsonyabb, ami szintén kirívó eltérésnek mondható.
Megállapították azt is, hogy különösen kirívó árkülönbség (összességében mintegy nettó 55 millió forint) mutatható ki a kérelmező által „A”/ és „C”/Munkarészek vonatkozásában megadott anyag és díjkalkuláció és a többi ajánlattevő által ugyanezen munkarészek vonatkozásában megadott anyag és díjtételek számtani átlaga között.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetést halasztott időpontban 2006. május 24-én tartotta meg.
Az eljárás nyertese az ALTERRA Kft. lett, a második legkedvezőbb ajánlatot a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. tette. Az összegezés szerint érvénytelen ajánlatot tett a Swietelsky Kft., valamint a kérelmező. A kérelmező érvénytelenségének indoka a következő:
„Az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel érvénytelen, figyelemmel arra, hogy kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazott és az ajánlatkérő az ajánlattevő indokait a Kbt. 86. § (3) bekezdésére figyelemmel nem találta kielégítőnek és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek.
Az ajánlattevő egy összegű ajánlati ára (nettó 199 574 777 Ft) 29,48%-kal alacsonyabb, mint a Projekt tervezők által előzetesen kalkulált becsült értéke, továbbá 18,78%-kal elmarad a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás tekintetében őt követő ajánlattevő egyösszegű ajánlati árától, és 28,73%-kal elmarad a legmagasabb ellenszolgáltatást nyújtó ajánlattevő egyösszegű ajánlati árától.
Az ajánlatkérő megállapította továbbá, hogy a Diamit Rt. ajánlati ára és az ajánlati ár tekintetében őt követő Alterra Kft. ajánlati ára közötti különbség lényegesen, mintegy nettó 12 millió forinttal meghaladja, az Alterra Kft. ajánlati ára és a legmagasabb összegű ajánlati árat ajánló Strabag Zrt. ajánlati ára közötti különbséget.
Az ajánlatkérő megállapította továbbá, hogy az ajánlattevők ajánlati árai a Diamit Rt. ajánlati árát kivéve egymás között egyenletes szóródást mutatnak.
Az ajánlattevő az ajánlatkérő által megjelölt ajánlati elemekre vonatkozó indoklásában nem igazolta maradéktalanul, objektív alapú indoklással alátámasztva hitelt érdemlően, miszerint számára a teljesítés körülményei kivételesen előnyösek. Az objektív alapú indokolás hiánya különösen, de nem kizárólag a földmunkadíj tételek körében figyelhető meg.
A fentiekre tekintettel az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a DIAMIT Rt. ajánlatának elfogadása esetén a Projekt kiviteli tervekben és a szerződéstervezetben szereplő I. osztályú teljesítése veszélybe kerül.”
Kérelmező 2006. május 26-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz. A kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését tiltsa meg, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését semmisítse meg, valamint a költségekben marasztalja.
A kérelme indokolásában előadta, hogy az ajánlatkérő súlyosan megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdésében foglaltakat, mivel nem a Kbt. 57. § (2) bekezdés a) pontja szerinti legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot hirdette ki az eljárás nyerteseként, hanem a megközelítőleg 46 millió forint + 20% áfával nagyobb ellenszolgáltatást kérő társaságot hirdette ki nyertesnek. Álláspontjuk szerint mindkét felhívásra adott válaszuk megfelelt a Kbt. 86. § (2) bekezdésének.
A tájékoztatáskérések jelentős része a földmunkákra vonatkoztak, az ajánlatkérő viszont az I. osztályú teljesítés veszélyét a teljes kivitelezésre értelmezi. Az ajánlatukban megjelölt ellenszolgáltatás nem kirívóan alacsony, mert a tervekben szereplő munka ezen az értéken elvégezhető. A terv megvalósítását egyébként biztosítja a szerződéses ár 10%-nak megfelelő összegű jóteljesítési biztosíték. Minősített ajánlattevők, amely azt bizonyítja, hogy a korábban általuk elvégzett munkák alapján olyan referenciáik vannak, amelyek igazolják a szakmai hozzáértésüket. A tájékoztatáskérésre adott válaszaik részletesek, ezekben hivatkoztak arra, hogy a kivitelezés költségeit csökkenteni tudják a kisebb létszámú központi állománnyal, és így alacsonyabb rezsikulccsal tudnak kalkulálni. A kérdésekre adott válaszok valóságtartalmát árajánlatokkal és fényképfelvételekkel, referenciamunkákkal támasztották alá, amelyek bizonyítják az általuk alkalmazott módszerek gazdaságosságát. Ez a megállapítás a beszerzési áraikra is igazak. A rendelkezésükre álló iratokból az állapítható meg, hogy az ajánlatkérő más ajánlattevőkről nem kért tájékoztatást, így nem zárható ki, hogy csak az ő ajánlatukat vizsgálták ilyen tételesen, amely sérti az esélyegyenlőség elvét. A földmunkák végzése a megépített mű minősítése szempontjából nem meghatározó, hiszen a munkaárok ideiglenes létesítményként jelenik meg.
