Közbeszerzési Hatóság

Tájékoztatás a közbeszerzések 2009. első félévi alakulásáról

Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 2009. év első félévében a következő statisztikai megállapításokat tehetjük a magyarországi közbeszerzések alakulásáról.

1. 2009. első félévében az ajánlatkérők összesen 1780 közbeszerzési eljárást folytattak le, ami csaknem megegyezik a 2008. év azonos időszakának adataival (1793 eljárás).

A közbeszerzések összértékében ugyanakkor mintegy 33%-os növekedés figyelhető meg; az idei év első félévében összesen 752,67 Md Ft értékű közbeszerzést bonyolítottak le a 2008. év első hat hónapjában mért 564,89 Md Ft-tal szemben.

A fenti folyamatok következtében az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg is jelentősen, 422,8 millió Ft-ra növekedett (2008 első félévében átlagosan 315,1 millió Ft felhasználására került sor eljárásonként).

A bemutatott összegzések a folyamatosan megfigyelt közösségi illetve nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzésekre vonatkoznak. Az egyszerű eljárások számát és értékét a közölt adatok nem tartalmazzák, ugyanis azok alakulásáról csak a tárgyévet követő év második felében rendelkezünk adatokkal, miután az ajánlatkérők eleget tesznek a törvényi szabályozásból eredő éves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

A közbeszerzési eljárások számának és értékének megoszlása az eljárásrendek között a korábbi évekhez hasonlóan alakult: az eljárások 62,6 %-a a nemzeti rezsimben, 37,4%- a pedig a közösségi eljárás szabályainak megfelelően bonyolódott le. A közbeszerzések értékét tekintve viszont fordított a helyzet: EU-s értékhatár felett az összbeszerzés 85,4%-át, míg nemzeti értékhatár felett 14,6%-át realizálták.

Az alábbi diagram a közbeszerzések értékének havi alakulását szemlélteti:

A közbeszerzések értékének havi alakulását vizsgálva szembetűnő az adatok jelentős hullámzása: az év eleji magasabb összegek egyrészt még a 2008. évben megkezdett eljárások áthúzódó hatásaira, másrészt a Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosítása által elindított folyamatokra vezethetők vissza, míg az új szabályok életbe lépése utáni hónapokban az értékek alacsony szintről induló folyamatos növekedése figyelhető meg.

2. Az alábbi táblázat a közbeszerzések eljárás típusok szerinti struktúráját szemlélteti eljárásszám és érték tekintetében:

Az eljárások száma alapján a leggyakrabban használt eljárás-típus továbbra is a nyílt eljárás 53,9 %-os részesedéssel, míg a tárgyalásos eljárások aránya 29% körül alakult. Az érték alapon végzett összehasonlításban viszont az eljárások átlagos értékének illetve a közszolgáltatók súlyának növekedésével párhuzamosan változás mutatkozik; az idei év első félévében a beszerzések legnagyobb részét (52,7%) újra a nagyobb értékű beszerzések esetében gyakran alkalmazott tárgyalásos eljárás keretein belül valósították meg. A nyílt eljárások részesedése ugyanakkor mintegy 10%-ot csökkent a 2008. évi értékhez képest (48,4%-ról 37,5 %-ra).

3. A beszerzések tárgyát tekintve az építési beruházások súlyának jelentős mértékű növekedése figyelhető meg a 2008. év azonos időszakához képest: részesedésük a beszerzések összértékéből mintegy 12%-os növekedéssel 46,6%-ra emelkedett. A szolgáltatások aránya 36,4%, míg az árubeszerzéseké 16,7% körül alakult.

4. A közbeszerzések ajánlatkérői kategóriák szerinti megoszlásában a közszolgáltatók tovább erősítették vezető pozíciójukat; az általuk megvalósított beszerzések értéke 63%-kal haladta meg a korábbi év azonos időszakában mért összeget, aminek következtében részesedésük 36,8% körül alakult. A központi költségvetési szervek részesedése – 3%-os csökkenés mellett – 23,9%, a helyi önkormányzatoké és intézményeiké pedig – csaknem 3%-os növekedéssel – 20,4% volt. Őket követték a közjogi szervek 15,5%-kal, majd az egyéb kategóriába sorolt ajánlatkérők 3,4%-kal.

5. A mikró-, kis- és középvállalkozások részesedése az eljárások számából (72,5%) a korábbi év azonos időszakához hasonlóan alakult (71,0%), az összértékből való részesedésük viszont - annak ellenére, hogy az általuk elnyert szállítások értéke abszolút értékben 22Md Ft-tal nőtt - 33,4%-ra csökkent a korábbi 40,8%-ról. A visszaesés elsősorban az egy eljárásra jutó összeg jelentős emelkedésére (315,1 millió Ft-ról 422,8-ra) vezethető vissza, a kkv-k ugyanis – méretükből kifolyólag – sikeresebben szerepelnek a kisebb értékű eljárások esetében.

6. A külföldi székhelyű vállalkozások 2009. I. félévében 17 sikeres pályázattal az eljárások mintegy 1%-át nyerték el, ami még a korábbi év teljesítményétől is elmarad (30 sikeres pályázat és 1,67%-os részesedés), ugyanakkor az összértékből való részesedésük a 2008. évihez hasonlóan alakult (1,5%).

7. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárások száma 2009. I. félévében 337 volt, szemben a 2008. I. félévi 307-el.

2009. első hat hónapjában a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások indítása kapcsán 642 esetben tájékoztatták a Döntőbizottság Elnökét, aki 57 esetben indított hivatalból jogorvoslati eljárást.

Jogorvoslati eljárások megoszlása értékhatár szerint:

Közösségi értékhatárt elérő: 161

Nemzeti értékhatárt elérő: 71

Nemzeti értékhatár alatti: 35

Közbeszerzési törvény mellőzése: 8

 

Jogorvoslati eljárásokban az alábbi döntések születtek 2009. I. félévében:

Jogsértés és bírság megállapítása: 106

Elutasítás: 100

Eljárás megszüntetés: 69

Folyamatban lévő ügy: 62

A Döntőbizottság 2009. I. félévében kiadott határozataival kapcsolatban 35 esetben fordultak keresettel a Fővárosi Bírósághoz (2008. azonos időszakában 50 esetben).

 

Budapest, 2009. július 16.