Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzések alakulása a 2013. évben (I. fejezet)

A Közbeszerzési Hatóságnak, mint az Országgyűlés felügyelete alá rendelt központi költségvetési szervnek törvényi kötelezettsége, hogy évente beszámoljon az éves tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átlát hatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól, valamint a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulásáról.

2013. évben a Közbeszerzési Hatóság folytatta a 2012. január 1-jével hatályba lépett új közbeszerzési törvény keretei között megkezdett munkáját. A jogalkalmazás a beszámolási időszakra kiszámíthatóvá vált, az eredményes közbeszerzési eljárások száma a tavalyi évhez képest növekedett, a jogorvoslati ügyek száma csökkent.  Megítélésem szerint e körülmények szoros összefüggésben állnak azzal a ténnyel, miszerint az új közbeszerzési törvényünk egy átláthatóbb, egyszerűbb és egyúttal könnyebben alkalmazható szabályrendszert hívott életre. Mindazonáltal abban is bízom, hogy a sikeres 2013. évhez a Közbeszerzési Hatóság is hozzájárult azzal, hogy a törvény által előírt feladatainak maradéktalanul eleget tett. Az előző évekhez hasonlóan a jelen beszámolási időszakban is arra törekedtünk, hogy folyamatosan jelen legyünk a jogalkalmazók mindennapi munkájában. Elérhetőek vagyunk, ha bármilyen kérdésük merül fel a közbeszerzési eljárásuk akár tartalmi, akár technikai lebonyolításával kapcsolatosan, és elérhetőek vagyunk személyesen, évente legalább két alkalommal is, amikor konferenciák keretében alkalmat biztosítunk arra, hogy a joggyakorlat problémái megvitatásra kerüljenek. Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében együttműködünk a közbeszerzéseket ellenőrző más állami szervekkel is, s a közösen kialakított jogértelmezési irányokat a jogalkalmazók számára is közreadjuk. Ami pedig a közbeszerzések lefolytatásának technikai feltételeit illeti, a Közbeszerzési Hatóság évről évre hajt végre újabb és újabb informatikai fejlesztéseket, amelyek az elektronikus megoldások mind szélesebb körű alkalmazhatóságát segítik elő.

A közpénzek átlátható és hatékony elköltése kiemelt gazdasági érdek. A Közbeszerzési Hatóság abban elkötelezett, hogy ezen érdek mentén – a kommunikációt a jogalkalmazókkal, az ellenőrző szervezetekkel, valamint az uniós társszervezetekkel megerősítve – mind hatékonyabban lássa el a törvény által rászabott feladatait.

Vezetői összefoglaló – Általános adatok és tapasztalatok

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 172. §-ának (3) bekezdése értelmében a Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) helyzetére vonatkozóan. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

A hivatkozott jogszabályhelyben foglalt kötelezettségének eleget téve a Közbeszerzési Hatóság a 2013. január 1. és december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: beszámolási időszak) vonatkozóan az alábbi Beszámolót terjeszti elő.

  1. A közbeszerzési szabályozás alakulása a beszámolási időszakban

A 2012. január 1-jével hatályba lépett Kbt. a beszámolási időszakban a közbeszerzési eljárások szabályrendszerét érintve egy, míg a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács összetételével kapcsolatosan – 2014. február 25-i hatállyal – két alkalommal módosult.

A 2013. július 1-jével hatályba lépett módosulások egyrészt rendezték, hogy a Kbt.-ben ne szerepeljenek azok a szerződésekkel kapcsolatos - eddig a Ptk.-hoz képest speciális szabályként érvényesülő - polgári anyagi jogi szabályok, amelyeket a törvény a szerződő hatóságok szerződéseire vonatkozóan a jövőre nézve a Ptk.-ban helyez el. Másrészt a törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján a gyorsítás és egyszerűsítés jegyében történt néhány változás. Ezek közül kiemelendő ún. egybeszámítási szabályok teljes átalakítása, és a beszerzések részekre bontásának tilalmára vonatkozóan az uniós irányelvekben és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában megjelenő, az „egy beszerzés” funkcionális megközelítésén alapuló szemlélet teljes átvétele a magyar jogban. A részekre bontás tilalmára vonatkozó új megközelítés azt szolgálta, hogy a hazai jogalkalmazás összhangba kerüljön az uniós jogfejlődéssel, és a későbbi európai bírósági döntések révén várhatóan még tovább egységesülő értelmezés hazánkban is követhető legyen. A módosítás egyúttal hozzá kívánt járulni az uniós források hatékonyabb felhasználásához, mivel nem terheli az ajánlatkérőket a funkcionálisan egybe nem tartozó beszerzések érték-egybeszámításának kötelezettségével.

