Közbeszerzési Hatóság

A Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatója a közbeszerzések alakulásáról 2016. első félévében

A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről. A statisztikai nyilvántartás elsődleges adatforrása a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, az ajánlatkérők által kitöltött és feladott „tájékoztató az eljárás eredményéről” c. hirdetmények.

  1. A közbeszerzések számának és értékének alakulása

A 2016. év első felében az ajánlatkérők összesen 4 382 eredményes eljárást folytattak le, amely 22,1%-os csökkenést jelent a 2015. év első félévében regisztráltakhoz képest.

Az értéket tekintve ugyanakkor növekedés tapasztalható, a 1 146,8 Mrd Ft-os összérték 32,4%-kal növekedett a korábbi félévben mért 866,1 Mrd Ft-tól.

A közbeszerzések alakulását az elmúlt félévekben az alábbi diagram szemlélteti:

Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása

A közbeszerzések eljárásrendek megoszlásában, a darabszámot vizsgálva, nem figyelhető meg szembetűnő változás a korábbi félévhez képest, az értéket tekintve ugyanakkor a nemzeti rezsimben realizált érték arányának jelentős mértékű (több, mint 20%-os) csökkenése volt tapasztalható.

A közbeszerzések eljárásrendek szerinti, 2016. év első félévének megoszlását az alábbi táblázat mutatja.

  1. EU-s támogatással megvalósult eljárások

A tájékoztató az eljárás eredményéről c. hirdetményekben – melyek a Közbeszerzési Hatóság statisztikai nyilvántartásának adatforrását jelentik – az ajánlatkérőknek a támogatás konkrét összegéről nem kell beszámolniuk, mindössze azt kell megjelölniük, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e, így a Hatóság az értéket tekintve mindössze arról rendelkezik információval, hogy a megvalósított magyarországi közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódik uniós forrás.

Míg a részben Európai uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzések aránya a darabszámot tekintve jelentősen csökkent, az eljárások értékének tekintetében kisebb növekedés tapasztalható az előző félév azonos időszakához képest.

  1. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása
  1. A közösségi eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

    

A közösségi eljárásrendben – az előző félévhez hasonlóan – a nyílt eljárás volt a leggyakrabban alkalmazott eljárástípus (66,9%), amivel az összérték döntő többségét is realizálták (67,7%).

  1. A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

 A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások adatait az alábbi táblázat mutatja:

* a 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) szerint megindított eljárás típusok, melyek esetében a tájékoztató hirdetmények a 2016. első félévében jelentek meg.

A beszámolási időszakban (2016.01.01.-2016.06.30.) az ajánlatkérők közbeszerzéseik lefolytatására a legtöbb esetben az új Kbt. 115. § szerinti nyílt eljárást (31,6%) választották.

Az értéket tekintve az ajánlatkérők közbeszerzéseiklegnagyobb részét(38,1%) nyílt eljárással folytatták le.

  1. A közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása

Az elmúlt két félév közbeszerzési adatait az ajánlatkérők által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat tartalmazza :

A 2016. első félévében – hasonlóan a 2015. első felének eredményeihez – a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bizonyultak a legnagyobb közbeszerzőknek: az összes eljárás 35,1%-át ők folytatták le, ami az érték 11,0%-át jelentette.

Az érték tekintetében a közjogi szervek álltak az első helyen (34,9%-os aránnyal), és őket követték a közszolgáltató ajánlatkérők (28,2%).

Fontos hangsúlyozni, hogy a Közbeszerzési Hatóság által vezetett ajánlatkérői nyilvántartásban a legtöbb szervezet (az összes mintegy 41%-a) regionális/helyi szintű ajánlatkérőként regisztrálta önmagát.

Az eljárások számának és értékének alakulását az elmúlt félévben és években a főbb ajánlatkérői csoportokban az alábbi diagramok tartalmazzák:

  1. A közbeszerzések tárgya szerinti megoszlása

A közbeszerzések beszerzési tárgyak szerinti alakulását az alábbi táblázat mutatja:

A 2016. első félévben mind az eljárások darabszáma, mind azok értéke tekintetében hasonlóan alakult a megoszlás, mint a 2015. év első felében:

  • az eljárások darabszáma tekintetében a szolgáltatások domináltak,
  • az érték tekintetében az építési beruházások szerepeltek az első helyen.

Az alábbi diagram a főbb beszerzési tárgyak értékének alakulását ábrázolja az elmúlt félévben és években.

Az ajánlatkérők a legtöbb eljárást szolgáltatás-megrendelés tárgyában folytatták le, míg az értéket tekintve az építési beruházások domináltak.

Érdemes megjegyezni, hogy a főbb beszerzési tárgyakra kiírt eljárások értéke növekedett a 2015. év azonos időszakával összehasonlítva.

(árubeszerzés: 41,2%; építési beruházás: 19,6%; szolgáltatás: 36,0%)

  1. A mikro-, kis és középvállalkozások részvétele a közbeszerzésben

A mikro-, kis és középvállalkozások az eljárások 79,4%-át nyerték el, ami lényegében megegyezik a 2015. év azonos időszakának arányával (81,2%).

Az értéket tekintve ugyanakkor a kkv-k teljesítményének minimális csökkenésről beszélhetünk: az eljárások összértékéből való részesedésük 49,0%-ról 36,8%-ra csökkent, aminek köszönhetően összesen 422,46 Mrd Ft összegű szerződéshez jutottak.

A 2016. félévi közbeszerzések adatait a vállalati besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat mutatja:

A ‘nem besorolható’ kategóriába tartoznak azok a közbeszerzések, melyeket olyan konzorciumok vagy közös ajánlattevők nyertek meg, melynek tagjai eltérő vállalati besorolásba tartoznak.

A kkv-k közbeszerzésekben elért teljesítményének változását az alábbi diagramok szemléltetik:

  1. Környezetvédelmi és szociális szempontok

Az alábbi táblázat az ún. zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eredményes közbeszerzéseket figyelembe véve (a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról - a hirdetményminták sajátosságai miatt - nem állnak rendelkezésre ezen adatok):

A főbb beszerzési tárgyak szerint az építési beruházások esetében tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat (az eljárások 4,4%-ban).