A kérelmező megítélése szerint a tájékoztatásra adott válaszaik olyan objektív alapú indokolást tartalmaznak, amelyek megfelelnek a Kbt. 86. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Álláspontjuk szerint az ajánlatkérő súlyosan megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
A 2006. június 19-én megtartott tárgyaláson előadta, hogy az ajánlatkérő költségvetési tételeket vizsgált, de e körben nem járt el következetesen, mivel az egyes ajánlattevőknél pl. a Swietelsky Kft.-nél a 32.1. tételtől a 32.4. tételig nulla forintos tételek voltak, az ALTERRA Kft.-nél a helyszíni beton tétel 95 912 Ft, ami szintén kirívóan alacsony, ezért álláspontja szerint ezekből az ajánlatokból sem vezethető le az I. osztályú teljesítés.
A tárgyaláson a jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy kifogásolja azt, hogy az ajánlatkérő érvényes ajánlatnak elfogadta a Strabag Rt. és a SADE Magyarország Kft. ajánlatát pedig azokban egyes költségvetési tételeknél nulla összeg szerepel, az Alterra Kft. ajánlatában pedig a helyszíni beton tételnél még alacsonyabb árajánlatot szerepeltetnek, mint az ő kirívóan alacsonynak értékelt ajánlatában.
Az ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság miatt. Észrevételében előadta, hogy kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen volt, tekintettel arra, hogy ajánlata kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazott, amelyre figyelemmel az ajánlatkérő kérelmezőt a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján két alkalommal indokolásra kérte fel, azonban az ajánlatkérő az indokoláskérésre adott kérelmezői indokolást nem tartotta elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek.
Az előző bekezdésben írtakra tekintettel az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (4) bekezdése szerint köteles volt érvénytelennek nyilvánítani a kérelmező ajánlatát.
Az indokláskérő levél egyértelműen megjelölte, hogy az ajánlattevő egyösszegű ajánlati ára 1.) az eljárásban résztvevő többi ajánlattevő által megjelölt ajánlati árhoz, 2.) a projekt becsült értékéhez, 3.) tervezők által előzetesen kalkulált értékekhez viszonyítva a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető, ezért a kérelmező ajánlati árát az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (1) bekezdésére figyelemmel kirívóan alacsonynak értékelte és indoklást kért a vitatott ajánlati elemekre.
Az ajánlatkérő összességében a fent említett 3 körülmény miatt értékelte kirívóan alacsonynak kérelmező árát, amely eljárás teljes mértékben megfelel a Kbt. terminológiájának, és a Döntőbizottsági gyakorlatnak is. Az ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatának, számos hasonló esetben hozott határozatának megfelelően a fent említett körülményeket tette a kirívóan alacsony ár vizsgálatának tárgyává.
Ajánlattevők, ideértve kérelmezőt is, megfelelő tájékoztatást kaptak a tekintetben, hogy ajánlati áruk kialakításakor, mely szempontok szerint kell eljárniuk. A helyszíni konzultáción az ajánlatkérő a Kbt. alapelveire is utalást tett, nevezetesen a tisztességes verseny követelményeinek betartására. Álláspontja szerint ugyanis a közbeszerzési eljárások célja nem lehet az, hogy kirívóan alacsony ellenszolgáltatást nyújtó ajánlattevők kerüljenek ki az eljárások nyerteseként, veszélyeztetve ezzel a projekt első osztályú kivitelezését.