A közbeszerzések rugalmasabb, egyszerűbb és gyorsabb megvalósítását szolgálta a nemzeti eljárásrendben alkalmazható új eljárásfajta bevezetése, amely lehetőséget kíván adni arra, hogy a kis értékű beszerzések körében alkalmazott, legalább három ajánlattevő felhívásával induló közbeszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül is lefolytatható legyen. A kis értékű beszerzésekre alkalmazható eljárásfajta egyúttal úgy alakul át, hogy jobban előmozdította a lehetséges ajánlattevők esélyegyenlőségét, és a szerződésekre vonatkozóan a verseny fenntartását.

Az építési beruházásoknál alkalmazható szerződéses tartalékkeret maximális keretösszegének 10%-ra emelése biztosítani kívánta, hogy a beruházások során felmerülő változások rugalmasan kezelhetőek legyenek.

A gyorsabb szerződéskötést szolgálta a törvénymódosítás azon eleme, amely az uniós irányelvek által még lehetővé tett további esetekben engedi meg a szerződéskötési moratóriumi időszak elhagyását.

Végezetül a kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való sikeres részvételét az adott piaci körülmények között nehezítő finanszírozási nehézségeket a törvény azzal kívánta enyhíteni, hogy megemelte az ajánlatkérők által az építési beruházások esetében kötelezően biztosítandó minimális előleg keretösszegét.

A Közbeszerzési Hatóság 2013. november 1-jétől biztosítja elektronikus felület rendelkezésre állását az ajánlatkérők számára a közbeszerzési dokumentáció ingyenes elektronikus közzététele érdekében, amelynek révén minden ajánlatkérő élhet az ehhez kapcsolódó határidő-rövidítési, gyorsítási lehetőségekkel.

A közpénzek elköltése átláthatóságának előmozdítására irányul a törvénymódosításnak azon eleme, amely a Közbeszerzési Hatóság feladatai között rögzítette a közbeszerzésekkel kapcsolatos információkat rögzítő Közbeszerzési Adatbázis működtetését, az ajánlatkérők részére pedig előírta, hogy az eljárásokkal kapcsolatban általuk közzéteendő dokumentumokat töltsék fel az adatbázisba. A törvény ezzel megvalósította azt a célt, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk a közbeszerzési eljárások megindításától kezdődően a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokkal bezárólag egy helyen, könnyen kereshető módon legyenek nyilvánosan elérhetőek.

2014. február 25-től a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács összetétele megváltozik, s az addigi tíz tag az alábbi további öt taggal bővül:

  • az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;
  • az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;
  • a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
  • a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy;
  • a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy az általa kijelölt személy.

Egyebekben a jogszabályi környezet alapvetően állandónak,  s ezáltal követhetőnek, kiszámítható módon alkalmazhatónak bizonyult. A 2012. évben hatályba lépett végrehajtási rendeletek kisebb módosításoktól, pontosításoktól eltekintve, elfogadásuk szerinti szabályrendszer szerint voltak hatályban.

  1. A közbeszerzések számokban

A 2013. évben az ajánlatkérők összesen 11 889 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amely 40,7% -os növekedést jelent a 2012. évben regisztrált 8451 db eljáráshoz képest. Az összérték tekintetében a beszámolási időszakban realizált 2394,3 Mrd Ft 79,6%-kal haladja meg a korábbi évi összeget (1333,5 Mrd Ft). A közbeszerzések 2013. évi értéke a GDP 8,2 %-a körül alakult, amely növekedést jelent a korábbi évek arányaihoz képest (2010-ben 5,5 %, 2011-ben 5,2 %, 2012-ben 4,7 %).

