Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzések 2012. első félévi alakulása

Különös tekintettel az új Kbt.-vel kapcsolatos tapasztalatokra és a zöld közbeszerzésekre.

  1. A közbeszerzések fő adatai és ajánlatkérői kategóriák szerinti csoportosítása

2012. első félévében az ajánlatkérők összesen 3758 eredményes eljárást folytattak le, ami jelentős, közel 30%-os csökkenést jelent a 2011. év azonos időszakához viszonyítva.

Az érték tekintetében is csökkenés tapasztalható: a vizsgált időszakban realizált 697 Mrd Ft 10%-kal marad el a korábbi évi értéktől.

A darabszám nagymértékű visszaesésének okait vizsgálva elsősorban az önkormányzatok és intézményeik által kiírt pályázatok csökkenését kell megemlíteni: az általuk lefolytatott eljárások közel 40%-kal csökkentek. Ezzel együtt is ez az ajánlatkérői kör valósított meg közbeszerzéseket a legnagyobb számban – a korábbi tendenciáknak megfelelően. Őket követték a központi költségvetési szervek, melyek az eljárások mintegy negyedét folytatták le.

A közbeszerzések összértékének csökkenésével kapcsolatban elsősorban a közszolgáltatók beszerzéseit érdemes megvizsgálni. Az általuk realizált eljárások értéke csökkent legnagyobb mértékben az egyes ajánlatkérői csoportokat tekintve, mintegy 37%-kal, ami közel 54 Mrd Ft-ot jelent. Érdemes megjegyezni, hogy az önkormányzatok is 37 Mrd Ft-tal kevesebb összeget költöttek közbeszerzéseken keresztül a korábbi év első félévéhez képest.

  1. Fő beszerzés tárgyak

A közbeszerzések fő beszerzési tárgyak szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az árubeszerzésekre és építési beruházásokra fordított összegek csökkentek a 2011. első félévéhez képest (mindkét terület esetében 10%-ot meghaladó mértékben), egyedül a szolgáltatás megrendelésre kiírt eljárások értéke növekedett (mintegy 8%-kal).

  1. Eljárás-típusok

Nemzeti eljárásrend

Az új Kbt. a nemzeti eljárásrendben gyökeres változásokat hozott a lefolytatható eljárás-típusok tekintetében. A korábbi egyszerű eljárások alkalmazhatósága megszűnt. Az ajánlatkérők a közösségi értékhatárok alatt vagy a meghatározott szabályok adta kereteken belül ún. szabadon kialakított eljárást folytathatnak le, vagy – bizonyos mértékű eltérésekkel – az EU-s rezsim eljárástípusait használhatják.

A 2012. első félévében megjelent tájékoztató az eljárások eredményéről c. hirdetmények        – melyek a Hatóság statisztikai adatgyűjtésének forrását jelentik – többsége (közel 70%) még a régi Kbt. alapján elindított eljáráshoz kötődött.

Az ajánlatkérők az új jogszabályi környezetnek megfelelően lefolytatott eljárásokról 860 esetben számoltak be, melyeknek döntő többsége hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt. A típus alkalmazásának leggyakoribb esete, amikor a becsült összeg bizonyos értékhatárait nem éri el a beszerzés [122. § (7) bekezdés a) pont]. Fontos hangsúlyozni a típus kkv-kat támogató jellegét: legalább 3 ajánlattevőt fel kell hívni ajánlattételre az eljárás során, melyek kizárólag kkv-k lehetnek.

A szabadon kialakított eljárástípus alkalmazására mindössze 10 esetben került sor az első félévben, azaz az ajánlatkérők egyelőre nem éltek tömegesen a saját eljárásrend létrehozásának lehetőségével. Az okok között említhető, hogy a saját szabályok kialakítása nagyon időigényes, ugyanakkor a nemzeti eljárásrend új rendelkezései is meglehetősen nagyfokú mozgásteret biztosítanak az ajánlatkérőknek (különös tekintettel a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások és a meghatározott becsült összeg alatt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabad alkalmazhatóságára).

Közösségi eljárásásrend

Az új közbeszerzési törvény a közösségi rezsim eljárás-típusai tekintetében nem hozott lényeges változásokat, ezáltal az egyes típusok részesedése is a korábbi évekhez hasonlóan alakult.

