Közbeszerzési Hatóság

Tájékoztatás a közbeszerzések 2010. első félévi alakulásáról

Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 2010. év első félévében a következő statisztikai megállapításokat tehetjük a magyarországi közbeszerzések alakulásáról.

1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ami közel 145%-os növekedést jelent a korábbi év azonos időszakában realizált eljárásokhoz képest (1780 db).

Az eljárások számának ilyen mértékű növekedésében fontos szerepet játszott, hogy a Kbt. azon módosítása, mely az egyszerű eljárások esetében is kötelezővé tette az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megjelentetését (lehetővé téve ezáltal folyamatos statisztikai megfigyelésüket) csak a tavalyi év április 1-jén lépett hatályba, aminek következtében a 2009. első félévének statisztikáiban az egyszerű eljárások még nem jelentek meg.

Érdemes megjegyezni, hogy a jogi környezet változása által kevésbé érintett közösségi értékhatár feletti eljárások száma is megugrott; 2010. első hat hónapjában 1202 eljárást folytattak le az ajánlatkérők, ami a 2009. év azonos időszakában mérthez képest (666) 80,5%-os növekedést jelent.

A közbeszerzések összértékében ugyanakkor az egyszerű eljárások statisztikai mérhetősége és az eljárások számának jelentős növekedése ellenére mintegy 6%-os csökkenés figyelhető meg. Az idei év első félévében összesen 708,8 milliárd Ft értékű közbeszerzést bonyolítottak le a 2009. év első hat hónapjában mért 752,7 milliárd Ft-tal szemben. 

A közbeszerzések értékének csökkenése alapvetően a szigorodó költségvetési feltételekre, a felhasználható hazai források szűkülésére vezethető vissza. A helyzetet szemlélteti, hogy míg 2009. első félévében 12 db 10 Mrd Ft feletti egyedi értékű közbeszerzésre került sor, addig 2010 hasonló időszakában csak 6 db ügylet jött létre ebben az értéktartományban. A visszaesés mérséklésének irányába hatott ugyanakkor az Európai uniós források felhasználásának növekvő részaránya. Az idei év első félévében az eljárások 37,6%-ában, a közbeszerzések értékének pedig 53,6%-ában került sor uniós forrás felhasználására (2009. első félévében ezek a mutatók 28,1% és 37,6% voltak).

Az eljárások számának és értékének eltérő előjelű változása következtében az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg 162,7 millió Ft-ra csökkent, szemben a 2009. első félévi 422,8 millió Ft-tal. Az összehasonlítás nem ad teljesen valós képet, mivel a 2010. évi adatokban jelentős mértékben szerepet játszott a jogi környezet fent részletezett változása. Amennyiben csak a közösségi eljárásrend szerinti közbeszerzéseket vesszük figyelembe (ahol lényeges változás nem történt a szabályozásban), akkor is jelentős csökkenés volt tapasztalható: a 2009. év első hat hónapjában 965,6 millió Ft, az idei év azonos időszakában pedig 452,7 millió Ft jutott egy eljárásra. Ez pozitív változás a korábbi években megfigyelt, a kkv-k esélyeinek nem kedvező koncentrációval szemben.

A közbeszerzési eljárások számának és értékének megoszlása az eljárásrendek között a korábbi évekhez hasonlóan alakult: az ajánlatkérők az eljárások döntő többségét (72,4 %-át) az EU értékhatár alatt bonyolították le, míg az értéket tekintve az összbeszerzés 76,8 %-át a közösségi értékhatár felett realizálták.

2. A Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos szabályozása értelmében a közösségi és a nemzeti eljárásrendben alapesetben eltérő eljárás-típusok választhatók. A közösségi értékhatár felett a korábbi eljárás-fajták maradtak érvényben, a nemzeti eljárásrendben viszont a korábbi típusok helyett bevezetésre került az új egyszerű eljárás. A módosítás következtében a közbeszerzések eljárás-típusonkénti megoszlását célszerű külön vizsgálni a két eljárásrendben. (A részletes adatokat a mellékelt táblázatok tartalmazzák).

Az EU rezsimet tekintve kiemelendő, hogy az ajánlatkérők által leggyakrabban alkalmazott eljárás-típus az idei év első felében is a nyílt eljárás volt 60,7%-os részesedéssel, megelőzve ezzel a 34,0%-os arányt elérő tárgyalásos eljárásokat.

Pozitív tendencia, hogy a korábbi év azonos időszakához képest érték alapon megfordult a két eljárás-típus részesedésbeli aránya: az ajánlatkérők az összérték 63,3%-át nyílt eljárással realizálták, míg a tárgyalásos eljárások részesedése 31,7% körül alakult.

A nemzeti (egyszerű) eljárásrendben alkalmazott típusok közül a hirdetménnyel induló, tárgyalás nélküli eljárások domináltak; részesedésük az eljárások számából 72,4%, míg a beszerzések értékéből 66,2% körül alakult.