A 2013. évben az uniós társfinanszírozású közbeszerzési eljárások száma jelentősen megnövekedett: összesen 6038 eljárásban használtak fel uniós támogatásokat, amely több mint 65%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. Az így megvalósult eljárások összértéke (1462,1 Mrd Ft) pedig megduplázódott a 2012. évi értékhez képest. Az uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások átlagos értékének növekedése folytatódott 2013-ban – a korábbi évi 197,9 millió Ft-tal szemben meghaladta a 242 millió Ft-ot. Az EU társfinanszírozású eljárások darabszámát beszerzési tárgyak szerint csoportosítva a szolgáltatás-megrendelések dominanciája figyelhető meg a 2012. évvel szemben, amikor a legtöbb támogatott eljárás építési beruházás megvalósításra irányult. Az értéket tekintve a részben Uniós finanszírozású közbeszerzések többsége (79,8%-a) volt építési beruházás tárgyú, hasonlóan a korábbi évhez.

Az eljárástípusokat eljárásrendenként vizsgálva az alábbi megállapítások tehetőek.

Az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a beszámolási időszakbanis a legnagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító, nyílt eljárástípus dominált. Részesedésük az eljárások számából 40%-kal haladta meg a tárgyalásos eljárásokét, míg az értéket tekintve még nagyobb különbség mutatkozott (47,7%) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a közösségi rezsimben 325 esetben került sor összesen 139,4 Mrd Ft értékben. Pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások értékének aránya 5,9%-kal csökkent a 2012. évhez képest a közösségi eljárásrendben. A meghívásos eljárások részesedése lényegében a 2012. évihez hasonlóan alakult, mind az eljárások számát (3,6%), mind azok értékét figyelembe véve (7,5%).

A beszámolási időszakban a nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérők közbeszerzéseik lefolytatására a legtöbb esetben (68,5%) a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást választották. Alkalmazásának leggyakoribb indoka az, hogy a becsült összeg bizonyos értékhatárait nem éri el a beszerzés [Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pont]. Ez az esetek több mint 90%-át jelentette. Az értéket tekintve azonban a nyílt eljárások kerültek az első helyre 39,8%-os aránnyal, minimális mértékben megelőzve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat (39,5%).

A közbeszerzések ajánlatkérői oldalról való vizsgálata alapján megállapítható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a regionális/helyi szintű ajánlatkérők folytatták le a legtöbb közbeszerzést (43,7%). Az értéket tekintve azonban a közjogi szervek szerepének növekedése figyelhető meg. A korábbi években listavezető regionális/helyi szintű ajánlatkérőket megelőzve az összes közbeszerzési érték 37,8%-át realizálták.

A beszerzési tárgyakat vizsgálva megállapítható, hogy a 2012. évhez hasonlóan a beszámolási időszakban is szolgáltatás-megrendelésre irányult a legtöbb közbeszerzés, míg az értéket tekintve az építési beruházások domináltak. Ez utóbbiak növekedési aránya meghaladta a 85%-ot.

A külföldiként besorolt cégek – a darabszámot figyelembe véve – a közbeszerzések kevesebb, mint 1%-át nyerték el (2012: 1,4%). Az értéket tekintve ugyanakkor növelni tudták teljesítményüket: a korábbi évek 2,4%-os részesedésével szemben. A külföldinek minősített cégek a 2013. évben is jellemzően a közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseken indultak: az általuk elnyert érték 98,6 %-a az EU-s értékhatárok feletti eljárásokhoz kapcsolódik.

A mikro-, kis- és középvállalkozások a 2013. évben a közbeszerzési eljárások 83,7%-át nyerték el, amely 4,5%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest.Az elnyert összeg meghaladta a 658 Mrd Ft-ot, amely a teljes közbeszerzési összérték 27,5%-át jelentette (2012: 34,5%). A közösségi eljárásrend tekintetében az eljárások 51,8%-ában érkezett a nyertes ajánlat kkv-tól, szemben az előző évi 42,2%-kal. Az összértékből való részesedésük 15,2% volt, amely 4,8 százalékponttal marad el a 2012-es adatoktól. Az EU-s értékhatárok alatti közbeszerzések 90,4%-át (2012:89,4%) nyerték el a kkv-k, ami 75,%-os (2012:83%) részesedést jelent az értéket tekintve ebben a rezsimben.