A fentiek kapcsán hangsúlyozta, hogy kérelmező ismerte a projekt becsült értékét, és a kiegészítő tájékoztatásokat követően az ajánlatkérő kirívóan alacsony árral kapcsolatos álláspontját, valamint a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel is tisztában volt, a projekt becsült értékénél mégis jelentősen, mintegy 30%-kal alacsonyabb ellenszolgáltatást ajánlott meg. A kérelmező ajánlati ára nemcsak a projekt becsült értékéhez, hanem a többi ajánlattevő ajánlati árához képest is jelentős eltérést mutat, tehát a kirívóan alacsony ár miatti érvénytelenítés indokai megalapozottak.
A fent írtakra tekintettel döntött úgy az ajánlatkérő, hogy a kérelmezőt ajánlati árának indoklására kéri fel. E körben az ajánlatkérő – a kérelmező feltételezésével ellentétben – a Döntőbizottsághoz eljuttatott iratokból is megállapíthatóan a többi ajánlatevő ajánlati elemeinek összehasonlításával részletesen vizsgálta az eljárást kezdeményező ajánlati elemeiben szereplő árait.
A kérelmező téves jogszabály-értelmezéséből adódik továbbá, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő nem kifejezetten a Kbt.-ben előírt ajánlati elemekre kért tájékoztatást. Az ajánlatkérő kifejezetten csak ajánlati elemekre kért indokláskérő leveleiben tájékoztatást. A kérelmezőhöz intézett indokláskérésben bekért minden egyes adat munkanem, illetőleg a munkanemek részét képező munkatétel, melyek vitathatatlanul tartalmi elemek, így vizsgálat, illetve indokláskérés tárgyává tehetőek.
Kérelmező téves jogszabály-értelmezéséből adódik a jogorvoslati kérelmében írt azon kifogása is, miszerint az ajánlatkérő tájékoztatást kérő levelének 1. bekezdése már a Kbt. 86. § (4) bekezdésében foglalt meghatározást tartalmazza. Megjegyzi, hogy a kirívóan alacsony ár miatti érvénytelenítés jogszerűségének vizsgálata tekintetében nincsen jelentősége annak, hogy a szóban forgó jogszabályi hivatkozás az érvénytelenítés indokaként, vagy már az indokláskérő levélben szerepel.
A Kbt. 86. § (4) bekezdése szerint „az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.” A vonatkozó törvényhely nem arra vonatkozik, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő indokainak megismerése előtt nem hivatkozhat a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető árra, figyelemmel arra is, hogy a Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek joga van az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak értékelni. Nyilvánvaló, hogy amikor ajánlatkérő egy adott ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak értékel, azt bizonyos szempontok mérlegelését követően teszi meg, és ezen szempont körébe a gazdasági ésszerűség vizsgálata is beletartozik. A Kbt. 86. § (4) bekezdése abban az esetben sérülne, ha az ajánlatkérő indoklás bekérése nélkül nyilvánítana valamely ajánlatot kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelennek. Jelen esetben nincs erről szó, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kért indoklást a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
Nem állja meg a helyét továbbá a kérelmező azon állítása sem, miszerint indoklásában mindenre kiterjedő objektív alapú választ adott volna. Az ajánlatkérő vizsgálta és megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatkérő által megjelölt ajánlati elemekre vonatkozó indoklásában nem igazolta maradéktalanul, objektív alapú indoklással alátámasztva hitelt érdemlően, miszerint számára a teljesítés körülményei kivételesen előnyösek. Az objektív alapú indokolás hiánya különösen, de nem kizárólag a földmunkadíj tételek körében figyelhető meg.
A kérelmező indoklását vizsgálva megállapítható az is, hogy a kérelmező nem tért ki részletes költségelemzésre, időszükséglet megadására az egyes bekért tételek, munkanemek indoklása során, holott erre az ajánlatkérő számos alkalommal külön felhívta a figyelmét. (Pl.: A/ és C/ munkarész irtás, föld és sziklamunka anyag és díjkalkulációi, közműcsővezetékek-szerelvények munkadíj-kalkulációi, útburkolat-készítés anyag- és díjkalkulációi stb.) A fenti hiányosságra tekintettel a kérelmező indoklása nem áll objektív alapokon, ezért az indoklás e tekintetben nem elfogadható.