2012. első hat hónapjában is a nyílt eljárással lefolytatott pályázatokat részesítették előnyben az ajánlatkérők. A második leggyakrabban alkalmazott típus az előző évhez hasonlóan a tárgyalásos eljárás volt. A beszerzések összértékét tekintve sem beszélhetünk jelentős változásról, a nyílt eljárások részesedése volt a legnagyobb (72%), szemben a tárgyalásos eljárásokkal (23%).

  1. A kkv-k teljesítménye a közbeszerzésekben

A mikro-, kis és középvállalkozások a darabszámok tekintetében az előző év azonos időszakához hasonló részesedést (75%) értek el. Az összértékből való részesedésüknél minimális csökkenésről beszélhetünk, az eljárások mintegy 30 %-át nyerték el, amely 211 Mrd Ft-ot jelentett.

  1. A környezetvédelmi és szociális szempontokat érvényesítő közbeszerzések

A legújabb hirdetményminta rendelet (92/2011. NFM rendelet) mellékleteként megjelent tájékoztató az eljárás eredményéről c. hirdetményi sablon a Hatóság javaslatára kiegészült a környezevédelmi és szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzésekre vonatkozó adatmezőkkel, így a rendelet hatályba lépése óta pontos, teljeskörű információkkal rendelkezünk a Magyarországon lefolytatott ilyen jellegű eljárásokról a nemzeti eljárásrendben (a közösségi mintákban, melyeket az Európai Bizottság hoz létre, sajnos nem állnak rendelkezésre hasonló adatmezők). Az új rendelet életbe lépése előtti időszakban olyan kevés információ volt elérhető a zöld és szociális szempontokat is érvényesítő eljárásokról, hogy azok még megbízhatónak tekinthető becslések készítésére sem voltak alkalmasak.

Mivel az idei év első felében még nagy számban jelentek meg a régi Kbt. alapján megkezdett eljárásokhoz kapcsolódó régi típusú tájékoztatók - melyekben az új szempontokat még nem kellett feltüntetni az ajánlatkérőknek - a zöld beszerzések szerepének és gyakoriságának vizsgálata során kizárólag az új Kbt. alapján és (a fentiekre tekintettel) a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárásokat vesszük figyelembe.

Az új jogszabályi környezetnek megfelelően 2012. első felében az ajánlatkérők összesen 860 eljárást folytattak le a közösségi értékhatárok alatt, melyek közül 79 esetében fordult elő, hogy az eljárás valamely (egy vagy több) szakaszában környezetvédelmi szempontok kerültek meghatározásra: ez mintegy 9%-os arányt jelent. Az értéket vizsgálva megállapítható, hogy mintegy 5,1 Mrd Ft értékű beszerzés megvalósítása során vettek figyelembe az ajánlatkérők zöld szempontokat, ami által a zöld eljárások aránya 18% körül alakult.

A zöld eljárásokat az ajánlatkérői kategóriák szerinti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy leggyakrabban a közszolgáltatók alkalmaznak környezetvédelmi szempontokat beszerzéseik során (szükséges megjegyezni ugyanakkor, hogy nagyon kevés új Kbt. szerinti eljárást folytattak le, így nem biztos, hogy érdemes hosszú távú következtetéseket levonni esetükben). A helyi önkormányzatok által kiírt közbeszerzési pályázatok mintegy 11%-a sorolható a zöld kategóriába.

Az alábbi táblázat az egyes ajánlatkérői csoportok közbeszerzésein belül mutatja a zöld eljárások arányát:

A beszerzések tárgyát tekintve a környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb képet az építési beruházások mutatják: ezen a területen a legmagasabb a zöld beszerzések aránya mind az értéket (23%), mind a darabszámot (16%) tekintve.

Érdemes megjegyezni, hogy a környezetvédelmi szempontokat leggyakrabban a szerződéses feltételek között és a műszaki leírás részeként alkalmazzák.

A szociális szempontok közbeszerzésekben történő alkalmazása sajnos elhanyagolható jelentőségű, az ajánlatkérők mindössze 14 eljárásban határoztak meg ilyen szempontokat.

Újdonságot jelentenek a Hatóság által gyűjtött adatok körében az elektronikusan benyújtott ajánlatok számára vonatkozó információk is, melyek szintén az új hirdetményminták megjelenése következtében állnak rendelkezésünkre.  

Az adatok azt mutatják, hogy 2012. első félévében mindössze 6 eljárásban tették lehetővé az ajánlatok elektronikus beadását.