Nemzeti eljárásrenden belül az ún. zöld és szociális szempontok alkalmazása tekintetében megállapítható, hogy a 2012. évi arányokhoz hasonlóan a zöld szempontok az EU-s értékhatárok alatti eljárások mintegy tizedében jelentek meg, ami az érték kb. ötödét jelentette, míg a szociális szempontokat a nemzeti eljárások 1,5%-ában vették figyelembe. A 2013. évben a regionális/helyi szervek voltak e téren a legaktívabbak: eljárásaik 12%-ában érvényesítették az ún. zöld szempontokat.

Részletes statisztikai elemzéseket a Beszámoló II. fejezete tartalmaz.

  1. A Közbeszerzési Hatóság által ellátott feladatok összefoglalása

A Közbeszerzési Hatóság 2013. évben is gondoskodott a Kbt. által számára előírt feladatok ellátásáról.

A Közbeszerzési Értesítő – a Hatóság hivatalos lapja – 2008. július 1-jétől kizárólag elektronikus formában jelenik meg a Hatóság honlapján (rendszerint heti három alkalommal: hétfőn, szerdán és pénteken). 2013. évben 153 lapszám került közzétételre.

A Hatóság ellátta a feladatkörébe tartozó különböző jegyzékek és nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatokat – így az ajánlatkérők listáját, a minősített ajánlattevők jegyzékét, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét, valamint az eltiltott ajánlattevők listáját – s azokat a honlapján kereshető formában folyamatosan közzétette.

A Kbt. 172. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai értelmében a Hatóság keretében működő Tanács figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását, illetőleg véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat.

A Közbeszerzési Hatóság a beszámolási időszakban az NFM által előkészített Kbt. módosítás tervezeteit 3 alkalommal véleményezte. A Kbt. végrehajtási rendeletei közül 5 került módosításra, ezek kapcsán a Hatóság előzetesen szintén megküldte az észrevételeit. Két alkalommal – köztük személyes egyeztetés útján is – pedig javaslatokat tettünk a még elfogadásra váró ún. „zöld rendelet” tervezetével kapcsolatosan is.

A közbeszerzésekben résztvevők informálását és a közérdekű bejelentések kezelését a Hatóság kiemelt feladatának tartja. 2013. évben mintegy 321 darab a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez címzett állásfoglaláskérésre adtunk írásbeli véleményt a Kbt. és végrehajtási rendeletei értelmezése tárgyában, továbbá változatlanul lehetőséget biztosítottunk arra, hogy minden hét hétfő és szerda délutánján a jogalkalmazók telefonon kérhessenek segítséget a jogi tanácsadóinktól. 2013. évben a korábbi évek tendenciáját követve ismét csökkent a közérdekű bejelentések száma, 56 közérdekű bejelentés érkezett a Hatósághoz (2010. évben 163, 2011. évben 141, 2012. évben 73 bejelentés érkezett). A beszámolási időszakban a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közérdekű bejelentések alapján összesen 8 esetben látta indokoltnak jogorvoslati eljárás kezdeményezését.

A Kbt. 172. § (2) bekezdésének l) pontja alapján a Hatóság keretében működő Tanács feladata a közbeszerzési szerződések módosítása jogszerűségének figyelemmel kísérése. A beszámolási időszakban – a hirdetménnyel feladott szerződés módosításáról szóló tájékoztatóban foglaltak vizsgálatát követően – a Hatóság elnöke 12 esetben kért további tájékoztatást ajánlatkérőktől. 6 esetben pedig indokoltnak tartotta a jogorvoslati eljárás kezdeményezését azért, mert az indokolás alapján valószínűsíthető volt a közbeszerzési szerződés Kbt.-be ütköző módon történt módosítása. 15 esetben pedig azért került sor a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, mert a módosításról szóló tájékoztatót törvényi határidőn túl küldték meg a Hatóság részére.

A Közbeszerzési Hatóság az elmúlt években megkezdett gyakorlata alapján továbbra is nagy figyelmet szentelt a közéleti természetű feladatai ellátásának, melyek közül az alábbiak emelendőek ki:

  • a Hatóság 2013. évben három szakmai konferenciát, közöttük egy nagyszabású, kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett meg, egy szakmai konferenciát pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben rendezett meg;
  • a Hatóság 2013. évben is ellátta az általa indított közbeszerzési szaklap, a Közbeszerzési Szemle szerkesztését;
  • a Hatóság 2013. évben is pályázatot írt ki közbeszerzési témában elkészített szakdolgozat, évfolyamdolgozat, illetve tanulmány támogatására, azonban megfelelő számú pályamű híján a bíráló bizottság csupán egy különdíjat osztott ki;
  • a Hatóság 2013-ban is törekedett arra, hogy más szervezetekkel való együttműködési területeit tovább szélesítse, így együttműködött – többek között – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Budapesti Ügyvédi Kamarával és egyéb szakmai kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel, a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központtal, a Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetséggel és a Nemzeti Innovációs Hivatallal.

