Közbeszerzési Hatóság

Tájékoztató a közbeszerzések 2009. évi alakulásáról

Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 2009. évben a következő statisztikai megállapításokat tehetjük a magyarországi közbeszerzések alakulásáról. 

1. 2009-ben az ajánlatkérők összesen 6611 közbeszerzési eljárást folytattak le, ami jelentős, 69%-os növekedést jelent a 2008-ban megvalósított 3911 eljáráshoz képest. Az eljárások számának növekedése döntő részben annak köszönhető, hogy a Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépett módosítása az egyszerű eljárások (2507 db) esetében is általánossá tette a hirdetmények megjelentetését, lehetővé téve ezáltal folyamatos statisztikai megfigyelésüket.

A közbeszerzések összértékének alakulásában is növekvő tendencia érvényesült; a 2009. évben realizált 1809,8 Md Ft 27,6%-kal haladta meg a korábbi év statisztikai értékét (1417,9 Md Ft). Az egyszerű eljárások (152,3 Md Ft) nélkül számított értékek - 1657,5 és 1417,9 Md Ft – is 16,9%-os növekedést mutatnak.

Az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg a 2009. évben 273,8 millió Ft-ot tett ki. Az összehasonlítható, egyszerű eljárások nélküli érték 403,9 millió Ft, a 2008. évi 362,5 millió Ft-tal szemben.

A bemutatott összegzések csaknem teljes képet adnak a közbeszerzések 2009. évi adatairól, mindössze a Kbt. 2009. április elsején hatályba lépett módosítása előtt megkezdett egyszerű eljárások számát és értékét nem tartalmazzák (azok alakulásáról továbbra is csak a tárgyévet követő év második felében rendelkezünk adatokkal, miután az ajánlatkérők eleget tesznek a törvényi szabályozásból eredő éves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüknek).

Mivel a 2008-as évre vonatkozó egyszerű eljárásokkal kapcsolatban csak az összértéket lehet viszonylagos biztonsággal megbecsülni, ezért a következő pontokban, melyek a közbeszerzéseket különböző csoportosításokban elemzik, a 2008. évi értékek az egyszerű eljárások adatait nem tartalmazzák. Ezen adatok figyelmen kívül hagyása ugyanakkor az arányokat, tendenciákat érdemben nem befolyásolja.

A közbeszerzési eljárások számának és értékének megoszlása az eljárásrendek között a korábbi évekhez hasonlóan alakult: az ajánlatkérők az eljárások döntő többségét (66,8 %-át) az EU értékhatár alatt bonyolították le, míg az értéket tekintve az összbeszerzés 80,4%-át az EU értékhatár felett realizálták.

2. A közbeszerzések eljárás-típusonkénti megoszlását, tekintettel arra, hogy a 2009. április 1-jétől érvényes szabályozás szerint az EU-s és nemzeti (egyszerű) eljárásrendben eltérő eljárás-típusok választhatók, eljárásrendenként célszerű vizsgálni.

Az EU rezsimet tekintve kiemelendő, hogy az ajánlatkérők a legtöbb közbeszerzési pályázatot (54%) 2009-ben is nyílt eljárással írták ki, megelőzve ezzel a 39,5%-os részesedést elérő tárgyalásos eljárásokat. Pozitív tendencia, hogy a 2008. évvel ellentétben a beszerzések összértékéből is a nyílt eljárások részesedtek nagyobb mértékben, arányuk elérte a 47%-ot, míg a tárgyalásos eljárások aránya 46,5% volt.

A nemzeti (egyszerű) eljárásrendben alkalmazott típusok közül a hirdetménnyel induló, tárgyalás nélküli eljárások domináltak; részesedésük az eljárások számából 73%, míg a beszerzések értékéből 65,5% körül alakult.

Az eljárás-típusok 2009. évi összesített megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

A tárgyalásos eljárások közül a hirdetmények nélküli eljárások részesedése – mindkét eljárásrendet figyelembe véve – 30 %-os tett ki, ami megfelel az előző évi aránynak.

3. A beszerzések tárgyát tekintve megállapítható, hogy a korábbi években is domináló építési beruházások súlya tovább növekedett; részesedésük a beszerzések összértékéből a 2008. évi 34%-ról 48%-ra emelkedett. A szolgáltatások aránya 32,4%, míg az árubeszerzéseké 19,4% körül alakult (az építési ill. szolgáltatási tárgyú koncessziós szerződések részesedése mindössze 0,2% volt).

4. A közbeszerzések ajánlatkérői kategóriák szerinti megoszlását vizsgálva a helyi önkormányzatok szerepének erősödése figyelhető meg; bár a korábbi években is ez az ajánlatkérői kör írta ki a legtöbb pályázatot, 2009-ben az összértékből is ők részesedtek a legnagyobb mértékben (32,3%). A korábban listavezető közszolgáltatók részesedése a 2008. évi 30,1%-ról 26,6%-ra csökkent. Őket követték a központi költségvetési szervek 22,3%-kal, a közjogi szervek 15,8%-kal, majd az egyéb kategóriába sorolt ajánlatkérők 3%-kal.

Az alábbi táblázat a közbeszerzések ajánlatkérői kategóriák szerinti struktúráját szemlélteti eljárásszám és érték tekintetében:

5. A mikró-, kis- és középvállalkozások az eljárások 74%-át nyerték el, ami közel 3%-os növekedés   a 2008. évi adatokhoz képest. A beszerzések összértékéből való részesedésük 39,1 % körül alakult, ami megfelel a korábbi év értékének.

6. A külföldi  székhelyű  vállalkozások 2009-ben 61  sikeres  pályázattal  az eljárások kevesebb, mit 1%-át nyerték el, ugyanakkor az összértékből való részesedésük 3,2%-ra emelkedett a korábbi 1,5%-hoz képest.

7. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárások száma 2009-ben  861  volt, szemben a 2008. évi 636-al. A 2009. évben kezdeményezett 861 jogorvoslatból a közösségi értékhatárt elérő: 416, nemzeti értékhatárt elértő: 363, és nemzeti értékhatár alatti: 48 indult (2009. I. negyedév), a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt pedig 22 esetben került sor jogorvoslati eljárás kezdeményezésére.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indításáról 2009-ben 1609 esetben tájékoztatták a Döntőbizottság Elnökét, szemben a 2008. évi 1054-el. A Döntőbizottság Elnöke a rendelkezésére bocsátott iratok alapján 133 esetben kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást.

Jogorvoslati eljárásokban a Kbt. szerint az alábbi döntések születtek 2009-ben:

Jogsértés megállapítása:                             365

Elutasítás:                                                  304

Eljárás megszüntetése:                               190

Folyamatban lévő ügy:                                  2

A Döntőbizottság 2009. évben kiadott határozataival kapcsolatban 2010. február 22-ig 186 esetben fordultak keresettel a Fővárosi Bírósághoz.​​​​​​​