Közbeszerzési Hatóság

Tájékoztató a közbeszerzések 2010. évi alakulásáról

Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 2010. évben a következő statisztikai megállapításokat tehetjük a magyarországi közbeszerzések alakulásáról. 

1. 2010-ben az  ajánlatkérők  összesen 10685  eredményes közbeszerzési  eljárást folytattak le, amely számottevő, 61,6%-os növekedést jelent a 2009-ben lefolytatott 6611 eljáráshoz képest.

Az eljárások számának növekedésében fontos szerepet játszott a Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépett módosítása, mely az egyszerű eljárások esetében is kötelezővé tette az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megjelentetését. Az évközbeni módosításnak köszönhetően a bázisidőszak statisztikáiban ezen eljárások adatai csak jóval kisebb számban jelentek meg (2507 db), mint a 2010. év egészében (7713 db).

Érdemes megjegyezni, hogy a jogi környezet változása által kevésbé érintett közösségi értékhatár feletti eljárások száma is növekedett; a 2010. évben 2804 eljárást folytattak le az ajánlatkérők, ami a korábbi évben mérthez képest (2196 db) 27,7%-os növekedést jelent.

Az eljárások számának jelentős növekedése ellenére az eljárások összértékében csökkenés tapasztalható; a 2010. évben realizált 1496,5 milliárd Ft 17,3%-kal alacsonyabb a korábbi év statisztikai értékénél (1809,8 Md Ft).

A közbeszerzések értékének csökkenése alapvetően a szigorodó költségvetési feltételekre, a felhasználható hazai források szűkülésére vezethető vissza. A helyzetet jól szemlélteti, hogy míg a 2009. évben 25 db 10 milliárd Ft feletti értékű közbeszerzésre került sor, addig a tavalyi évben csak 15 db ügylet jött létre ebben az értéktartományban.

A visszaesés mérséklésének irányába hatott ugyanakkor az Európai uniós források felhasználásának növekvő részaránya. Az elmúlt évben az eljárások 43,1%-ában, a közbeszerzések értékének pedig 52%-ában került sor uniós forrás felhasználására (a 2009. évben ezek a mutatók 34,5% és 40,6% voltak).

Az eljárások számának és értékének eltérő előjelű változása következtében az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg a 2010. évben 140,1 millió Ft-ra csökkent a korábbi 273,8 millió Ft-ról. A jelentős mértékű csökkenésben szerepet játszott a jogi környezet fent részletezett, egyszerű eljárásokkal kapcsolatos változása. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy az ajánlatkérők a közösségi eljárásrendben is (ahol lényeges változás nem történt a szabályozásban) jellemzően kisebb értékű közbeszerzéseket valósítottak meg a korábbi évhez képest: 2009-ben 392,1 millió Ft jutott egy eljárásra, szemben a 2009. évi 662,3 milliót Ft-tal. Ez pozitív változás a korábbi években megfigyelt, a kkv-k esélyeinek nem kedvező koncentrációval szemben.

A közbeszerzési eljárások számának és értékének megoszlása az eljárásrendek között a korábbi években megfigyelt tendenciának megfelelően alakult: az ajánlatkérők az eljárások döntő többségét (73,8 %-át) az EU értékhatár alatt bonyolították le, míg a beszerzések összértékének 73,5%-át az EU értékhatár felett realizálták.

2. Tekintettel arra, hogy a 2009. április 1-jétől érvényes szabályozás szerint az EU-s és     nemzeti (egyszerű) eljárásrendben alapesetben eltérő eljárás-típusok választhatók, a közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlását célszerű eljárásrendenként vizsgálni.

Az EU rezsimet tekintve kiemelendő, hogy az ajánlatkérők a legtöbb közbeszerzési pályázatot (61,3%) a 2010. évben is nyílt eljárással írták ki, megelőzve ezzel a 32,6%-os részesedést elérő tárgyalásos eljárásokat. A tárgyévben is folytatódott az először 2009-ben megfigyelt pozitív tendencia, mely szerint a beszerzések összértékéből is a nyílt eljárások részesedtek nagyobb mértékben a tárgyalásos eljárásokkal szemben (63,4 % és 31,4%).

A nemzeti (egyszerű) eljárásrendben alkalmazott típusok közül a hirdetménnyel induló, tárgyalás nélküli eljárások domináltak; részesedésük az eljárások számából 65,8%, míg a beszerzések értékéből 62% körül alakult.