A fentieken túl, a beszállítói árak tekintetében a kérelmező által a költségvetésbe beállított árak kevéssel haladják meg a beszállítói árakat, mely kétségessé teszi, hogy a kérelmező a fuvarozás, felrakás költségeivel számolt-e az anyagok árkalkulációja során. Ajánlatkérőnek a beszállítói árakra vonatkozóan becsatolt nyilatkozatok hitelességét többségében nem állt módjában vitatni, ugyanakkor a beszállítói árak és a költségvetésbe beállított tételek közötti csekély árrés összeegyeztethetetlen a gazdasági ésszerűséggel, figyelemmel arra is, hogy a kivitelező cégek a kivitelezés során nyilvánvalóan nyereségre törekszenek, ez azonban nem érhető el akkor, ha az egyes beszállítói árakra a kivitelező cég nem helyez el megfelelő árrést.
Helyesen állapította meg tehát az ajánlatkérő, miszerint a kérelmező indoklása nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel és a projekt kiviteli tervekben és a szerződéstervezetben szereplő I. osztályú, szakszerű kivitelezése veszélybe kerül.
Az objektív alapú indoklás a kérelmező részéről különösen az alábbiakban bekért adatok tekintetében hiányzott.
– Az ajánlatkérő objektív alapú indoklásként nem fogadta el a kérelmező indoklásában írt azon kijelentést, mely szerint a vitatott ajánlati ár tervezők által előzetesen kalkulált értékéhez való viszonyítás nem megfelelő.
– Az ajánlatkérő álláspontja szerint a tervezők által becsült érték jelen esetben döntő jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy a projekt műszaki tervezői kellő részletességgel dolgozták ki a projekt becsült értékét, és semmi nem támasztja alá, hogy jelen esetben a tervezők listaárakkal kalkuláltak volna a projekt becsült értékének megállapítása során, annál is inkább, hogy a beérkezett ajánlatokból megállapítható, miszerint két ajánlattevő (Strabag Zrt., Swietelsky Építő Kft.) a projekt becsült értékével megegyező, a másik két ajánlattevő (Alterra Építőipari Kft. és Sade Magyarország Mélyépítő Kft.) pedig a projekt becsült értékétől nem sokkal alacsonyabb árat ajánlott meg.
– Az ajánlatkérő nem fogadta el objektív alapú indoklásként, a valóságnak meg nem felelő és egyébiránt megfelelően alá nem támasztott – kérelmezői véleményt, miszerint a közbeszerzési eljárások eredményeként nem ritka eset, hogy az eredetileg becsült érték 50%-án kerül megvalósításra sok építési beruházás.
– Az ajánlatkérő nem fogadta el objektív indoklásként a kérelmező azon kijelentését, miszerint a piaci viszonyokat ismeri és gazdaságosan tud működni.
– Az ajánlatkérő nem fogadta el a kérelmező azon indoklását, miszerint az A/ és C/ munkarészben szereplő irtás, föld és sziklamunka tételek díjkalkulációi közötti eltérés indoka a bel- és külterületi munkavégzésben keresendő. A költségvetési kiírás szerint a vonatkozó munkarészekben közmű nélküli területen végzett munkavégzésről van szó, e tekintetben tehát nincs különbségtétel, így az árkülönbözőség sem indokolt.
Az ajánlatkérő a kérelmező beszállítókra vonatkozó hivatkozásai közül csak a ténylegesen objektív alapokon állót fogadta el. Objektív alapokon álló indoklásnak a kérelmező nyilatkozatai közül az alábbiak nem fogadhatók el:
a) A földmunka tételre vonatkozó indoklás az ajánlatkérő álláspontja szerint objektív alapokon állónak sem fogadható el, tekintettel arra, hogy önmagában a rezsióradíjak megadásával, az időszükséglet és részletes költségelemzés feltüntetése nélkül nem állapítható meg a díjkalkulációk kirívóan alacsony árának indoka. A kérelmező irtás, föld és sziklamunka munkanem vonatkozásában megadott anyag és munkadíj kalkulációja megközelítőleg 15 millió forinttal alacsonyabb, az e tekintetben őt követő Swietelsky Építő Kft. által feltüntetett összegnél, továbbá cca. 17 millió forinttal marad el az egy összegű ajánlati ár tekintetében őt követő Alterra Építő Kft. által megjelölt összegnél, illetőleg 27 millió forinttal alacsonyabb, az egy összegű ajánlati ár tekintetében a legmagasabb ajánlatot adó Strabag Zrt. által megjelölt összegnél.