Az eljárás-típusok 2010. első félévi összesített megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

A tárgyalásos eljárásokon belül a hirdetmények nélküli eljárások részesedése érték alapon – mindkét eljárásrendet figyelembe véve – 34,8 %-ot tett ki, ami valamelyest nagyobb az előző évi aránynál (30,9%). Ugyanakkor a tárgyalásos eljárások súlyának jelentős csökkenése következtében az eljárások összértékéhez viszonyítva a hirdetmény nélküli eljárásfajták aránya az előző évinél (16,3%) jóval alacsonyabb szinten alakult (11,1%).

3. A beszerzések tárgyát tekintve megállapítható, hogy a korábbi éveknek megfelelően 2010. első félévében is az építési beruházások domináltak: részesedésük a beszerzések összértékéből 55%- ra emelkedett a korábbi év azonos időszakában mért 46,6%-ról. A szolgáltatások aránya 23,3%, míg az árubeszerzéseké 19,1% körül alakult (az építési ill. szolgáltatási tárgyú koncessziós szerződések részesedése nem volt meghatározó).

4. A közbeszerzések ajánlatkérői kategóriák szerinti megoszlását vizsgálva a helyi önkormányzatok és intézményeik pozícióinak további erősödése figyelhető meg. 2010 első félévében az eljárások 60,1%-át ez az ajánlatkérői csoport bonyolította, míg a központi költségvetési szervek részesedése 17,1%-ot, a közjogi szerveké 9,8%-ot tett ki. A helyi önkormányzatok a közbeszerzések értékéből is a legnagyobb arányban -37,1%-kal - részesedtek. Őket követték a közjogi szervek 32,5%-os, a központi költségvetési szervek 13,7%-os, majd a közszolgáltatók 11,2%-os részesedéssel.

5. A mikró-, kis- és középvállalkozások szerepét illetően 2010 első félévében javuló tendencia volt megfigyelhető; az eljárások 79,2%-át nyerték meg a korábbi év azonos időszakában regisztrált 72,5%-kal szemben, az összértékből való részesedésük pedig mintegy 14%-os növekedéssel elérte a 47,1%-ot. A kkv-k teljesítményének javulása mögött egyrészt a közbeszerzési szabályozás kkv-k pozícióját javító rendelkezései, másrészt – részben az előzőekkel összefüggésben – az eljárások átlagos értékének csökkenése állhatnak.

6. A külföldi székhelyű vállalkozások szerepe továbbra sem meghatározó a magyar közbeszerzési piacon annak ellenére sem, hogy részesedésük mind az eljárások számából, mint azok értékéből növekedett valamelyest a 2009. első hat hónapjához képest. Az idei év első félévében 65 sikeres pályázattal az eljárások 1,5%-át nyerték el (szemben a korábbi év azonos időszakában mért 1%- kal), ami összértékbeli részesedésük 3%-os növekedését eredményezte, elérve ezzel a 4,5%-ot.

7. A Közbeszerzés Döntőbizottság előtt 2010. I. félévében összesen 533 jogorvoslati eljárás kezdeményezésére került sor. Ezt összehasonlítva a 2009. I. félévi statisztikai adatokkal, amikor 337. esetben történt jogorvoslati eljárás kezdeményezés, megállapítható, hogy több mint 60 %-al megemelkedett a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárások száma.

A Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás megindítása a közbeszerzési törvény alapján kérelemre vagy hivatalból történhet.

A 2010. I. félévében kezdeményezett 533 jogorvoslati eljárás a kezdeményezők személye alapján az alábbiak szerint oszlik meg:

Kérelemre: 366

Hivatalból: 167

A Döntőbizottság elnökét 2010 I. félévében az ajánlatkérők 1049 esetben tájékoztatták hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról. E tekintetben is megállapítható, hogy a korábbi azonos időszakhoz képest jelentős mértékű emelkedés valósult meg, mivel 2009. I. félévében 642 esetben adtak tájékoztatást ajánlatkérők hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról.

A Döntőbizottság elnöke 2010. I. félévében 79 esetben élt a jogorvoslati eljárás kezdeményezési jogkörével.

A 2010. I. félévében kezdeményezett jogorvoslati eljárások értékhatár szerinti megoszlása:

Közösségi értékhatárt elérő, illetve meghaladó: 248

Nemzeti értékhatárt elérő, illetve meghaladó: 259

Közbeszerzési eljárás    mellőzése miatt 26 esetben kérték a Döntőbizottságtól döntés meghozatalát.

A 2010. I. félévében kezdeményezett és már befejezett jogorvoslati eljárásokban a Döntőbizottság az alábbi döntéseket hozta:

Jogsértés megállapítása: 208

Elutasítás megalapozatlanság miatt: 109

Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, illetve megszüntetés: 187

Folyamatban lévő ügyek: 29

A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett összesen 205,3 Mft bírságot szabott ki.

A Döntőbizottság által meghozott döntéseket az ügyfelek 102 esetben támadták meg keresettel, illetve külön jogorvoslati kérelemmel a Fővárosi Bíróság előtt.

 

Az eljárás-típusokról készített táblázatos melléklet a jobb oldal tetejéről tölthető le. 

 

 

Budapest, 2010.július 29.