A nemzeti (egyszerű) rezsimben a Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosítása bevezette a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, melyet az ajánlatkérők a 7713 db eredményes egyszerű eljárás 8,1 %-ában alkalmaztak. Ezen eljárások értéke megközelítette a 13 milliárd Ft-ot.

Az eljárás-típusok 2010. évi összesített megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

A tárgyalásos eljárásokon belül a hirdetmény nélküli eljárások részesedése érték alapon – mindkét eljárásrendet figyelembe véve – 44,1 %-ot tett ki, ami mintegy 14%-os növekedést jelent az előző évi arányhoz képest (a közvetlen felhívással induló eljárások adatai nem kerültek figyelembe vételre a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tekintetében).

3. A beszerzések tárgyát tekintve megállapítható, hogy a korábbi években is domináló építési beruházások súlya tovább növekedett; részesedésük a beszerzések összértékéből a 2009. évi 48%-ról 52,6%-ra emelkedett. A szolgáltatások aránya 23,6%, míg az árubeszerzéseké 22,6% körül alakult (az építési, ill. szolgáltatási tárgyú koncessziós szerződések részesedése mindössze 0,8 illetve 0,5 % volt).

4. A közbeszerzések ajánlatkérői kategóriák szerinti megoszlását vizsgálva a helyi önkormányzatok és intézményeik pozícióinak további erősödése figyelhető meg. A 2010. évben az eljárások 57,5%-át ez az ajánlatkérői csoport bonyolította, míg a központi költségvetési szervek részesedése 17,1%-ot, a közjogi szerveké 11%-ot tett ki. A helyi önkormányzatok a közbeszerzések értékéből is a legnagyobb arányban - 34,5%-kal - részesedtek. Őket követték a közjogi szervek 25,6%-os, a közszolgáltatók 17,2%-os, majd központi költségvetési szervek 15,5%-os részesedéssel.

5. A mikró-, kis- és középvállalkozások szerepét illetően a 2010. évben javuló tendencia volt megfigyelhető; az eljárások 79,3%-át nyerték meg a korábbi év azonos    időszakában regisztrált 74%-kal szemben, az összértékből való részesedésük pedig  mintegy  8%-os  növekedéssel  megközelítette  a  48%-ot. A kisebb kapacitásokkal rendelkező cégek teljesítményének javulása mögött egyrészt a közbeszerzési szabályozás kkv-k pozícióját javító rendelkezései, másrészt – részben az előzőekkel összefüggésben – az eljárások átlagos értékének csökkenése állhatnak.

6. A külföldi székhelyű vállalkozások szerepe továbbra sem meghatározó a magyar közbeszerzési piacon annak ellenére sem, hogy részesedésük mind az eljárások számából, mint azok értékéből növekedett valamelyest a 2009. évi adatokhoz képest. Az elmúlt évben 172 sikeres pályázattal az eljárások 1,6%-át nyerték el (szemben a korábbi évben mért 0,9%-kal), ami összértékbeli részesedésük 1%-os növekedését eredményezte, elérve ezzel a 4,3%-ot.

7. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 2010. évben 1011 jogorvoslati eljárás indult. 2009. évben összesen 861 jogorvoslati eljárás került lefolytatásra. Ez azt jelenti, hogy 2010. évben 17,4 %-al növekedett a jogorvoslati eljárások száma.

A 2010. évben kezdeményezett 1011 jogorvoslatból 

- a közösségi értékhatárt elérő: 411

- nemzeti értékhatárt elértő: 517

- a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt: 49

esetben került sor jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. 

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indításáról 2010-ben 2082 esetben tájékoztatták a Döntőbizottság Elnökét, szemben a 2009. évi 1609-el. 2010. évben a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások száma 29,4 %- al emelkedett.

A Döntőbizottság Elnöke a rendelkezésére bocsátott iratok alapján 145 esetben kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást.

Jogorvoslati eljárásokban a Kbt. szerint az alábbi döntések születtek 2010-ben:

Jogsértés megállapítása: 450

Elutasítás:282

Eljárás megszüntetése eljárásjogi akadály miatt: 254

Folyamatban lévő ügy: 25

A Döntőbizottság 2010. évben kiadott határozataival kapcsolatban 2011. január 27-ig 187 esetben fordultak keresettel a Fővárosi Bírósághoz.  

MELLÉKLET

3. Az egyszerű eljárások száma és értéke