b) A kérelmező által indoklásként megjelölt tapasztalati értéket objektív indokként az ajánlatkérő nem tudta figyelembe venni. A kérelmező által 1. számú mellékletként becsatolt „referenciaigazolásból” sem állapítható meg időszükséglet a jelen projekt keretében végzett földmunkákra. A kérelmező a munkavégzésre nem adta meg az ajánlatkérő által kifejezetten megjelölt időszükségletet, így az irtás, föld és sziklamunka munkanem vonatkozásában adott kérelmezői indoklás nem elfogadható.
c) A földmunkagépek teljesítményére vonatkozó indoklást sem fogadta el az ajánlatkérő objektív indokként, tekintettel arra, hogy a jelen volumenű projekt kivitelezését az összes ajánlattevő, mint az ajánlatokból megállapítható, korszerű, nagy teljesítményű gépekkel kívánta megvalósítani, így a munkadíj alacsony volta nem indokolt.
d) A talajjavító réteg keretében adott visszfuvarra irányuló általánosságban adott magyarázatot sem fogadta el az ajánlatkérő objektív indoklásként.
e) A homokos kavics (talajjavító réteg) tekintetében az ajánlatkérő álláspontja szerint nem értelmezhető a kérelmező beszállítója által becsatolt árajánlat, tekintettel arra, hogy az abban feltüntetett anyag „homok kavics” minősége nem került megjelölésre, holott a költségvetési kiírásban a homok minősége megjelölésre került. Nem állapítható meg tehát, hogy kérelmező által használni kívánt – beszállítója által rendelkezésére bocsátott – anyag minősége megfelel-e ennek a követelménynek.
f) A munkadíjak alacsony mértékére vonatkozó további „indoklást”, nevezetesen a többéves ivóvízvezeték-építési tapasztalatra való hivatkozást az ajánlatkérő objektív indoklásként nem tudta figyelembe venni.
A talajjavító réteg tekintetében az eltérés a többi ajánlattevő által megadott anyag és díjkalkulációtól több millió forinttal marad el, akár a másik négy, akár az összes ajánlattevő által megadott árakból képezzük a számtani átlagot.
g) Nem indokolta a kérelmező az útburkolatkészítési tételek anyag és munkadíjköltségének kirívó alacsony voltát. Nem valós kérelmezőnek azon kifogása, miszerint a bekért adat összesítő, így nem vizsgálható. Az indokláskérésben még a költségvetési kiírás tételszáma is megjelölésre került. Az eltérés ezen összegek vonatkozásában szintén milliós nagyságrendű a többi ajánlattevő ezen munkanemre adott ajánlatához képest. A kérelmező által becsatolt referencia pedig nem tartalmaz objektív indoklást az útburkolat anyag és díjköltségeire nézve, ezért nem elfogadható.
h) Az ajánlatkérő álláspontja szerint a Copco típusú gépekre való hivatkozás nem objektív indok, továbbá a „világszínvonalú” gépek használata nem jár együtt automatikusan a munkadíj alacsony voltával.
i) A kérelmező által a D/ munkarész vonatozásában adott indoklásban a munkadíj alacsony voltát a kérelmező nem indokolta, a teljesítési biztosítékra való hivatkozás pedig nem tekinthető objektív alapú indoklásnak, figyelemmel arra is, hogy minden ajánlattevőnek kötelessége nyertesség esetén az ajánlatkérési dokumentációban írt teljesítési biztosítékot szolgáltatni.
Az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében megjegyzi továbbá, hogy az ajánlatkérő az indokláskérést kiegészítette olyan elemekkel, amelyeket más ajánlattevőktől nem kért. A kirívóan alacsony ár vizsgálata az egyösszegű ajánlati ár kirívó alacsony volta miatt a kérelmező viszonylatában merült fel, a többi ajánlattevő tekintetében erről nem volt szó, így teljességgel alaptalan kérelmező kifogása a tekintetben, hogy az ajánlatkérő nem kért indokolást a többi ajánlattevőtől. Egyébiránt pedig a Kbt. nem írja elő, miszerint a Kbt. 85. §-nak alkalmazása esetén minden ajánlattevő részére ugyanazt a kérdést kell feltenni. A Kbt. 85. §-a csak azt írja elő, hogy a szóban forgó kérdésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg értesíteni kell, amely értesítés megtörtént.
