Közbeszerzési Hatóság

EU-s szabályozás

Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles közbeszerzési jogát teljes mértékben összhangban tartani az Európai Unió közbeszerzési joganyagával. A magyar szabályozásnak eleget kell tennie a WTO [World Trade Organization] Kormánybeszerzési Megállapodásában foglaltaknak (GPA).

Figyelemmel arra, hogy a GPA követelményei a közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA-hez való csatlakozás feltételeinek is eleget tesz.

A közösségi közbeszerzési jog alapját az EK Szerződés és a közösségi közbeszerzési irányelvek képezik. Fentieken túl kötelező, közvetlenül alkalmazandó jogforrást jelentenek a közbeszerzési vonatkozású rendeletek is. A közösségi közbeszerzési jog meghatározó részét jelenti az Európai Bíróság esetjoga, amelyet szintén figyelembe kell venniük a tagállamoknak a közösségi jog átültetése, értelmezése, alkalmazása során.

Léteznek továbbá a közösségi jognak olyan forrásai is, melyek nem bírnak kötelező erővel (ajánlások, közlemények), ugyanakkor segítséget jelenthetnek a különböző kötelező rendelkezésekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása során.

Az Európai Uniónak a XXI. század második évtizedére szóló növekedési stratégiája, az Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája kulcsszerepet szán a közbeszerzésnek, mint piaci alapú eszköznek.

Cél a magas foglalkoztatottság és termelékenység elősegítése, valamint a társadalmi kohézió erősödése. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani. A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik, amelyek egyike az uniós közbeszerzési szabályozás felülvizsgálata. Az Európai Bizottság 2011 áprilisában közzétette a stratégia megvalósítására irányuló Egységes piaci intézkedéscsomagot, amely a növekedés serkentését és az egységes belső piacba vetett bizalom növelését szolgáló tizenkét „mozgatórugó” egyikeként jelölte meg a közbeszerzési politika és szabályozás területét, és kulcsintézkedésként előirányozta a közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálatát és korszerűsítését „olyan kiegyensúlyozott közbeszerzési politika megteremtése érdekében, amely a környezetkímélő, társadalomtudatos és innovatív termékek, szolgáltatások és építési beruházások iránti keresletet támogatja. A felülvizsgálatnak az ajánlatkérők számára egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat is kell kínálnia, továbbá könnyebbé kell tennie a közbeszerzéseken való részvételt a vállalkozások, és különösen a kkv-k számára."

Az Európai Bizottság 2011. december 20-án fogadta el a közbeszerzési jogszabály-csomagot, amely három elemből áll: a két új – a klasszikus és a közszolgáltató szektorra vonatkozó – közbeszerzési irányelv, amelyek felváltják a jelenleg hatályos 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelveket, valamint az új, a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló tervezet. A jogalkotási eljárás eredményeként megszületett szövegváltozatokat a Parlament 2014. január 15. napján fogadta el. Az új irányelvek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételt követően 20 nappal léptek hatályba, majd ezt követően a tagállamoknak főszabály szerint 24 hónapon belül kell azokat átültetniük nemzeti jogukba. A teljes elektronikus átállásra központi beszerző szervezetek vonatkozásában 36 hónap, más ajánlatkérők esetében pedig 54 hónap áll rendelkezésre. Az új irányelvek magyar és angol nyelvű szövege elérhető a Hatóság honlapján.

Annak érdekében, hogy a fenti jogforrásokat az érintettek könnyebben áttekinthessék és elérhessék, a Közbeszerzési Hatóság honlapján összegyűjti és közzéteszi azokat. Az Európai Bíróság közbeszerzési témakört érintő ítéletei és végzései a Közbeszerzés A-Z főmenüben az "Európai jogi háttér" menüpont alatt a Kereső "Európai Bírósági Ítéletei" linken találhatóak meg.