A Közbeszerzési Hatóság 2013. évben is kiemelten kezelte a közbeszerzési képzésekkel kapcsolatos feladatait, így a közbeszerzési tárgyú képzések koordinálását és felügyeletét.

A Kbt. 172. § (2) bekezdésének ec) pontja alapján a Hatóság keretében működő Tanács vezeti a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét. 2013. december 31-én összesen 629 hivatalos közbeszerzési tanácsadó szerepelt a névjegyzékben. A beszámolási időszakban 49 kérelmező nyújtott be bejegyzésre irányuló kérelmet, közülük 48-an nyertek felvételt a névjegyzékbe. 2013-ban 83 tanácsadó kérte jogosultságának megújítását.

A Kbt. 172. § (2) bekezdésének o) pontja a Hatóság keretében működő Tanács feladataként nevesíti a nemzetközi kapcsolatok ápolását, mely szerint a Hatóság hatáskörébe tartozik a más államok közbeszerzési szervezeteivel való kapcsolattartás. A nemzetközi szervezetekkel való kommunikáció első helyi felelőse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Hatóság a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatait a 2013. évben is a minisztériummal szoros szakmai együttműködésben látta el.

Uniós tagságunkból következően a nemzetközi kapcsolattartást illetően a beszámolási időszakban is fontos szerepet kapott az uniós testületekben, a különböző munkacsoportokban végzett munka. E körben a Hatóság munkatársai részt vettek a Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság (ACPC), a Közbeszerzési Szakértői Csoport (EXPP), illetve a Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság Elektronikus Munkacsoportjainak munkájában.

A Hatóság 2013. évben is közreműködött az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) munkájában, s az új közösségi irányelvek tervezeteinek szövegváltozatait követve eljuttatta észrevételeit az EKTB-hez.

A Közbeszerzési Hatóság 2013-ban is részt vett a Közbeszerzési Hálózat (PPN) munkájában. 2013-ban a PPN elnöki tisztjét Litvánia látta el.

A körábbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően a Hatóság 2013-ban is aktívan részt vett az OECD Intergrity munkacsoportjának tevékenységében, közbeszerzéseket érintő tevékenységeik kapcsán együttműködött – többek között – az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), továbbá egyes tagállamokkal is.

A Közbeszerzési Hatóság 2013. évben is nagy hangsúlyt fektetett a kétoldalú nemzetközi kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére.

A Közbeszerzési Hatóság előtt nem ismertek olyan szabályozási problémák, amelyek akadályát jelentenék az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának. A rendelkezésre álló információk alapján ugyanakkor az állapítható meg, hogy az e-közbeszerzés (illetve az elektronikus technikák) alkalmazása terén nem történt előrelépés. Továbbra is ritka, hogy ajánlatkérő elektronikus úton folytatna le közbeszerzési eljárást.

A Közbeszerzési Hatóság a törvényben előírt feladatainak ellátásával összefüggésben évről évre végrehajt informatikai fejlesztéseket. 2013-ban az eljárás eredményéről szóló tájékoztatók közzétételével összefüggésben bevezetésre került az automatikus űrlapellenőrzés, amely meggátolja a hibás, hiányos hirdetménykitöltést. 2013. november e-jétől pedig lehetőség van a Közbeszerzési Adatbázisban a dokumentáció elektronikus közzétételére. A Hatóság honlapján lehetőség van az adatbázisokban történő változások nyomon követéséhez keresési feltételek elmentésére, illetve a felhasználó által beállított keresési feltételeknek megfelelő új adatok/dokumentumok megjelenésekor e-mail-üzenet kérésére. Ennek révén a közbeszerzési kiírások iránt érdeklődők értesítést kaphatnak az őket érintő pályázati lehetőségekről.