Nem objektív alapú indoklás továbbá a kérelmezőnek a kisebb létszámú adminisztratív állományára, valamint a válaszok részletességére történő hivatkozása sem. A kisebb létszámú adminisztratív állomány objektív alapokon állónak azért nem fogadható el, mivel nagy adminisztratív állománnyal rendelkező vállalatoknál a forgalom is nagyobb, amely alacsonyabb árakat indukál, továbbá megjegyzi, hogy az indokláskérésre adott válaszok objektivitásának mércéje nem a válaszok részletessége.
A kérelmező által becsatolt fényképfelvételek a kérelmező által alkalmazott módszerek gazdaságosságát semmivel nem bizonyítják, teljességgel komolytalan hivatkozás pl. az indoklás 16. számú mellékletében feltüntetett betonkeverő, mellyel kérelmező szerkezeti betont kíván előállítani a kivitelezés során.
Teljességgel megalapozatlan a kérelmező azon feltételezése is, miszerint az ajánlatkérő csak a kérelmező ajánlatát vizsgálta tételesen. Mint az a mellékelt összehasonlító táblázatokból is kiderül, az ajánlatkérő a kirívóan alacsony ár vizsgálata körében a kérelmező ajánlati elemeit a többi ajánlattevő ajánlati elemeivel összehasonlítva vizsgálta. A kirívóan alacsony ár a kérelmező ajánlata tekintetében merült fel, ezért értelemszerűen kérelmező ajánlatát volt szükséges e tekintetben részletekbe menően vizsgálni.
Alaptalanul hivatkozik továbbá a kérelmező arra is, miszerint az ajánlatkérő nem indokolta részletesen ajánlata érvénytelenítésének indokait. Az ajánlatok elbírálásáról készült összegzésben minden, a kérelmező ajánlatának érvénytelenítésével kapcsolatos indok rögzítésre került. Arra természetesen nem volt mód, – az összegezés egyébiránt nem is ezt a célt szolgálja – hogy tételesen felsorolásra kerüljön minden egyes vitatott ajánlati elem el nem fogadásának indoka, az összegezésben azonban utalás történik a kérelmező objektív alapú indoklásának hiányára, továbbá minden olyan indokra, mely alapján az ajánlattevő ajánlata érvénytelenítésre került. Az ajánlatkérő bíráló bizottsági ülésének jegyzőkönyvéből is egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő részletesen megvitatta, és megvizsgálta a kirívóan alacsony árral kapcsolatos körülményeket.
Nem állja meg a helyét a kérelmező azon állítása sem, miszerint a földmunkák végzése a mű minősítése szempontjából nem meghatározó. A kérelmező véleményével ellentétben a munkaárok nem ideiglenes létesítmény, amelyet az is bizonyít, hogy a földmunkaárok létesítésére, méretére, rétegek szerinti visszatöltésére, tömörítésére szigorú előírások vonatkoznak. Nem szakszerű kivitelezés esetén az utak alépítményei, keresztező egyéb közművek károsodhatnak, a nem kellő tömörítés esetén pedig a meglévő és a helyreállított burkolat megsüllyedésének veszélye állhat elő.
Az előző bekezdésben írtakra tekintettel a földmunkák megfelelő idő és költségráfordítással történő elvégzése kiemelkedő jelentőséggel bír a mű egésze szempontjából, és közvetlenül kihat a mű első osztályú kivitelezésére és minősítésére.
Az útburkolat készítés tételeinél a kérelmező ajánlati ára szintén kirívó, mintegy nettó 4 millió forint (63,36%) eltérést mutat a másik négy ajánlattevő által az említett tételek vonatkozásában megadott ajánlati árak számtani közepétől.
Az ajánlatkérő tehát helyesen, jogszerűen, és a kialakult gyakorlattal összhangban álló módon érvénytelenítette kérelmező ajánlatát. Az ajánlatkérő az összes körülmény gondos mérlegelésével, tehát az ajánlattevők ajánlati árainak összehasonlításával, a projekt tervezők által becsült értékének figyelembe vételével és kérelmező indoklásának objektivitását vizsgálva hozta meg az eljárást lezáró döntését. A kirívóan alacsony ár, az ajánlatkérő szerint általában – amennyiben annak megállapítása megalapozott –, veszélyezteti a megvalósítani kívánt projekt I. osztályú, szakszerű kivitelezését, és a kirívóan alacsony ár miatti érvénytelenítés célja éppen az, hogy a megvalósítani kívánt projekt kivitelezését ne ilyen árral kalkuláló cégek végezzék.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján ideiglenes intézkedésként 2006. május 26-án a D.349/3/2006. sz. végzéssel a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló közbeszerzési iratok, valamint az írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság okán az alábbiak szerint elutasította.
Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 252. §-a előírja, hogy a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 23. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a kirívóan alacsony árra vonatkozó indokolását nem fogadta el és az ajánlatát emiatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította.
A Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.
A Kbt. 86. § (1)–(4) bekezdés szerint:
(1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(3) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(4) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (3) bekezdés].
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő eljárását a tekintetben, hogy a kérelmező ajánlatának elbírálásakor jogszerűen minősítette-e a kérelmező ajánlatát kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásúnak. A Döntőbizottság megvizsgálta azt is, hogy az ajánlatkérő indokoláskérési eljárása a Kbt. vonatkozó előírásainak megfelelt-e, valamint azt is, hogy jogszerűen nyilvánította-e érvénytelennek a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján.
A Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás esetében az ajánlatkérő nem mellőzheti a kontradiktórius eljárást, tehát az ajánlatkérőnek indokolást kell kérnie az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekről, illetve e körben konzultálhat is adott ajánlattevővel. Az ajánlatkérő a beszerzés becsült értéke, a tervezői kalkuláció, valamint a többi ajánlattevő ajánlati ára összevetése alapján állapította meg azt, hogy a kérelmező ajánlata a többi ajánlathoz viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelhető egy összegű ellenszolgáltatási árat tartalmaz. Az ajánlati árára vonatkozóan indokoláskérés jogszerűségét maga a kérelmező sem kifogásolta, hanem részletes indokolást adott az ajánlatkérő feltett kérdéseire.
Az ajánlatkérő a kérelmezőnek két alkalommal is lehetőséget biztosított arra, hogy olyan objektív alapú indokolást adjon, amely alapján az ajánlatkérő elfogadhatja és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tarthassa a kérelmező ajánlatát. Ezen tényekre tekintettel megállapítható, hogy az ajánlatkérő a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás vizsgálata során a törvényben rögzített eljárási szabályokat betartotta, e körben a Döntőbizottság jogszabálysértést nem állapított meg.
A jogorvoslati kérelem érdemi része arra irányul, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
E körben megvizsgálta az ajánlatkérő azon indokait, amely alapján nem tartotta elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Az ajánlatkérő a bíráló bizottság jegyzőkönyveiből is megállapíthatóan részletesen megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és az ajánlat egyes tartalmi elemeit, azokat összevetette a többi ajánlat megegyező tételeivel. A vizsgálat során az ajánlatkérő szakértőket is igénybe vett. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatában található ellenszolgáltatás értékét összehasonlította a többi ajánlattevő ajánlati árával. Ez alapján megállapította azt, hogy a többi ajánlatban megjelölt ellenszolgáltatási értékek egymáshoz viszonyítva nem mutatnak indokolhatatlanul nagy szórást. Egyedül a kérelmező ajánlati ára volt kirívóan alacsony értékűnek minősíthető. A kérelmező ajánlatának kirívóan alacsony értéke megnyilvánult a közbeszerzés becsült értékéhez viszonyítva (283 millió Ft), a tervezői kalkulált értékekhez viszonyítva, amely értelemszerűen megalapozta a projekt becsült értékének megállapítását, valamint a többi ajánlattevő átlagajánlati árához (252 millió Ft) viszonyítva. Az ajánlatkérő az eltéréseket több szempontból%-osan kiszámítva is bemutatta. A jogorvoslati eljárás során ezeket az arányokat a kérelmező nem is vitatta.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő álláspontját a tekintetben, hogy a fentiek szerinti több szempontú összehasonlítás alapján a kérelmező ajánlata kirívóan alacsonynak értékelhető ellenszolgáltatást tartalmazott. Az ajánlatkérő ismételt indokolást kért a kérelmező ajánlatával kapcsolatban külön megjelölve az egyes munkarészeket és az azon belüli anyag, illetve díjtételeket. Az ajánlatkérő megvizsgálta és részletesen elemezte a kérelmező indokolásait. Abban több elemet, pl. egyes beszállítói árakat reálisnak, elfogadhatónak tartott. Viszont több esetben nem tartotta elfogadhatónak, illetve gazdaságilag ésszerűnek az indokolást. Pl. hiányolta a részletes költségelemzést az időszükséglet megadására, az egyes tételek, munkanemek indokolása során. Ezeket észrevételében részletesen felsorolta.