A Közbeszerzési Hatóság – fejezet és intézmény – 2013. évben 2 260,8 millió forint saját bevételből, 410 millió forint költségvetési támogatásból, valamint a 2012. évben jóváhagyott, 2013. évben felhasznált 1 219,1 millió forint előző évi pénzmaradványból gazdálkodott.

A Közbeszerzési Hatóság feladatainak részletes ismertetését a Beszámoló III. fejezete tartalmazza.

  1. A Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységének és a jogorvoslati ügyek főbb tapasztalatainak összefoglalása

A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, - ideértve az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárást is - a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

A magyar jogrendszerben előzmény nélküli, a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslati intézményrendszer az 1995. évben került kialakításra Magyarországon, amely lényegét tekintve azóta is változatlan formában látja el feladatát, gyakorolja hatáskörét.

A jogorvoslati struktúra, benne a Tanács mellett, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Döntőbizottság, mint autonóm államigazgatási szerv megfelel az európai uniós jogi követelményeknek, teljesíti az Európai Unió irányelveiben a jogorvoslati rendszerrel szemben támasztott kritériumokat, így a függetlenség alapvető követelményét is.

A Döntőbizottság, illetve annak eljáró biztosai függetlenségét garantálja az is, hogy a közbeszerzési biztosok nem utasíthatóak a jogorvoslati eljárás, illetőleg a meghozandó határozat vonatkozásában. A közbeszerzési biztosoknak magas szintű követelményeknek kell megfelelniük, reájuk sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint az egyéb közszolgálati tisztviselőkre.

A Döntőbizottság döntéseit az ügyfelek jogainak biztosítása mellett kontradiktórius eljárásban hozza meg, minden döntése írásbeli, nyilvános és indokolással ellátott. A Döntőbizottság egyfokú közigazgatási eljárásban meghozott döntései bíróság által felülvizsgálhatóak.

A Döntőbizottság megalakulásától kezdődően a tevékenységét nyilvánosan és átláthatóan végzi, döntései közzétételre kerülnek és ellenőrizhetőek, nem csak a konkrét ügy érintettjei, hanem a közbeszerzési piac valamennyi szereplője számára is.

A Döntőbizottság a törvény által meghatározott keretek között teljes körűen biztosítja az ügyfelek számára jogaik gyakorlását, mind a közbeszerzési, mind a jogorvoslati eljárás iratainak megismerését. A Döntőbizottság tárgyalásai fő szabályként nyilvánosak, a honlapon közzétett adatokból nyomon követhetőek.

A Döntőbizottság már 1996-tól kezdődően teljes terjedelmében közzéteszi az egyes közbeszerzési jogorvoslati ügyekben hozott érdemi döntéseit és azok indokolását, 2009-től már a benyújtott jogorvoslati kérelmek és hivatalbóli kezdeményezések haladéktalanul, a Döntőbizottság valamennyi döntése a döntés meghozatalának napján közzétételre kerül a honlapon, így biztosított az elektronikus elérhetőség és kereshetőség.

A Döntőbizottság eljárása megfelel a gyors és hatékony jogorvoslat biztosítása elvárásának is.

A jogorvoslati rendszerekhez és a hazai jogorvoslati időtartamokhoz képest a Döntőbizottságnak a döntéseit rövid eljárási határidők mellett kell meghoznia, tárgyalás tartása nélkül 15 napon belül, míg tárgyalás tartásával 30 napon belül, mely határidők kizárólag egy alkalommal 10 nappal hosszabbíthatók meg.

Az elmúlt években az ügyek összetettebbekké, bonyolultabbakká váltak, azonban így is igyekszik a Döntőbizottság a határidők betartására. Az elmúlt év adatai alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság átlagosan 28 nap alatt hozta meg a döntéseit.

A szerződéskötési moratórium biztosítja a jogsértő döntések megsemmisítésének, a reparációnak a lehetőségét, amennyiben jogorvoslati kérelmet vagy hivatalbóli kezdeményezést nyújtanak be, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. A Döntőbizottsághoz a 2013. évben 23 szerződéskötés engedélyezése iránti kérelmet terjesztettek elő az ajánlatkérők, melyből a Döntőbizottság mindössze 5 esetben engedélyezte a szerződés megkötését. A szerződéskötési moratórium miatt az egyéb ideiglenes intézkedések már csak jelentéktelen számban fordulnak elő.

A Döntőbizottság az érdemi döntéseiben összesen 162 esetben semmisítette meg az ajánlatkérők jogsértő döntéseit.

A Döntőbizottság előtt a 2013. évben 572 esetben támadták meg a sérelmet szenvedett felek, illetve a hivatalbóli kezdeményezők a közbeszerzési eljárásokat, amely a 2012. évi jogorvoslati eljárások számához képest 18%-os csökkenést jelent.

A magyar közbeszerzési jogorvoslati rendszerben a jogalkotó biztosítani kívánta annak ellenőrzését, átláthatóságát, hogy az ajánlatkérői kör csak a törvényi feltételek megléte esetén folytathasson le hirdetmény közzététele nélküli eljárásokat.

A Döntőbizottság elnöke törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorol a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások tekintetében.

A 2013. évben az ajánlatkérők 929 esetben tájékoztatták arról a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítottak.

A Döntőbizottság elnöke a közbeszerzési törvényben biztosított jogkörében eljárva összesen 71 esetben indított hivatalból jogorvoslati eljárást hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárásokkal szemben. A jogorvoslati eljárások eredményeként 44 esetben került sor jogsértés megállapítására, illetve további jogkövetkezmények alkalmazására, amely az érdemben elbírált ügyek 80%-a.

A beszámolási időszakban lefolytatott összes jogorvoslati eljárás közül 259 esetben állapított meg a Döntőbizottság jogsértést, amely az érdemi döntések 71%-a.

A Döntőbizottság a jogsértőkkel szemben a 2013. évben 179.885.000,- Ft bírságot szabott ki.

Megállapítható, hogy a 2013. évben kezdeményezett 572 jogorvoslati eljárás közül a jogviták 82,7%-a, 473 ügy véglegesen befejeződött a Döntőbizottság döntésének meghozatalával, a közbeszerzési eljárás szereplői a Döntőbizottság döntését igen magas arányban elfogadták, nem kérték annak bírósági felülvizsgálatát. A közbeszerzési eljárások a Döntőbizottság döntését követően folytatódhattak, befejeződhettek, biztosítva azt a célt, hogy gyorsan és hatékonyan valósulhassanak meg a közbeszerzések, történjen meg a közpénzek felhasználása.

A közbeszerzési törvény biztosítja a Döntőbizottság közigazgatási határozatainak bírósági felülvizsgálatát. 2013-ban 99 esetben kérték a felek a Döntőbizottság döntéseinek a felülvizsgálatát, mely azt jelenti, hogy az ügyek 17,3%-át támadták meg bíróság előtt, amely megtámadási arány alacsony mértékűnek tekinthető. A bírósági felülvizsgálatok több évi eredményét áttekintve az a következtetés vonható le, hogy a bíróságok túlnyomó részben jogszerűnek találják a Döntőbizottság döntéseit, csekély mértékű a hatályon kívül helyezés és nagyon alacsony arányú a megváltoztatás. Az összesített adatok szerint a 2013. évben az ügyfelek és a bíróságok a döntések 98%-át fogadták el és tartották jogszerűnek.

Ezen adatok egyértelműen igazolják azt, hogy a Döntőbizottság jogorvoslati tevékenysége gyors és magas színvonalú.

A Közbeszerzési Döntőbizottság 2013. évi tevékenységének és tapasztalatainak részletes ismertetését a Beszámoló IV. fejezete tartalmazza.

  1. A jövőre nézve megfogalmazott célkitűzések
  • a rendszeressé vált szakmai együttműködés folytatása a jogakotóval, valamint a közbeszerzéseket ellenőrző további szervezetekkel az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében;
  • aktív együttműködés az új közbeszerzési irányelvek átültetésével összefüggő szakmai munkában, az érintettek felkészítése a változásokra;
  • a közbeszerzési szakemberek tudásának elmélyítése szakmai konferenciák szervezésével, a közbeszerzési tárgyú oktatások támogatásával, a Közbeszerzési Hatóság szakmai lapjának kiadásával;
  • a fenntartható közbeszerzések különös figyelemmel kísérése, elkötelezett támogatása;
  • hirdetményminták vonatkozásában a már létező űrlap ellenőrzési modul mellett az eljárás eredményéről szóló tájékoztatókon felül, további hirdetménymintákra is vonatkozó ún. automatikus kitöltési segédlet kifejlesztése és beépítése az EHR-be.