Az egyes beszállítói árakat és a költségvetésbe beállított csekély árrést ajánlatkérő szintén nem tartotta a gazdasági ésszerűségnek megfelelőnek. Az ajánlatkérő részletesen felsorolta, hogy mely tételeknél, kérelmezői magyarázatnál nem tartotta objektív alapúnak az indokolást.
A Kbt. nem definiálja a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, mivel nem határozható meg valamennyi beszerzés tekintetében előzetesen, hogy mekkora mértékű, hány%-os eltérést jelent kirívóan alacsony ellenszolgáltatást. Mivel ezt nem lehetséges normatív módon meghatározni, azt csak az egyes konkrét közbeszerzések körülményeit vizsgálva lehet megítélni. Különös tekintettel a közbeszerzés tárgyára, a piaci viszonyokra és egyéb körülményekre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő részletesen megvizsgálta, összehasonlította és értékelte a kérelmező ajánlatát és indokolását és ez alapján, valamint az ellenszolgáltatás értéke alapján jogszerűen helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek a kérelmező ajánlatát és ez alapján jogszerűen állapította meg, hogy a kérelmező ajánlatának elfogadása esetén a projekt kiviteli tervekben és a szerződéstervezetben szereplő I. osztályú teljesítés veszélybe kerülhet.
A kérelmező kifogásolta azt is, hogy az ajánlatkérő a többi ajánlattevőtől nem kért olyan tételes tájékoztatást, mint amilyet tőlük kértek.
A Kbt. 1. §-a és 2. §-a előírja, hogy:
(1) A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
A Kbt. a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásra vonatkozó eljárásjogi szabályokat a 86. §-ban rögzíti. E szabályozás szerint az ajánlatkérő csak az olyan ajánlattal kapcsolatban köteles indokolást kérni, amely kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. Jelen esetben ez az ajánlat a kérelmező ajánlata volt. A többi ajánlattevő ajánlati ára a közbeszerzés becsült értékéhez viszonyítva nem mutatott kirívó eltérést. Ezért az ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a kirívóan alacsony ár tekintetében kizárólag a kérelmezővel kapcsolatban folytatta le a Kbt.-ben szabályozott eljárást. Ezért az ajánlatkérő jogszerű eljárása nem sérthette meg a Kbt. alapelvi rendelkezéseit.
A kérelmező a tárgyaláson kiegészítette a jogorvoslati kérelmét, miszerint a Strabag Rt. és a Sade Magyarország Kft. ajánlata azért érvénytelen, mert azokban egyes költségvetési tételeknél 0 összeg szerepel, az Alterra Kft. ajánlata pedig azért érvénytelen, mert a helyszíni betontételnél alacsonyabb árat szerepeltetett, mint kérelmező.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetést 2006. május 24-én tartotta meg. A kérelmező az eredményhirdetésen jelen volt. Az ezt követő napon, 2006. május 25-i keltezéssel adta postára jogorvoslati kérelmét, amely 2006. május 26-án érkezett a Döntőbizottsághoz. A fenti tényeket figyelembe véve megállapítható, hogy a kérelmező 2006. május 24-én szerzett tudomást arról, hogy az ajánlatkérő az Alterra Kft., a Strabag Rt. és a Sade Magyarország Kft. ajánlatát érvényes ajánlatnak minősítette.
A kérelmező a 2006. június 19-én megtartott tárgyaláson terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, amely a fenti ajánlattevők ajánlatának érvénytelenségére vonatkozott. A Kbt. kógens szabályozása szerint a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül nyújtható be a jogorvoslati kérelem. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező a többi ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőt meghaladóan nyújtotta be, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét érdemi vizsgálat nélkül elkésettség okán elutasította.
A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. 30. § d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül végzéssel elutasítja, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg és a kérelem elkésett.
A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § 2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan, illetve a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján az elkésett kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja alapján, tekintettel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére, döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 345. § (1) bekezdése és a 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. június 28.

	Dr.  Szaller Ottó s. k.,	Dr. Tukacs László s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos